Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Anita Kamondi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A szerzők egy 52 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinél a sorozatos syncopék hátterében generalizált tónusos-clonusos epilepsziás rohamok álltak, amit implantábilis loop recorder (ILR-) vizsgálat mozgási műtermékei alapján diagnosztizáltak. A beteg a beállított antiepileptikum hatására 9 hónapja panaszmentes. Orv Hetil. 2019; 160(29): 1143–1145.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dániel Fabó, Zoltán Horváth, Péter Klivényi, and Anita Kamondi

Összefoglaló. Bevezetés: A COVID–19-járvány világszerte hónapokra átalakította a járóbeteg-ellátás működését is. Magyarországon a 2020. március 11-től 2020. június 17-ig fennálló egészségügyi veszélyhelyzeti rendelkezések szabták meg az új kereteket. Célkitűzés: Az első veszélyhelyzeti periódus második felében, 2020. április 22. és 2020. május 5. között mértük fel az epilepsziaellátásban részt vevő orvosok véleményét, hogy milyen mértékben változott a betegek ellátása, és hogyan élték meg a változásokat személyesen. Módszer: Internetes kérdőíves véleményfelmérés történt, a Magyar Epilepszia Liga 2020. április 16–17-re tervezett, de a COVID–19-járvány miatt elhalasztott XV. kongresszusára regisztrált neurológusok között. Kilenc egyszeres vagy többszörös feleletválasztós kérdés és ’szabad kommentár’ mezők álltak rendelkezésre. Eredmények: A megkeresett 116 neurológus közül 33-an válaszoltak (28%), összesen 30 kommentár került rögzítésre. 73%-uk szerint a változások komoly nehézséget okoztak, 15%-uk gondolta, hogy ennek súlyos következményei lesznek. Új betegek fogadása 53%-ban leállt, 25%-ban nagy nehézségekbe ütközött. A gondozott betegek problémáit 49%-ban a távvizit lehetőségeivel élve meg tudták oldani, de 24%-ban ez nem sikerült. A beteg távollétében lebonyolított vizitek 68%-a dokumentált telefonbeszélgetések formájában zajlott. Az orvosok kétharmada veszélyeztetve érezte magát, hogy elkapja a vírust, ebből 40% úgy érezte, nem kap elegendő védelmet, 6% (2 fő) kapta el a fertőzést. Következtetés: A COVID–19-járvány a leginkább az új szakvélemények kiadását érintette, de a gondozási feladatokat sem mindig lehetett megfelelően megoldani. A károkat jelentősen enyhítette az ellátószemélyzet rugalmassága. A telefonvizitek, szükség esetén, az epileptológiában pótolhatják a személyes orvos-beteg találkozásokat. A járvány visszatérésének veszélye miatt a távvizit-alkalmazások technikai fejlesztése és ezek dokumentálási kérdéseinek megoldása fontos. A járványidőszakban a személyzet védelmére nagy figyelmet kell fordítani a fertőződés elkerülése és az orvosok biztonságérzetének fokozása érdekében. Orv Hetil. 2020; 161(46): 1939–1943.

Summary. Introduction: COVID-19 pandemic has transformed the operation of outpatient care worldwide for months. The new framework was set in Hungary by the health emergency regulations that existed from 11. 03. 2020 to 17. 06. 2020. Objective: In the second half of the emergency period, between 22. 04. 2020 and 05. 05. 2020, we surveyed the opinion of physicians involved in epilepsy care about the extent to which patient care had changed and how they experienced the changes in person. Method: An internet questionnaire survey was conducted among neurologists registered for the annual congress of the Hungarian Chapter of the International League Against Epilepsy. Nine single- or multiple-choice questions and ‘free comment’ fields were available. Results: Of 116 neurologists contacted, 33 responded (28%), and a total of 30 comments were recorded. 73% said the changes caused a serious difficulty, 15% thought it would have serious consequences. Reception of new patients was stopped in 53%, and 25% encountered great difficulties. In 49%, the problems of the cared patients could be solved using remote visits, but 24% could not solve them properly. 68% of outpatient visits took the form of documented telephone conversations. Two-thirds of doctors feared catching the virus, 40% of whom felt they were not getting enough protection. 6% caught the infection. Conclusion: The COVID-19 pandemic has mostly affected the issuance of new expert opinions, but care tasks have not always been adequately addressed. The damage was significantly mitigated by the flexibility of the care staff. Telephone visits, if necessary, can replace personal doctor-patient encounters in epileptology. The technical development of remote visit applications and their documentation issues are important. During the pandemic period, great care must be taken to protect staff in order to avoid infection and increase the sense of safety of doctors. Orv Hetil. 2020; 161(46): 1939–1943.

Open access

A meningitis carcinomatosa komplex megjelenése

The complex presentation of carcinomatous meningitis

Orvosi Hetilap
Authors: Boglárka Orbán-Szigeti, Anikó Papp, Anita Kamondi, and György Tibor Szekeres

Összefoglaló. Az emlőtumor miatt kezelt, majd gondozott beteget – több tünetmentes év után – fejfájás, szédülés, ataxia, megváltozott, furcsa viselkedés, emlékezetzavar és dezorientáció miatt neurológiai, majd belgyógyászati osztályokon vizsgálták. Az alapos kivizsgálás ellenére a tüneteit magyarázó organikus eltérést nem igazoltak, ugyanakkor már a kezdetektől felmerült a szomatizációs tünetképzés lehetősége, ezért pszichiátriai osztályos felvételére került sor. Az elvégzett vizsgálatok, illetve a klinikai kép regresszív állapotot valószínűsítettek. Terápiás próbálkozásaink ellenére a páciens állapota romlott, végül a megismételt neurológiai vizsgálatok meningitis carcinomatosát igazoltak. Az esettel szemléltetni kívánjuk, hogy a beteg premorbid működési nívója, személyiségstruktúrája hogyan képes befolyásolni az ellátószemélyzetet, milyen külső és belső konfliktusokat válthat ki. A diagnózishoz vezető folyamat bemutatásával fel kívánjuk hívni a figyelmet az interdiszciplináris együttműködés fontosságára. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1744–1748.

Summary. Our patient with known breast cancer in her past medical history was hospitalized – after several asymptomatic years – for headache, dizziness, ataxia, changed behaviour and disorientation. Thorough internal and neurologic investigations did not find any disease underlying her symptoms, therefore the possibility of somatization disorder was raised. Despite lege artis therapeutic interventions carried out on the psychiatry ward, the patient’s condition deteriorated and repeated neurological examinations eventually revealed carcinomatous meningitis. With this case, we would like to illustrate how the patient’s premorbid function level and personality features might influence the attitude and opinion of the health care personnel, and what kind of external and internal conflicts might be triggered. By presenting the complexity of the diagnostic work-up, we would like to emphasize the importance of interdisciplinary cooperation in the interest of our patients. Orv Hetil. 2021; 162(43): 1744–1748.

Open access

A COVID–19-pandémia harmadik hullámának hatása a 60 év feletti magyar lakosság életmódjára, mentális és fizikai egészségére

Impact of the third wave of the COVID–19 pandemic on the lifestyle, mental and physical health of the Hungarian population over 60

Orvosi Hetilap
Authors: János András Zsuffa, Vanda Koszovácz, Dalida Borbála Berente, Zsolt Bálint, Sándor Katz, Anita Kamondi, Gábor Csukly, and András Attila Horváth

Bevezetés: A COVID–19-pandémia egyik leginkább veszélyeztetett csoportja a 60 év felettiek populációja, hiszen sokszor krónikus betegségekkel élőként, szociálisan és technikailag is izolálódva kell megküzdeniük a világjárvány kihívásaival. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia direkt és indirekt hatásának elemzése a 60 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan. Módszer: Vizsgálatunkat 60 év fölötti magyar állampolgároknál végeztük. A felméréshez a „World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey” hiteles magyar fordítását használtuk. Az adatrögzítést 2021. február 1. és 2021. június 1. között végeztük. Résztvevőnként egy alkalommal történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: Vizsgálatunkban 431 fő vett részt, körükben a COVID–19-fertőzés aránya alacsony volt (6%). A legmarkánsabb változások az életmód tekintetében, hogy a válaszadók 71%-ánál emelkedett a digitális szolgáltatások használata, 47%-ánál romlott a szubjektív alvásminőség, 46%-ánál fokozódott a magányosság érzete, és 80%-ánál csökkent a barátokkal és rokonokkal történő kapcsolattartás. A résztvevők 86%-ának legalább egy krónikus betegsége volt, és a pandémia alatt 23%-uknál elmaradt a betegséghez kapcsolódó orvosi vizit. A válaszadók 45%-ánál romlott a szubjektív életminőség megítélése, és 25% szubjektív memóriazavarok megjelenését jelentette. Megbeszélés: A vizsgáltak körében a pszichoszociális életben jelentős romlás figyelhető meg. A résztvevők elszigetelődtek szociálisan a pandémia alatt, és ez jelentősen kihatott életvezetésükre is. A fizikális és mentális egészség tapasztalható változásai feltehetően a későbbiekben megmutatkoznak majd az idősebb korosztályra jellemző népbetegségek fokozottabb megjelenésében és progressziójuk gyorsulásában. Következtetés: A COVID–19-világjárvány direkt és indirekt káros hatásainak mérsékléséhez kiemelt jelentőségű annak ismerete, hogy a pandémia, illetve az annak megfékezésére tett intézkedések hogyan befolyásolják az idősek viselkedését, életmódját, valamint a krónikus betegek ellátását, gondozását. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1215–1223.

Open access