Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Anna Kende x
  • All content x
Clear All Modify Search

A tanulmány mélyinterjús technikával készült empirikus kutatásról számol be, amely húsz fiatal értelmiségi nő életútján keresztül igyekszik elemezni a nemekkel és nőiséggel kapcsolatos társadalmi elvárásokat és személyes tapasztalatokat. A kutatás hátteréül szolgáló szociális konstrukciós elmélet lehetővé teszi, hogy a biológiai különbségek tárgyalásán túllépve, a nőiség fogalmát a testbe, társadalomba és személyes élményekbe ágyazottan értelmezzük. Az interjúk tartalomelemzése során kiderül, hogy a női szerepekkel kapcsolatos ellentmondásos elvárások közül a csoport tagjainak egy része az egalitáriánus, míg mások a konzervatív szemlélettel azonosulnak, illetve megismerjük, hogy a kiválasztott értékrend harmonikusan vagy konfliktusosan épül-e be az életútba. Az így keletkezett négy csoport jellemzése annak megértéséhez igyekszik hozzájárulni, hogy jelen társadalmi változások milyen hatást gyakorolnak a személyes életutakra a nemi szerepek terén.The article summarizes the results of an empirical study conducted using the method of indepth interviews. Social expectations, as well as personal experiences of gender and femininity are analysed based on the life-routes of twenty young women. Social constructionist theories, providing the theoretical background of the study, enable us to understand the concept of femininity beyond biological differences, as it is embedded in the body, society, and personal experiences. From the content analysis of the interviews we see that part of the group identifies with an egalitarian viewpoint, while others identify with a conservative one in the context of the contradictory social expectations toward gender roles. Furthermore, we can perceive whether the chosen value system in incorporated in a harmonious or conflituous way into the life-route. The characterisation of the four groups that were gained as a result of the categorisation contributes to the understanding of the effects of societal changes on personal lives in the area of gender roles.

Restricted access

Az elhízás pszichológiai aspektusai nem választhatók el a túlsúlyos emberekkel szemben kialakított sztereotípiáktól és a nők társadalmi helyzetétől. Mind a tudományos, mind a köznapi megközelítésekre jellemző, hogy az elhízásért elsősorban az egyént és nem a környezeti tényezőket teszik felelőssé. A túlsúlyos embert a társadalom erőteljesen stigmatizálja és diszkriminálja, bár az elutasítás rendszerint indirekt formát ölt, és már gyerekkorban tetten érhető. Kvalitatív vizsgálatunk arra irányult, hogy felmérje e társadalmi összetevők hatásait a serdülőkor előtt álló lányok elhízással, a túlsúlyos emberekkel és a soványságideállal kapcsolatos attitűdjeiben. Nyolc fókuszcsoport-interjúban 51, 9—11 éves gyerek vett részt Budapesten és környékén. Az interjúk szociálpszichológiai tartalomelemzése több szinten, a „grounded theory” elve szerint és a sztereotipizálás hatásainak elméleti kerete mentén zajlott. Eredményeink a túlsúlyossággal szembeni egyöntetű, negatív attitűdökről árulkodnak, amelyek kifejeződése kommunikációs tabuba ütközik, így az elutasítás ténye implicit marad. A gyerekek morális dilemmát élnek át, mivel az elutasítás tapasztalata szembekerül a saját magukról fenntartott pozitív, toleráns én képével. Következésképp a túlsúlyhoz kapcsolódó attribúció kérdése meghatározó szerepet kap az elfogadás—elutasítás dinamikájában. A beszélgetéseket a soványság normatív jellege, vagyis a sovány mint jelző nélküli állapot gondolata is áthatja. Mivel azonban mindez implicit módon és nem nyíltan kommunikálva fogalmazódik meg, a túlsúlyos gyerekek fenyegetett helyzete fokozottan tetten érhető, hiszen az implicit vagy averzív elutasítást az elutasító nem, csupán az elutasított érzékeli. A túlsúly problémája megnevezhetetlen, mégis áthatja a csoportdinamikát. Kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy a serdülőkor előtt álló lányokban kiemelten fontos lenne tudatosítani az (A) egészséges táplálkozással, az egészséges életmóddal, vagyis az elhízás megelőzésével és kezelésével kapcsolatos és a (B) külső megjelenésre vonatkozó társadalmi elvárások, sztereotípiák és kirekesztő attitűdök közötti különbséget.

Restricted access

Kutatásunk célkitűzése az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen diskurzív mintázatot követnek a szomatizációval kapcsolatban a laikusok és a gyakorló szakemberek elképzelései a mai Magyarországon, s hogy ezek a reprezentációk milyen viszonyban vannak egymással. A felmérés során 10 fókuszcsoport-beszélgetést szerveztünk Budapesten laikus résztvevőkkel, és 25 interjút készítettünk budapesti és vidéki orvosokkal. Kutatásunk eredményei rávilágítanak arra, hogy mind a szomatizációhoz köthető diagnózisok az etiológia, a terápia terén, mind a szomatizációra hajlamosító személyes és társadalmi összetevők szempontjából nagyon hasonló véleményen vannak a medicina képviselői és a laikus résztvevők. A hasonlóságok ellenére azonban egyik fél sem tartja sikeresnek a kommunikációt orvos és beteg között. Az orvosok véleménye szerint nagyon nehéz a páciensekkel elfogadtatni a betegség pszichoszomatikus okait, és ez megnehezíti a gyógyítást, ezzel szemben a laikusok úgy vélekedtek, hogy az orvosok nem vesznek tudomást a pszichoszomati­kus okokról, ezért nem tudják helyesen kezelni a szomatizációs problémákat. Feltételezésünk szerint erre az ellentmondásra a szomatizáció és a szomatizációban érintett személyek szociális reprezentációja adhat magyarázatot, melyben a társadalom többféle előítélete is helyet kap.

Restricted access

Háttér

A rendszerváltást követő első években erősödött a romaellenesség Magyarországon, de néhány évvel később már csökkentést tapasztalhatunk az elutasítás nyílt kifejeződésében. A kétezres évektől a fokozódó társadalmi, majd gazdasági válság révén kialakult feszültségek hatására az előítéletesség mértéke újra növekedni kezdett.

Célok

Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy ma a magyar társadalom tagjai milyen attitűdökkel rendelkeznek a romákkal kapcsolatban. Célunk az volt, hogy egy online, illesztett reprezentatív mintán (N = 1005) kérdőív segítségével felmérjük, milyen arányban határozzák meg a romákkal szembeni elfogadáselutasítás mértékét az előítéletességre való hajlam mellett a demográfiai változók, a politikai orientáció és nemzeti identitás vagy a konkrét csoportnak tulajdonított attribútumok.

Eredmények

A korábbi kutatásokkal ellentétben eredményeink a demográfiai tényezők, a politikai orientáció és a nemzeti identitás másodlagos szerepét mutatták ki, míg a csoportnak tulajdonított felelősség és entitativitás kiemelkedő szerepet kapott a romákkal szembeni elutasítás mértékének bejóslásában.

Konklúzió

Megállapíthatjuk, hogy a romákkal szembeni elutasítás annyira elterjedtté vált, kifejezése oly felszabadult és nyílt, hogy az előítéletességgel általában összefüggő tényezők alapján a romaellenesség nem bejósolható. A romákkal szembeni előítéletek csökkentésére irányuló törekvéseknek tehát figyelembe kell venniük, hogy ma Magyarországon a romaellenesség nem ütközik morális akadályokba, így gyakorlatilag a társadalom minden rétegében magas értéket mutat, akár egy általános egalitáriánus értékrend mellett is.

Restricted access