Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: Anita Deák x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Most Hungarian cartoons were meant for the whole family rather than just children. Due to this fact, everyone could enjoy the stories, the little ones loved the animal characters, which were often in the center, and the adults could laugh at the ironic and caricaturistic situations and representations. In my research I analyze the hidden meanings of a classic Hungarian cartoon entitled Cat City, brought up through intertextuality, allegory, irony and other rhetorical devices that might communicate an underlying meaning. I also examine the kinds of television tropes and archetypical characters that are likely to appear in the cartoon. The cartoon’s main situation is the fight between cats and mice, and it is a parody of several famous feature films, focusing mainly on the James Bond series. The main plot is about a special spy who is sent to the city of “Pokyo” to get the secret plan for a machine which could save the mouse civilization. These underlying meanings greatly added to the Hungarian cartoon’s popularity, which sometimes represented the symbols and even flaws of the communist system.

Restricted access

Elsődleges érzelmek mérése affektív idegtudományi megközelítésben: módszertani áttekintés

Measuring Primary Emotions from an Affective Neuroscience Perspective: Methodological Review

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Deák Anita

Affektív idegtudományi személyiségskálák (ANPS) Áttekintő tanulmányunkban a személyiségvonások érzelmi alapjaival foglalkozunk affektív idegtudományi megközelítésben. Összefoglaljuk azokat a kutatási eredményeket, amelyek a kéreg alatti agyi struktúrákhoz köthető elsődleges érzelmi rendszerek mérésével kapcsolatban születtek. Az Affektív idegtudományi személyiség skálák (Affective Neuroscience Personality Scales – ANPS) hat (+1) érzelmi vonás mérésére szolgálnak (FÉLELEM , HARAG, SZOMORÚSÁG, JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, GONDOSKODÁS, Spiritualitás). Módszer: Tanulmányunk alapját 65, 2003–2019 között publikált empirikus kutatás adja. Ezek mind-egyikében adatgyűjtés történt az ANPS kérdőívvel. A forrásokat négy csoportra osztottuk: validálási tanulmányok, biológiai markerekre hivatkozó tanulmányok, klinikai jellegű cikkek és egyéb, a széles körű alkalmazhatóságot igazoló publikációk. Jelen tanulmányban a validálással kapcsolatos kutatásokat összegezzük az időbeli stabilitás és a faktorszerkezet tekintetében, majd összegzést végzünk a megbízhatósággal, a nemi különbségekkel és az ANPS skálák együtt járásával kapcsolatosan.

Eredmények: Az ANPS által mért konstruktumok időben stabilak, azaz a skálák vonásokat mérnek, nem helyzetfüggő érzelmi állapotokat. A hat érzelmi rendszer két fő faktorba rendeződik (pozitív és negatív), ahol a negatív érzelmi vonások nagyobb magyarázóerővel bírnak, mint a pozitívak. A hat (+1) skála megbízhatónak mondható (Cronbach alfa > 0,7). Az eredmények alapján a nők magasabb pontszámot érnek el a GONDOSKODÁS, FÉLELEM, SZOMORÚSÁG skálákon, míg a férfi ak a JÁTÉKOSSÁG, KERESÉS, HARAG skálákon. A Spiritualitás skálán nincs nemi különbség. A skálák között szisztematikus együtt járások tárhatók fel.

Következtetések: Az ANPS megbízhatóan méri a személyiségünk alapjait alkotó, kéreg alatti agyterületekhez köthető érzelmi vonásokat, gazdagítva ezzel a személyiség idegtudományi megközelítésének (Personality Neuroscience) módszertanát. Az agyi képalkotó eljárásokkal együtt alkalmazva nemcsak ezen a területen nyithat új távlatokat, hanem a klinikai pszichológiában és a kulturális összehasonlító vizsgálatok terén is.

Introduction: In this review we focus on emotional basics of personality traits from affective neuroscience perspective. We summarize empirical studies using the Affective Neuroscience Personality Scales (ANPS) that was developed for measuring six (+1) primary emotional systems located in subcortical brain areas (FEAR, ANGER, SADNESS, PLAYFULNESS, SEEK, CARE, Spirituality).

Methods: We selected 65 empirical studies published between 2003 and 2019 where ANPS questionnaire was used. We divided the studies into four clusters: validation studies, studies with biological markers, clinical studies and others demonstrating different application of the ANPS. In this review we summarized the validation studies in regard to the test-retest reliability, factor structure of the ANPS, then we conducted statistical analysis on 39 datasets for reliability, on 25 datasets for sex differences and inter-scale correlations (33 and 45 datasets).

Results: Based on the test-retest analysis ANPS constructs measure emotional traits, not context-dependent affects. The six primary emotions form two main factors (positive and negative emotions), and the negative emotions have greater explanation power than positive emotions. The six (+1) scales are reliable (Cronbach alphas > 0,7). Results show that women have higher scores on CARE, FEAR and SADNESS, while men’s scores are higher on PLAYFULNESS, SEEK and ANGER. No sex difference appeared on Spirituality scale. However, systematic inter-scale correlations were found.

Conclusions: The ANPS questionnaire is a valid and reliable tool for measuring primary emotions that are located in the subcortical brain areas and are the building blocks of personality traits. It is a self-report measure of the recently developing fi eld of personality neuroscience. As a self-report instrument of brain imaging studies it can open new perspectives not only in neuroscience, but in clinical psychology and in cross-cultural studies.

Open access

Az affektív pszichológiában jelen lévő számos irányvonal rámutat az érzelmi jelenségek összetettségére, sokszínűségére. Az érzelemszabályozás és az érzelmi intelligencia szakirodalma az affektív folyamatok más-más aspektusára koncentrál. Az érzelemszabályozás leírja, milyen érzelmet élünk át, mikor és mennyire tartósan, valamint az átélt érzelmekből mit és hogyan fejezünk ki. Az érzelmi intelligencia (EQ) szakértői pedig az érzelmek azonosításában, megértésében, kifejezésében és szabályozásában megmutatkozó egyéni különbségeket kutatják. Jelen tanulmányban e két kutatási területet közelítettük egymáshoz. Az érzelmi intelligencia érzelemszabályozásra gyakorolt hatását vizsgáltuk önkitöltős kérdőívekkel és egy általunk kidolgozott, kognitív átkeretezést igénylő feladattal. A feladat során ugyanazt a képi ingert különböző hívószavakkal láttuk el, és arra kértük a személyeket, hogy ezek mentén képzeljék el a helyzetet, engedjék át magukat az érzéseiknek. Kognitív átkeretezési feladat előtt és után rögzítettük az érzelmi ingerekre adott válaszaikat, és megkérdeztük, mennyire volt nehéz az átkeretezés végrehajtása.

Eredményeink szerint kevesebb érzelemszabályozási nehézséget mutattak, és könnyebbnek találták az átkeretezési feladatot azok, akik magasabb pontot értek el az érzelmi intelligencia kérdőíven (szemben az alacsonyabb pontszámmal rendelkezőkkel). Az átkeretezés előtt kevésbé kellemes, intenzív érzésekről számoltak be, melyeket az átkeretezés eredményeképpen képesek voltak módosítani, mind a kellemesség tekintetében a pozitív érzelmek felé, mind az intenzitás tekintetében a csillapítás felé.

Mindezek alapján arra következtetünk, hogy az érzelmi intelligencia mértéke pozitívan befolyásolja az érzelemszabályozás folyamatát. A magasabb érzelmi intelligencia jelenléte valószínűsíti a hatékony és rugalmas regulációt. Továbbá kutatásunk alátámasztja azokat a korábbi kutatási eredményeket, melyek szerint a magas érzelmi intelligenciával rendelkezők elmélyülnek az érzelmekben, és elkerülés helyett „szembenéznek” a negatív affektív állapotokkal.

Restricted access

A machiavellista személyek sikeresen használnak ki másokat, annak ellenére, hogy hiányosságokat mutatnak a szociális megismerés különböző területein, különösen az elmeolvasásban. A közelmúlt kutatásai kimutatták, hogy rendkívül szenzitívek a szociálisdilemmahelyzetek társas jelzéseire, és képesek arra, hogy rugalmas döntéseket hozzanak a változó szituációkban. A kérdés az, hogy milyen kognitív képességek és ezek neurális alapjai a felelősek a machiavellisták döntési folyamataiért? Feltételeztük, hogy a magas Machpontszámmal rendelkező személyek fokozott aktivitást mutatnak azokon az agyi területeken, amelyek fontos szerepet játszanak a jutalomkeresésben, a kockázatos helyzetek előrejelzésében és a következtetések levonásában. E hipotézis ellenőrzésére fMRI-méréseket végeztünk olyan személyeknél, akik egyidejűleg egy bizalom játékban működtek közre. A hipotézissel egybehangzóan magas aktivitási szintet találtunk a machiavelliánus személyek talamuszában, anterior cinguláris kérgében, továbbá az alsó és középső frontális tekervényben. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy noha a machiavellisták az átlagosnál valószínűleg roszszabb elmeolvasó képességgel rendelkeznek, olyan kognitív heurisztikákat használnak döntéseikben, amelyek sikeressé teszik őket mások kihasználásában. Sikerük abból fakadhat, hogy folyamatosan monitorozzák a többiek viselkedését, és ahhoz igazítják döntéseiket, annak érdekében, hogy növeljék hasznukat.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Klaudia Farkas, Gabriella Terhes, Judit Deák, Anita Bálint, Ferenc Nagy, Zoltán Szepes, Tibor Wittmann, and Tamás Molnár

Bevezetés: Az inaktivált influenzavírus elleni védőoltás évente javasolt az immunszupprimált gyulladásos bélbetegek számára. Cél: A szerzők célja volt, hogy megvizsgálják a szezonális influenzavírus elleni védőoltás hatására kialakuló immunválasz mértékét immunszuppresszív terápiában részesülő gyulladásos bélbetegekben. Betegek és módszerek: Prospektív tanulmányukba 30, immunszuppresszív kezelésben részesülő, gyulladásos bélbetegségben szenvedő beteget vontak be. Az immunizációt (A/California/7/2009 [H1N1], A/Perth/16/2009 [H3N2], B/Brisbane/60/2008) megelőzően és egy hónappal később a betegektől vért vettek pre- és posztimmunizációs antitesttiter meghatározása céljából. A vírusspecifikus ellenanyagok kimutatása ELISA-módszerrel történt. Eredmények: A betegek oltási hajlandósága 53,3%-os volt. Mellékhatásként öt betegnél helyi, hét betegnél szisztémás tünetek jelentkeztek. Két betegnél jelentkeztek influenzaszerű tünetek, az antitesttiter-értékük nem szignifikáns mértékben emelkedett meg. Valamennyi betegben az influenzavírus elleni antitest-pozitivitás már az oltást megelőzően is kimutatható volt. Következtetések: Eredményeik valamennyi betegben megfelelő védettséget jelző antitesttiterszintet igazoltak az immunizációt megelőzően is. A védőoltás szignifikánsan nem befolyásolta a szeroprotekció mértékét és biztonságosnak bizonyult. Orv. Hetil., 2012, 153, 1870–1874.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Beáta Magda Nagy, Áron Gyepesi, Anita Deák, Csaba Mityók, and Csaba Pléh
Restricted access

A viselkedéses gátló és aktiváló rendszer skálák (BIS-BAS) hazai adaptációja

Hungarian adaptation of behaviour inhibition system/behaviour activation system scales (BIS-BAS scales)

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Rita Hargitai, Krisztina Csókási, Anita Deák, László Nagy, and Tamás Bereczkei

Háttér

A Carver és White (1994) által kidolgozott Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálák (BIS-BAS Skálák) a legszélesebb körben használt és leginkább idézett mérőeszköz, amely Gray (1982, 1991) Megerősítésre való érzékenység elméletén alapul (Reinforcement Sensitivity Theory , RST).

Cél

A kérdőív magyar nyelven nem érhető el, ezért jelen tanulmány célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú mintán történő hazai adaptációja során szerzett pszichometriai jellemzők közreadásával.

Módszer

A kérdőívet keresztmetszeti kutatás során vizsgáltuk, egészséges felnőttek 1430 fős mintáján (M=29,36 év). Az alkalmazott kérdőívek: Eysenck Személyiség Kérdőív (EPQ), Büntetés és Jutalomérzékenység Kérdőív (SPSRQ), Zuckerman–Kuhlman Személyiség Kérdőív (ZKPQ).

Eredmények

A reliabilitásvizsgálat jó belső megbízhatóságot jelez (Cronbach-α=0,70–0,82), az intraklassz korreláció alapján a kérdőív skálái időben megbízhatóak (ICC=0,76–0,88). A feltáró faktoranalízis öt önálló főkomponenst azonosított, amelyek a teljes variancia 57%-át magyarázzák. A kérdőív konfirmatív faktoranalízise az eredeti négyfaktoros struktúrával szemben a szorongás és a félelem konstruktumát egymástól elkülönítő, revideált RST-elméletet támasztja alá. A kérdőív skáláinak konvergens és diszkriminatív validitása során kapott eredmények összhangban állnak a nemzetközi adatokkal.

Konklúzió

A BIS-BAS Skálák magyar adaptációja alkalmas a viselkedéses gátló és aktiváló rendszer szenzitivitásának mérésére, ugyanakkor a revideált RST-elmélet igazolása további empirikus kutatásokat tesz szükségessé.

Restricted access

Áttekintő cikkünkben az érzelmileg negatív, fenyegető, félelmet kiváltó ingerek kognitív teljesítményre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Elsőként a kezdeti vizsgálatokat, az evolúciós szemlélet kialakulását tekintjük át, bemutatjuk párhuzamosan a módszertan fejlődését, kezdeti problémáit. Ezt követően sorra vesszük az újabb vizsgálatokat, melyek a szemléletváltást szorgalmazzák; amellett érvelnek, hogy nem az evolúciós múlt jelent előnyt a feldolgozásban, hanem az ingerek félelmi relevanciája. Végül az ellentmondásra vezető eredmények lehetséges okait tekintjük át több szempontból. Megvizsgáljuk, hogy a kontextus szerepe és az érzelmi arousal mi módon járulhat hozzá a jelenség jobb megértéséhez, és azt, hogy milyen módszertani akadályok merültek fel, hogyan lehet azokon túllépni. Az áttekintett kutatások eredményei alapján az körvonalazódik, hogy a fenyegető ingereknek idői elsőbbsége van a kognitív feldolgozás során. Ugyanakkor integratív szemléletre van szükség: önmagában az érzelmi inger valencia és az arousal értéke, valamint az inger tartalma (evolúciós múltú vagy modern) nem elegendő a végső konklúzió levonásához.

Restricted access

A klasszikus nézet szerint a machiavellista személyek érzelmileg nem vagy kevésbé vonódnak be egy helyzetbe. Interperszonális kapcsolataikat a melegség hiánya jellemzi, kerülik mások szoros közelségét. A rájuk váró feladat kognitív aspektusára koncentrálnak, tehát egy helyzet értékelése és pontos megértése vezérli őket. Affektív távolságtartásuk következtében érzelmileg megterhelő helyzetekben is képesek hideg fejjel és logikusan gondolkodni.

A kérdés az, hogy a machiavellisták érzelmi távolságtartása mögött az érzelmek megélésének hiánya áll-e, vagy a kialakuló érzelmeiket erősen kontroll alatt tartják? Kísérletünkben a résztvevők agym7ködését mértük érzelmeket előhívó feladat végrehajtása közben, ami egyúttal megkövetelte a helyzet eltérő nézőpontokból való értelmezését, a rugalmas váltás képességét is. Az eltérő (és átváltást igénylő) helyzetek egyben eltérő érzelmi állapotokat is jelentettek.

Az érzelmi átkeretezési feladat során agyi aktivációt találtunk a machiavellisták hippokampuszában, az inzulában, a hátulsó cinguláris tekervény és a cuneus területén. A machiavellistákra jellemző agyi aktiváció többsége (hippokampusz, cuneus) kognitív funkciókat ellátó területeken jelentkezik. Ezek részt vesznek a figyelmi, emlékezeti folyamatok végrehajtásában, a nem releváns információk gátlásában. Ugyanakkor az érzelemszabályozás agyi folyamatai is megjelennek, melyet az inzula és a hátulsó cinguláris kéreg területeinek aktivációja bizonyít.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy valóban jellemző rájuk egy érzelmi távolságtartás, ugyanakkor intenzív érzelmeket élnek át, amely befolyásolhatja a döntéshozatali folyamataikat.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Zeffer, László Szalay, Klára Deák, Attila Vass, Imre Fejes, Ágota Czibula, Anita Zubreczki, Andrea Facskó, and Ákos Skribek

Absztrakt:

Bevezetés: Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 1,3 milliárd ember él a látásgyengeség valamilyen formájával, melynek mintegy 80%-a megelőzhető lenne. Kutatások alátámasztják, hogy a látás csökkenése befolyásolja az életminőséget, és megrövidíti a várható élettartamot. Célkitűzés: A Szegedi Tudományegyetem több klinikájának együttműködésével zajló, a 40 és 80 év közötti életkorú, dél-magyarországi lakosság körében végzett felmérés (OTKA-NN-110932) szemészeti vizsgálati eredményeinek rögzítése és ezek életminőséget befolyásoló hatásainak elemzése. Módszer: Az Országos Tudományos Kutatási Alap által finanszírozott keresztmetszeti kutatási programban összesen 731, 40 és 80 év közötti személy vett részt. A bevont 731 alanyból 717 fő (397 nő és 320 férfi) vett részt teljes körű szemészeti vizsgálaton és töltötte ki a NEI-VFQ-25 honosított kérdőívet. A statisztikai analízishez egy szempontos ANOVA- és Mann–Whitney-próbát használtunk. A szignifikancia szintjeként a p<0,05 értéket határoztuk meg. Eredmények: A vizsgálatban részt vevő személyeket 4 korcsoportra osztottuk: 1) 40–50 év, 2) 51–60 év, 3) 61–70 év, 4) 71–80 év. A szemszárazság, a lencsehomályok előfordulása, a szemüvegviselés, az időskori maculadegeneratióra utaló eltérések jelenléte az életkor előrehaladtával nőtt. A NEI-VFQ-25 kérdőív alskálái az életminőség romlását mutatják a kor növekedésével és a szemészeti eltérések előfordulási gyakoriságának fokozódásával összefüggésben. Következtetés: A látás, mint a külvilág észlelésének meghatározó lehetősége, kiemelkedő helyet foglal el az életminőséget befolyásoló tényezők között. Kutatásunk tendenciái mutatják, hogy a látással kapcsolatos életminőséget jelző értékek a kor előrehaladtával hogyan csökkennek. Ezért is tekintjük szükségesnek az idősebb populáció rendszeres ellenőrzését, felismerendő és lehetőség szerint kiküszöbölendő az életminőséget negatívan befolyásoló tényezőket. Orv Hetil. 2020; 161(43): 1824–1830.

Open access