Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Anna Egresi x
Clear All Modify Search
Options of non-invasive assessment of liver fibrosis based on the clinical data
Authors: Anna Egresi, Gabriella Lengyel and Krisztina Hagymási

A májzsugor világszerte a vezető halálokok közé tartozik. A máj szövettani vizsgálata ma is a májbetegségek kórisméjének arany standardja. Újabban a figyelem a máj kötőszövetes átépülését jellemző nem invazív próbákra és mérésekre irányul, a májbiopszia veszélyei, szövődményei miatt. A szerzők összefoglaló közleményükben áttekintik a máj kötőszövetes átépülésének nem invazív közvetlen és közvetett jellemzésének lehetőségeit. Bemutatják a próbák sajátosságait (pozitív–negatív prediktív érték, érzékenység, fajlagosság). Kitérnek a tranziens elasztográfia (Fibroscan) klinikai alkalmazási lehetőségeire is. Az ismertetett módszerek között több hasznos, nem invazív eljárás van, amelyek jól használhatók a májfibrosis értékelésében, a betegséglefolyás és a terápiás válasz nyomon követésében. Pontosságuk kombinált, illetve szekvenciális alkalmazásukkal növelhető. Orv. Hetil., 2015, 156(2), 43–52.

Open access
Non-invasive assessment of fatty liver
Authors: Anna Egresi, Gabriella Lengyel and Krisztina Hagymási

A májat érő különböző károsító hatások miatt (fertőző ágensek, anyagcserezavarok, nem megfelelő táplálkozás, elhízás, toxikus ártalmak, autoimmun folyamatok) kóros májműködés, májkárosodás jön létre, amely a máj elzsírosodásához, illetve kötőszövetes átépüléséhez vezethet. A májműködés zavarainak leggyakoribb okai a hepatitis B- és C-vírusok, az alkoholfogyasztás, illetve a nem alkoholos zsírmájbetegség. Napjainkban a májbetegségek kórisméjének arany standardja a szövettani vizsgálat. A májbiopszia veszélyei és szövődményei miatt azonban világszerte nagy az igény olyan, nem invazív jelzőmolekulák, pontrendszerek kidolgozására, képalkotó eljárások fejlesztésére, amelyek az elzsírosodás mértékét, illetve későbbiekben a betegség lefolyását, a gyulladásos aktivitást és a fibrosis fokát is jól jelzik. A szerzők összefoglaló közleményükben áttekintik a májelzsírosodás nem invazív jellemzésének lehetőségeit. Bemutatják a próbák mutatóit (pozitív, negatív prediktív érték, érzékenység, fajlagosság). Kitérnek a képalkotó eljárások klinikai alkalmazásaira is. Az ismertetett módszerek közül több hasznos, nem invazív eljárás a steatosis értékelésében, a betegség lefolyásának és a terápiás válasz nyomon követésében, de pontos megítélésükre további vizsgálatok szükségesek. Orv. Hetil., 2015, 156(14), 543–551.

Open access
Antioxidánsok – antioxidánssokk: tények és kérdések, 2015
Authors: Krisztina Hagymási, Anna Egresi and Gabriella Lengyel

Absztrakt

Az elmúlt években nagy jelentőséget tulajdonítottak az antioxidáns-kezelésnek az oxidatív stresszel összefüggő betegségek megelőzésében, illetve kezelésében. A kezdeti sikerek után azonban bizonyos antioxidánsok nem kívánt hatásairól, toxicitásáról, prooxidáns tulajdonságáról számoltak be (CARET, ATBC vizsgálat). A későbbi metaanalízisek eredményei sem támasztották alá az antioxidáns-pótlás alkalmazását az elsődleges és a másodlagos megelőzésben. A szerzők áttekintik az antioxidánsok prooxidáns tulajdonságait, valamint a jelátviteli folyamatokban, a sejtműködés befolyásolásában betöltött szerepüket. Az antioxidánsok kombinált alkalmazása előnyösebb, amelynek lehetséges magyarázatát összegzik a szerzők. Orv. Hetil., 2015, 156(47), 1884–1887.

Open access
Extrahepaticus manifesztációk idült hepatitis C-vírus-fertőzöttekben
Authors: Krisztina Hagymási, Anna Egresi and Gabriella Lengyel

Absztrakt:

A hepatitis C-vírus-fertőzés egészségügyi jelentősége világszerte kiemelkedő, a világ lakosságának 3%-a fertőzött. Idült hepatitis C-fertőzöttek körülbelül 50%-ában alakul ki extrahepaticus betegség, amely a betegek kilátásait, mortalitását rontja. Kialakulásuk hátterében részben krioglobulinok képződése, immunmechanizmusok, valamint a vírus direkt hatásai állhatnak. A szerzők összefoglalják a hepatitis C-vírus-fertőzéssel összefüggő szervi érintettségeket, valamint a kezelés lehetőségeit. Közleményükkel a társszakmák figyelmét kívánják felhívni a fertőzés sokszínűségére, ezzel segítve a kórkép felismerését a hatékony direkt antivirális készítmények időszakában. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 603–612.

Open access
A bél–máj tengely vizsgálata colitis ulcerosában. Retrospektív tanulmány
Authors: Anna Egresi, Ágota Kovács, Ágnes Szilvás and Anna Blázovics

Absztrakt:

Bevezetés: A bél–máj tengely vizsgálata világszerte előtérbe került. A gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél gyakran tapasztalható májenzim-emelkedés, amely diagnosztikus kihívást jelent a mindennapi gyakorlatban. A máj és az epeutak megbetegedései gyakori extraintestinalis manifesztációk mind Crohn-betegségben, mind colitis ulcerosában. A rutin májfunkciós paraméterek meghatározása nem ad pontos képet a májműködési zavarról, így azok prevalenciája alulbecsült lehet. Szükség lenne olyan nem invazív biomarkerek és/vagy pontrendszerek bevezetésére, amelyek a bélbetegségekhez társult májkárosodások diagnosztikájában segítséget nyújtanának. Célkitűzés: Munkánk során fontosnak tartottuk, hogy kiemeljük a bél–máj tengely jelentőségét. Colitis ulcerosában szenvedő betegek adatait használtuk fel bélbetegségek modelljeként, és megvitatjuk a májkárosodás patogenezise hátterében álló lehetséges tényezőket. Módszer: Retrospektív munkánk során mérsékelt aktivitású colitis ulcerosában szenvedő betegek (n = 100; férfi = 46, nő = 54; átlagéletkor: 42,5 ± 12,7) adatait elemeztük és hasonlítottuk össze egészséges kontrollokkal (n = 42; férfi = 17, nő = 25; átlagéletkor: 40,2 ± 13,5). Meghatározásra kerültek a májfunkciós paraméterek (ALT, AST, GGT, ALP, bilirubin, albumin, vérlemezkeszám), epesavszintek, valamint különböző szabad gyökös markerek (globális, enzimatikus) segítségével becsültük a betegek redox-homeosztázisát. Mértük a hidrogéndonor-aktivitást, a redukálóképességet, a szuperoxid dizmutáz és a glutation-peroxidáz aktivitásait, az összantioxidáns-státuszt és az indukált kemilumineszcenciát, tekintettel arra, hogy a betegek 5-amino-szalicilsav és/vagy azathioprin és elemi diéta kezelésben részesültek. Eredmények: A májenzim-aktivitások emelkedettebbek voltak colitis ulcerosában, és az összantioxidáns-státusz, valamint a redukálóképesség szignifikánsan csökkent, azonban nem volt szignifikáns különbség a kontrollcsoporthoz képest a glutation-peroxidáz és H-donor-aktivitásban, csak tendenciózus csökkenést tapasztaltunk. Az antioxidánsvédelem a betegcsoportban a betegek 54%-ánál volt szignifikánsan alacsonyabb mértékű az összes paramétert figyelembe véve. Kemilumineszcenciás módszerrel jobb szabadgyök-fogó képességet mértünk, mind a plazmában, mind az erythrocytában az alkalmazott terápia eredményeként, ugyanakkor a szuperoxid dizmutáz aktivitásának növekedését tapasztaltuk, ami a gyulladásos folyamatokra figyelmeztet. Az epesavszintek csökkenését tapasztaltuk a betegcsoportban, aminek okaként a felgyorsult passzázst is számításba kell venni. Következtetések: A mindennapi rutin során meghatározásra kerülő májenzimértékek nem adnak pontos képet a colitis ulcerosában létrejövő májkárosodás mértékéről. Az általunk meghatározott különböző speciális paraméterek segítségével megbecsülhetjük a bél–máj tengely eltéréseinek hátterében álló folyamatokat. Az epesavszint csökkenése prediktív faktornak tekinthető colitis ulcerosában is. Munkánk rávilágít a májbetegségek nem invazív szűrésének szükségességére gyulladásos bélbetegségben. Orv Hetil. 2017; 158(26): 1014–1021.

Open access
Az idült májbetegségek progressziójához vezető folyamatok
Authors: Anna Egresi, Gabriella Lengyel, Anikó Somogyi, Anna Blázovics and Krisztina Hagymási

Absztrakt

Különböző károsító hatások miatt (vírusok, anyagcserezavarok, táplálkozási tényezők, toxikus ártalmak, autoimmun folyamatok) kóros májműködés lép fel, amely a máj elzsírosodásához és kötőszövetes átépüléséhez vezet. A progresszió folyamata összetett, több útvonalon megy végbe, számos tényező befolyásolja. A szerzők összefoglaló közleményükben áttekintik a krónikus májbetegségek progressziójában részt vevő tényezőket. Bemutatják a sejtek szerepét, az általuk termelt főbb citokineket és gyulladásos mediátorokat, valamint az intestinalis bélflóra kapcsolatát a betegséggel. Kitérnek az oxidatív stressz, a mitokondriális diszfunkció és a sejthalál kórlefolyásban betöltött szerepére. Ismertetik az inzulinrezisztencia és a mikroelemek (vas, réz) kapcsolatát a májkárosodással. Összefoglalják a progresszió hátterében álló genetikai és epigenetikai vonatkozásokat is. Az új kezelési lehetőségek felismerése, a kezelés hatékonyságának megítélése vagy a májátültetés időpontjának megválasztása, sikeressége függhet a kórlefolyás pontosabb megismerésétől. Orv. Hetil., 2016, 157(8), 290–297.

Open access
Hepatitis C-vírus-fertőzés és hepatocarcinogenesis
Authors: Evelin Berta, Anna Egresi, Anna Bacsárdi, Zsófia Gáspár, Gabriella Lengyel and Krisztina Hagymási

Absztrakt:

A hepatitis C-vírus (HCV) megközelítőleg 4 millió új fertőzést okoz évente, és 399 000 beteg hal meg a fertőzés következtében kialakuló szövődmények, cirrhosis és hepatocellularis carcinoma (HCC) miatt. Idült HCV-fertőzésben a mikrokörnyezeti változások, a fertőzés kiváltotta idült gyulladás, az oxidatív stressz és az endoplazmás reticulum stressz genetikai, epigenetikai változásokon keresztül évtizedek alatt vezethetnek primer májrák kialakulásához. A HCV direkt hepatocarcinogen tulajdonsága ismert. Négy HCV-fehérje (core, NS3, NS4B, NS5A) transzformációs tulajdonsága bizonyított. A hatékony antivirális kezelés, a tartós vírusválasz elérése a HCV okozta máj-, valamint a nem májeredetű halálozást csökkenti. Az interferonalapú antivirális kezelés a HCC előfordulását csökkenti. A direkt ható antivirális szerek (DAA) előnye a nagyobb arányú tartós vírusválasz, a kevesebb mellékhatás, valamint a rövidebb terápiás időtartam. Az elmúlt néhány évben közlemények jelentek meg, amelyek a DAA-kezelések nem várt hatásairól számoltak be. A szerzők ismertetik a DAA-kezelésekben a HCC előfordulását vizsgáló tanulmányok eredményeit. A kérdés pontos eldöntésére további prospektív, multicentrikus vizsgálatok, hosszabb követési időszakok, a kontrollcsoportok pontos kiválasztása szükséges. A vírusellenes kezelés befejezése után is kiemelkedő jelentőségű a HCC-surveillance, amelyet a rendszeres (3–6–12 havonta végzett) hasi UH-vizsgálat jelent, még a sikeresen kezelt betegeknél is. Orv Hetil. 2019; 160(22): 846–853.

Open access
Az endogén fémionok koncentrációinak változása különböző kórokú, idült májbetegségekben
Authors: Zsófia Gáspár, Anna Egresi, Gabriella Lengyel, Anna Blázovics, Judit Tőke and Krisztina Hagymási

Absztrakt:

Szervezetünk számos fémiont tartalmaz, amelyeket anyagcsere-folyamataihoz és működéséhez használ fel. A fémion-koncentrációk megváltozása kóros folyamatokat indíthat el, ugyanakkor a különböző kórfolyamatok a fémion-koncentrációk megváltozásához is vezethetnek. A szerzők összefoglaló közleményükben bemutatják, hogy különböző kórokú májbetegségekben hogyan változik a fiziológiásan is jelen lévő fémionok koncentrációja, ismertetik a lehetséges következményeket, illetve tárgyalják az összefüggést a kórfolyamat progressziójával. A szerzők kitérnek a fémionkoncentráció-változások diagnosztikus vagy prognosztikus értékére is. Orv Hetil. 2020; 161(22): 917–923.

Open access