Search Results
You are looking at 1 - 2 of 2 items for
- Author or Editor: Anita Árokszállási x
- Refine by Access: All Content x
Az autoimmun haemolyticus anaemia viszonylag ritka betegség, amely sokszor nehezen kezelhető és akár fatális következményekkel járhat. Az esetek fele valamilyen alapbetegséghez társuló szekunder forma, a fennmaradó rész pedig idiopathiás vagy más néven primer autoimmun haemolyticus anaemia. A vörösvértestek idő előtti lebomlásáért felelős antitestek viselkedése alapján meleg, illetve hideg típust különböztethetünk meg. A diagnózis alapja a haemolysis klinikai és laboratóriumi jeleinek fennállása és az autoantitestek jelenléte. A betegség kezelése a mai napig sem teljes mértékben megoldott. Még ma is veszítünk el betegeket az uralhatatlan vagy csak nagy dózisú immunszuppresszív szerek alkalmazásával kezelhető anaemia és a következményes infekció miatt. Az elsőként választandó szer a kortikoszteroid, ennek hatástalansága esetén szóba jön cyclophosphamid, azathioprin, cyclosporin, valamint az off-label anti-CD20 rituximab adása, a splenectomia viszont egyre hátrébb szorul a terápiás algoritmusban. A kezelés során gyakran felmerülő problémákra négy eset kapcsán világítanak rá a szerzők. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 449–456.
A perifériás vérben keringő szabad DNS molekuláris vizsgálata epeúti malignitásokban
Molecular analysis of cell-free DNA in peripheral blood in biliary tract malignancies
Bevezetés: A perifériás vérben szabadon keringő tumoreredetű DNS-ek lehetővé teszik cholangiocarcinomákban a molekuláris genetikai eltérések tanulmányozását, akár a kemoterápiára adott válasz hatékony követését is. Célkitűzés: A liquid (’folyékony’) biopszia alkalmazása kedvező megoldás, hiszen a szövetinél sokkal egyszerűbben kivitelezhető, és elkerülhető az ismételt invazív szövettani mintavétel. A liquidbiopszia-alapú szekvenálás hatékonysága a tumor progressziójával és ezáltal a nagyobb mennyiségű szabad DNS felszabadulásával növekszik. Módszer: A jelen vizsgálatban klinikailag releváns pontmutációkat mutattunk ki epeúti tumorok mind szövettani, mind liquid biopsziás mintáiból. Eredmények: Újgenerációs szekvenálás alkalmazásával 33 betegből származó, szövettani és liquid biopszia során nyert DNS-mintákat analizáltunk 67 génes szolidtumor-panelt felhasználva. Megbeszélés: Dolgozatunkban egy minimálisan invazív vizsgálati megközelítést mutatunk be a cholangiocarcinoma és az epehólyag-daganat molekuláris genetikai eltéréseinek azonosítására. Következtetés: A szabad DNS diagnosztikai alkalmazása a tumorok térbeli heterogenitását tükrözi, ezáltal egy új megközelítés a precíziós onkológiai kezelésekben. Orv Hetil. 2022; 163(50): 1982–1991.
