Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Anna John x
  • All content x
Clear All Modify Search

Abstract  

A neutron activation analysis procedure has been developed for the indirect determination of phosphorus as orthophosphate at ppb levels, via the formation of antimonyl phosphomolybdic acid. The complex is adsorbed on Sephadex G-25 resin and the antimony is estimated through NAA, allowing the determination of phosphorus. The procedure provides an easy method to adopt for the routine determination of phosphorus at 10 ng ml–1 levels with good precision, in water samples.

Restricted access

Abstract  

Simonton"s (1997) model of creative productivity, based on a blind variation-selection process, predicts scientific impact can only be evaluated retrospectively, after recognition has been achieved. We test this hypothesis using bibliometric data from the Human Factors journal, which gives an award for the best paper published each year. If Simonton"s model is correct, award winning papers would not be cited much more frequently than non-award winning papers, showing that scientific success cannot be judged prospectively. The results generally confirm Simonton"s model. Receipt of the award increases the citation rate of articles, but accounts for only 0.8% to 1.2% of the variance in the citation rate. Consistent with Simonton"s model, the influence of the award on citation rate may reflect a selection process of an elite group of reviewers who are representative of the larger peer group that eventually determines the citation rate of the article. Consistent with Simonton"s model, author productivity accounts for far more variance in the authors" total citation rate (58.9%) and in the citation rate of the authors" most cited article (12.6%) than does award receipt.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Németh Adrienn Réka, Jambrik Máté, Franczia Nóra, John Balázs, Horváth Julia, Hámornik Balázs Péter, Illés Eszter, Pintér Gabriella Márta Anna, Szirtes Lili, Tóth Ágnes, Zákányi Zsófia, and Csenki Laura

Elméleti háttér: Fogyasztói kultúránkat jelentős mértékben meghatározza, hogy az emberi testnek központi szerepet tulajdonít. Ezen túlmenően a fiatalságot és szépséget tekinti az ideális és kívánt állapotnak. A női test kitüntetett helyet foglal el ebben a rendszerben. A fehérneműreklámokban jellemzően egysíkú nőábrázolással találkozhatunk, amely figyelmen kívül hagyja a fogyasztók életkori heterogenitását, eltérő életciklusát, testalkatát és igényeit. Azt, hogy kire milyen módon hatnak a reklámok, számos tényező befolyásolja. Cél: A 20 és 65 év közötti nők fehérneműreklámokhoz fűződő asszociációinak vizsgálata, továbbá annak körüljárása, hogy a fehérneműmodellek megítélése hogyan függ össze a nők saját testükkel kapcsolatos elégedettségével. Módszer: A feltáró kutatásban 95 nő (átlagéletkor: 40,9 [SD = 12,6] év) vett részt, a népességi adatoknak megfelelő korosztályi arányban. A papír-ceruza teszteken túl a résztvevőkkel készült fehérneműreklámokról szóló interjúkat és reklámképekre adott reakcióikat tartalomelemzéses módszerrel értékeltük. Eszközök: Emberalakrajzok Tesztje, Sziluett-teszt, Képasszociációs feladat, Szituációs feladat, gondolattérkép készítése. Eredmények: A nők 66,3%-a utalt rá, hogy az átlagos nőktől eltérőek a fehérneműreklámokban szereplő modellek. Jelentős együttjárás van abban, hogy milyen testalkatot tartanak a nők ideálisnak saját maguk és a fehérneműmodellek számára (r = 0,56; p < 0,001). A testtömegindex bejósló hatású (ß = –0,16; p < 0,001) a saját testtel (centrális területtel) való elégedettségre. A legtöbben (59%) a bokájukkal voltak elégedettek, míg a legnagyobb számban (37%-ban) a csípőjükkel kapcsolatban fejezték ki elégedetlenségüket. A megkérdezett nők 53,7%-a fejezte ki aktuális testalkatával való elégedettségétől, életkorától, iskolázottságától függetlenül, hogy változatosabb testalkatú nők megjelenítésére vágyik a fehérneműreklámokban. Jelentős arányban (41,1%) jelent meg a változatosabb életkorú modellek megjelenítésére való igény is. A modell testalkatának változására vonatkozó igényt előre jelzi a diszkrepancia élményének kifejezése (OR = 1,95; p = 0,003), a modell életkorának változására vonatkozó igény mértéke, továbbá bejósolható a válaszadó életkora (OR = 1,05; p = 0,008), illetve a diszkrepancia említésének gyakorisága alapján (OR = 1,71; p = 0,009). A modell változatosabb testalkata iránti igény jelentősen összefügg a modell életkorának változását sürgető válaszokkal (rs = 0,58; p < 0,001). Következtetés: A nők jelentős százaléka szóvá teszi, hogy különbséget lát a modellek és a hétköznapi nők testalkata között. A résztvevők nagyobb része nem tartja ideálisnak jelenlegi testalkatát. Többen voltak teljesen elégedettek a „perifériás” testrészeikkel, mint a „centrális” területekkel. A modellek és a hétköznapi nők ideális testalkatának együttjárása utalhat arra is, hogy a modellek által megjelenített testideál fontos a nők saját ideális testalkatának meghatározásában, de az is lehetséges, hogy a nők testalkat tekintetében magukhoz hasonló modelleket szeretnének viszontlátni a reklámokban. A résztvevők jelentős része kifejezte igényét a reklámokban megjelenő fehérneműmodellek változatosabb megjelenítésére mind a testalkatot, mind az életkort tekintve, ami a fehérneműreklámokban megjelenített nőkép újragondolásának igényére hívja fel a figyelmet, különös tekintettel az ideáltól való eltérés esetleges negatív pszichés következményeire.

Background: Our consumer culture is largely defined by the central role it attributes to the human body. Moreover, it views youth and beauty as the ideal and desirable state. Female bodies play a prominent role in this system. Representation of women in lingerie advertisements typically ignores the heterogeneous ages, life stages, body types, and needs of women. How individuals are affected by advertising is influenced by multiple factors. Purpose: Examining the associations of women between the ages of 20 and 65 on lingerie advertisements, and exploring the interaction between the judgement of lingerie models, and women’s body satisfaction. Methods: The pilot study had 95 female participants (mean age: 40.9 [SD = 12.6] years) whose ages reflect a similar age distribution to that of the broader population of Hungary. In addition to analysis of questionnaires, content analysis was applied to interviews and reactions to advertisements. Measures: Fallon-Rozin body shape figure scale (1985), Silhouette-test, Picture association exercise, Situational exercise, Mind Map. Results: 66.3% of women indicated that models featured in lingerie advertisements do not reflect average women. The body size that women saw as ideal for themselves and for lingerie models correlate significantly (r = 0.56, p < 0.001). Body mass index is predictive (ß = –0.16, p < 0.001) of satisfaction with the central areas of the body. Most participants were satisfied with their ankle (59%), and dissatisfaction with hips was most common (37%). 53.7% of participants expressed a desire to have more diverse body types featured in lingerie advertisements. This is independent of their current body satisfaction, body mass index, age or level of education. A significant amount (41.1%) of participants expressed their demand for more diversity in the age of models as well. The frequency of mentioning the demand for changing the body type of models can be predicted based on the expression of discrepancy (OR = 1.95; p = 0.003), and the extent of the demand for changing the age of models can be predicted based on the age of the participant (OR = 1.05, p = 0.008) and the frequency of referring to the discrepancy between models and other women (OR = 1.71, p = 0.009). The demand for more diverse body types strongly correlate with the responses demanding a change of the age of lingerie models (rs = 0.58, p < 0.001). Discussion: A considerable percentage of women point out perceiving a difference between the body types of models and everyday women. Most participants do not regard their current body type as ideal. More women were satisfied with their ‘peripheral’ than their ‘central’ areas. The correlation between the ideal body type that women identify for themselves and for models may indicate that the body ideal represented by models is important in defining women’s body ideals, but it is also possible that women are expressing a wish to see models that are more similar to themselves. A significant number of women expressed a need for more diversity among lingerie models regarding both body type and age, which highlights a need to reconsider the image of women represented in lingerie advertising, especially considering the potential adverse psychological effects of differing from the ideal.

Open access

Including gaming disorder in the ICD-11: The need to do so from a clinical and public health perspective

Commentary on: A weak scientific basis for gaming disorder: Let us err on the side of caution (van Rooij et al., 2018)

Journal of Behavioral Addictions
Authors: Hans-Jürgen Rumpf, Sophia Achab, Joël Billieux, Henrietta Bowden-Jones, Natacha Carragher, Zsolt Demetrovics, Susumu Higuchi, Daniel L. King, Karl Mann, Marc Potenza, John B. Saunders, Max Abbott, Atul Ambekar, Osman Tolga Aricak, Sawitri Assanangkornchai, Norharlina Bahar, Guilherme Borges, Matthias Brand, Elda Mei-Lo Chan, Thomas Chung, Jeff Derevensky, Ahmad El Kashef, Michael Farrell, Naomi A. Fineberg, Claudia Gandin, Douglas A. Gentile, Mark D. Griffiths, Anna E. Goudriaan, Marie Grall-Bronnec, Wei Hao, David C. Hodgins, Patrick Ip, Orsolya Király, Hae Kook Lee, Daria Kuss, Jeroen S. Lemmens, Jiang Long, Olatz Lopez-Fernandez, Satoko Mihara, Nancy M. Petry, Halley M. Pontes, Afarin Rahimi-Movaghar, Florian Rehbein, Jürgen Rehm, Emanuele Scafato, Manoi Sharma, Daniel Spritzer, Dan J. Stein, Philip Tam, Aviv Weinstein, Hans-Ulrich Wittchen, Klaus Wölfling, Daniele Zullino, and Vladimir Poznyak

The proposed introduction of gaming disorder (GD) in the 11th revision of the International Classification of Diseases (ICD-11) developed by the World Health Organization (WHO) has led to a lively debate over the past year. Besides the broad support for the decision in the academic press, a recent publication by van Rooij et al. (2018) repeated the criticism raised against the inclusion of GD in ICD-11 by Aarseth et al. (2017). We argue that this group of researchers fails to recognize the clinical and public health considerations, which support the WHO perspective. It is important to recognize a range of biases that may influence this debate; in particular, the gaming industry may wish to diminish its responsibility by claiming that GD is not a public health problem, a position which maybe supported by arguments from scholars based in media psychology, computer games research, communication science, and related disciplines. However, just as with any other disease or disorder in the ICD-11, the decision whether or not to include GD is based on clinical evidence and public health needs. Therefore, we reiterate our conclusion that including GD reflects the essence of the ICD and will facilitate treatment and prevention for those who need it.

Open access