Search Results

You are looking at 1 - 10 of 32 items for

  • Author or Editor: Anna Blázovics x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) terminológiája aligha értelmezhető az emberi genommal összefüggésben, ezért az emberigenom-program ismeretében a kínai orvoslás figyelme a nyugati orvoslásra irányult. Az elmúlt két évtizedben számos fontos lépést lehetett megfigyelni Kínában a hagyományos kínai és a nyugati orvoslás közelítésével. A kínai kormány támogatja adatbázisok kiépítését, annak érdekében, hogy tisztázzák a génkifejeződések, a jelátviteli utak, a fehérje–fehérje interakciók között lévő kapcsolatokat, és felderítsék a kínai gyógynövények bioaktív komponenseinek hatását ezekre a tényezőkre. A HKO értékei egyre fontosabbá válnak a nyugati orvoslás számára is, mert a molekuláris biológiai terápiák nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Orv Hetil. 2018; 159(18): 696–702.

Open access

Absztrakt

Az orvostudomány és mindazok a társtudományok, amelyek az egészség megőrzését és a betegségek leküzdését hivatottak kutatni, az 1930-as évek második felétől hihetetlen eredményeket értek el, és beláthatatlan távlatokat nyitottak meg a jövő generációi számára. Az 1980-as évektől kezdődően a természetes eredetű növényi hatóanyagok kutatása területén is szignifikáns eredmények születtek a különböző kórképek kapcsán felismert szabad gyökös károsodások kivédésére. A szerteágazó kutatások egyik fontos területe a táplálkozás szempontjából jelentős bioaktív molekulák felismerése, szerkezetük és hatásuk összefüggésének felderítése, valamint ezeknek az ismereteknek a birtokában a helyes étkezési szokások kialakítása, különös tekintettel a betegségekkel küszködő emberek számára. Az elmúlt évtizedek alatt a népgyógyászati megfigyelésektől számos növényi hatóanyag esetében eljutottunk a hatásmechanizmus molekuláris biológiai igazolásáig. Orv. Hetil., 2015, 156(47), 1888–1891.

Open access

Az epekőbetegségek kialakulásában számos gén működését teszik felelőssé, melyek kapcsolatba hozhatók elsődlegesen a máj betegségeivel, az epeelfolyási és -képződési rendellenességekkel, a lipidmetabolizmus módosulásával, diabetes mellitussal, obesitassal, glutensensitiv enteropathiával, Crohn-betegséggel, Down-szindrómával, Gaucher-kórral, cysticus fibrosissal, valamint haematológiai kórképekkel és ileumresectiot követő állapottal. Kialakulásában szerepet játszanak gyógyszermellékhatások, bakteriális fertőzések, gyulladások, fémionterhelés és szabadgyökös reakciók. A zsírmájból az epébe telítetlen zsírsavak, lipidoxidok, diénkonjugátumok, és egyéb lipidperoxidációs termékek kerülnek, melyek az epevezetékben és a hólyagban primer és szekunder szabadgyökös folyamatokat indítanak el. Az epehólyagfalban lejátszódó gyulladásos folyamatok szabadgyöktermeléssel járnak. Az epe szabad bilirubin-tartalma koncentrációfüggően pro-, illetve antioxidánsként viselkedik. Az ambivalens tulajdonságú szabad bilirubin, amely a mikroszómák szivárgása révén, illetve a bél felől a baktériumok deglükorinidáló hatása következtében kimutatható mennyiségben van jelen az epehólyagban, a szabadgyökös reakciókat felerősíti. A szabad bilirubin kőalkotó reakciója az epében jelen lévő fémionokkal, elsődlegesen a Ca ++ -ionokal kalcium-(hidrogén)-bilirubinátot eredményez. A Ca ++ a zsírsavakkal is reakcióba lép, és ezzel megváltoztatja az epe viszkozitását. A lipidek, a szabad bilirubin és a fémionok együttesen kőalkotó komponensek. Az antioxidánsok, illetve azok derivátumai vagy hatásukban antioxidáns tulajdonságot fokozó vegyületek, készítmények több szinten is kedvezően befolyásolhatják az epe összetételét, illetve az epekőképződés gátlását.

Restricted access

A szabadgyök-kutatás évtizedei alatt egyre közelebb kerültünk ahhoz a felismeréshez, hogy a szervezet szabad gyök–antioxidáns egyensúlyát alapvetően a genetikai háttér és a környezet határozza meg. A Janus-arcú oxigén-szabadgyökök a szignáltranszdukciós utak szekunder hírvivői és egyben a sejtek citotoxikus ágensei is. A szignáltranszdukciós fehérjék mérsékelt oxidációs hatásokra és fémionokra történő aktivációja még nem eléggé ismert. A szignáltranszdukció aktivátorai és inhibitorai közötti molekuláris mechanizmusok finoman kontrolláltak. A sejtek antioxidáns–prooxidáns egyensúlya visszavezethető a szabad szulfhidrilcsoportok és a diszulfidhidak koncentrációviszonyára. Az esszenciális és toxikus fémionok, valamint a szelén egyaránt szerepet játszanak a redox-homeosztázisban. Az egészséges szövetek bővelkednek antioxidánsokban, ezáltal biztosítják a szervezet szabad gyökökkel szembeni védelmét. A táplálékkal felvett antioxidáns vegyületek, mint például az A-, C-, E-vitaminok, polifenolok, antocianinok, flavonoidok, izotiocianátok és más bioaktív molekulák eredeti molekulaformájukban és derivátumaikban is képesek befolyásolni a redoxifolyamatokat. Napjaink molekuláris biológai kutatásainak eredményeképpen egyre több, táplálékkal felvehető vegyületről, illetve azok metabolitjairól bizonyosodik be, hogy génszinten is kifejtik hatásukat.

Restricted access

A szerző hálával tartozik néhai Fehér János professor emeritus úrnak azért, hogy 1993-ban meghívta a „Hepatológia szabadgyökös és immunológiai vonatkozásai” című PhD-programba, és lehetőséget biztosított a szerző számára kutatólaboratórium kialakítására a II. Belgyógyászati Klinikán. Megteremtette a lehetőséget, hogy a már 10 éve tartó közös orvosbiokémiai kutatásaik töretlenül folytatódjanak. A biokémiai kutatócsoportban 1993 és 2010 között 11 PhD-hallgató szerezte meg tudományos fokozatát, és 2 kandidatúra készült el. Jelenleg 3 hallgató dolgozik ezen a rendkívül izgalmas tématerületen. A szerző a témavezetésével folyó kutatások eredményeinek ismertetésével kíván tisztelegni Fehér János professzor úr emlékének. Orv. Hetil., 2010, 47, 1934–1939.

Open access
Authors: Anna Korossy and Anna Blázovics
Open access
Authors: Anna Korossy and Anna Blázovics

Absztrakt

Az életmód változásával és a gyorséttermi láncok elterjedésével egyre nagyobb problémát jelent az elhízás az egész világon. Indiában a férfiak 31%-a, a nők 29%-a túlsúlyos, és az elhízás az utóbbi 11 évben növekvő tendenciát mutat. Az elhízás növeli számos betegség kialakulásának esélyét, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, refluxbetegség, gastrointestinalis tumorok és alvási apnoe. Műtétek során a szövődményekkel még nem járó elhízás is súlyos komplikációkat okozhat. Az Ájurvédában a betegségek kialakulásáért a 3 dosha – vata, pitta, kapha – egyensúlyának felborulása a felelős. A 3 dosha aránya egyénenként változik, és meghatározza az egyéni testalkatot. Egy indiai kutatócsoport kimutatta, hogy az ájurvédikus testtípus-besorolás kapcsolatba hozható a gyulladásos és oxidatívstressz-faktorok génjeivel, a DNS-metilációval és a cardiovascularis betegségek kialakulásának esélyeivel. Orv. Hetil., 2016, 157(34), 1349–1352.

Open access
Open access