Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Anita Lepossa x
Clear All Modify Search

Monthly variations of the algal abundance in different soils of the Balaton Upland National Park were measured by a direct cell counting method in a one year long investigation. Variance and regression analyses were used to evaluate the effects of environmental factors on the quantitative changes in algae. Results underlined the basic role of soil depth and cultivation, while soil type had a significant effect on cyanobacteria and diatoms. The seasonal effect in the abundance of eukaryotic algae was registered by summer maximum cell numbers.  Taking all three investigated algal groups into consideration, the humus content of soil seemed to be the most important factor, being in negative correlation with their abundance, while the actual water content of soil had a slight positive effect on cell numbers. A negative correlation was found between the nitrogen content of soil and cyanobacterial abundance. The carbonate content of soils had a positive effect, while plasticity, zinc concentration and the actual pH of soil were in negative correlation with diatomal abundance. The actual pH of soils was the most important factor in the negative correlation with other eukaryotic algal abundance.  Coefficients of determination showed that only 16.1%, 14.6% and 8% of the total variance in the abundance of cyanobacteria, diatoms and other eukaryotic algae, respectively, can be explained by measured soil and meteorological parameters.

Restricted access

A talajokban élő cianobaktériumok és eukarióta algák edafonban betöltött szerepe kulcsfontosságú. Eddig megismert kölcsönhatásaik a talaj más szervezeteivel és a magasabb rendű növényekkel, valamint hozzájárulásuk a talajok mikroszerkezetének kialakulásához és a nitrogénellátáshoz a legismertebbek.

A talajalgák mennyiségi és minőségi kimutatására meglehetősen kevés közvetlen és közvetett sejtszámolási módszer és adat áll rendelkezésre.

Jelen munkánkban Ramannféle barna erdőtalajon őszi búza, bíborhere, kukori-ca és szója parcellákból gyűjtött talajminták cianobaktérium és eukarióta mikroalga sejtszám vizsgálatát végeztük el egy — ezen a téren még újnak számító — nagysebes-ségű, automatizált sejtanalitikai módszer, az áramlási citometria alkalmazásával.

A négy növénykultúrából 2013 júliusában, Keszthelyen, a felszíni öt centiméte-res talajrétegből hat ismétlésben vett talajmintákból vizes szuszpenziót készítettünk, majd mértük azok aktív algasejt-tartalmát. A cianobaktériumokat és az eukarióta algákat klorofill-a és fikoeritrin autofluoreszcencia alapján különböztettük meg a szuszpenzió egyéb elemeitől. A mérésekhez Beckman Coulter FC–500 áramlási citométert használtunk, mintánként öt perc futtatási idővel. A műszer által rögzített eseményszámból következtettünk az algasejtszám-értékekre.

A citométeres ábrákon — megfelelő beállítások után — jól elkülönülő alga sejtpopulációk jelentek meg. Valamennyi mintában a cianobaktériumok domináltak, legalább 60%-os aránnyal. A kukorica talajában mutattuk ki a legnagyobb alga jelenlétet (2,4·105 sejt·g−1 száraz talaj), míg a búzáéban a legkevesebbet, alig 50%-ot (1,1·105 sejt·g−1 száraz talaj). A cianobaktériumok becsült sejtszámát tekintve a kukorica és a szója talajában jelentősen nagyobb abundancia mutatkozott a bíborhere és őszi búza talajához viszonyítva. Szignifikáns különbséget találtunk a becsült eukarióta alga sejtszámban a kukorica- és szója talaja között, a kukorica javára.

Eredményeink igazolták, hogy az áramlási citometria megfelelő és hiánypótló módszer lehet a talajok kvantitatív mikrobiológiai vizsgálatai során, különös tekin-tettel a fotoszintetizáló szervezetekre.

Restricted access