Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Anna Mária Beke x
Clear All Modify Search

A látássérült populáció kognitív vizsgálata mérésmetodikai problémák miatt nehézségbe ütközik. Ez kifejezetten érvényes a vak gyermekek mérésére. Tanulmányunk célja a korábban és jelenleg is használt populációspecifikus tesztbattériák bemutatása, majd az általunk kialakított és pszichometriai elemzésnek alávetett feladatsor használatával felmért 7–15 éves teljes magyar ép értelmű vak populáció és illesztett látó kontrollcsoport kognitív profiljának elemzése. A feladatok megválasztási szempontjainál mérlegelésre kerültek a jelenlegi intelligenciakutatások által megerősített főbb dimenziók, az alkalmazhatóság és a tesztek elérhetősége. A kiválasztott vagy kialakított feladatok magját a NEPSY®-I és a WISC-IV tesztek elméleti és gyakorlati tapasztalatai adták. Eredményeink közül kiemelendő, hogy a vak csoport a téri feldolgozás területén nagymértékű elmaradást mutat a látó kontrollhoz képest. A látó mintában a koraszülött gyermekek a téri feladatok esetén rosszabbul teljesítenek időre született társaikhoz képest. A vak és a látó csoportok a munkamemória feladatok közül csak a Magyar Álszóismétlési Teszt (Racsmány és mtsai, 2005) esetén mutattak szignifikáns különbséget, továbbá, a két csoport eredménye a fonéma fluenciát mérő feladatban tért el egymástól. Eredményeink alapján elmondható, hogy a vakság nagymértékben befolyásolja a téri tájékozódást, azonban a verbális munkamemóriát és a nyelvi funkciókat kevésbé.

Restricted access

Célkituzés

Áttekinto tanulmányunk célja egy kevéssé kutatott terület, a súlyos fokban látássérült (vak) gyermekek nyelv- és beszédfejlodésének bemutatása.

Módszertan

A témában kevés publikáció jelent meg, leginkább esettanulmányok, aminek oka a populáció (nagyon) kis elemszáma és a vak gyermekek egymástól jelentosen eltéro fejlodési üteme. A vizsgálatok és publikációk hiányát tovább fokozza, hogy a magyar nyelvi sajátosságok nehezen hasonlíthatók a kutatások zömét nyújtó angol nyelvu irodalom tényeihez. Tanulmányunkban a témában keletkezett kutatások eredményeit mutatjuk be.

Következtetések

A vak gyermekek nyelv- és beszédfejlodésében megfigyelheto eltérések különösen a fogalmak és reprezentációk kialakulásában, illetve a kommunikáció területén jelentosek, melyek iskoláskorra csökkennek. Látó gyermekekkel összehasonlítva, a vak csoport esetén az auditív információk jobb kódolása, illetve a fonémaalapú szóelohívási stratégia lehet a nagyobb verbális munkamemória-kapacitás és a fonémafluencia-feladatokban mérheto jobb teljesítmény hátterében. A verbális munkamemória és a jobb auditív percepciós elony felnottkorra is jellemzo. Ennek neurális háttere biztosított, mivel vizuális depriváció hatására sem inaktív egy agykérgi terület sem. A vak gyermekek nyelv- és beszédfejlodésében ezért megno a környezet szerepe.

Open access

Theoretical background: Premature birth is in the focus of research interest as it is the most common perinatal risk endangering the development of children. However, the implications of prematurity for the long-term outcome are far from fully understood. Compromised development of cognitive and executive functions may be underlying academic underachievement in school-age preterm children. Aim: to assess the school-age outcomes of Hungarian VLBW/ELBW preterm children in basic cognitive abilities and executive function as compared to typically developing, full-term children as well as to investigate the background of individual differences. Method: 54 preterm children (27 ELBW, 27 VLBW) and a matched group of 27 healthy full-term children, aged 9–10 years, were tested using the Wechsler Intelligence Scales for Children (WISC-IV), the Corsi Block Tapping Task (digital version) for measuring spatial–visual working memory and the Wisconsin Card Sorting Test (WCST, digital version) for testing cognitive flexibility. As background variables perinatal and socioeconomic factors were entered in the analysis. Results: In each measure of the WISC-IV all three groups performed in the normal range. The ELBW children displayed certain developmental lags. They scored significantly lower in the Full-Scale IQ and the Processing Speed than the other two groups, and in the Perceptual Reasoning and one measure of spatial–visual working memory as compared to the non-risk comparison group. Perinatal complications and maternal education were related to the outcome. Conclusions: With the improved perinatal care preterm children have fair chances for good developmental outcomes. However, the individual variations are great and various perinatal and social factors may hamper the development of cognitive and executive functions. A birthweight below 1000 grams is a notable risk, particularly if combined with perinatal complications.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az orvostudomány fejlődésének eredményeként az 1000 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek túlélése egyre magasabb, fejlődésük hosszú távú következményeiről azonban ellentmondásosak a kutatási eredmények. Célkitűzés: Súlyos idegrendszeri károsodástól mentes, extrém kis születési súlyú koraszülötteknek az iskoláskor eléréséig tartó követése során gyűjtött adataink segítségével ennek a jelentős rizikócsoportnak a fejlődési mechanizmusához igyekeztünk közelebb jutni. Munkánkkal a fejlődés rizikótényezőinek megértéséhez és a fejlődés előrejelzését szolgáló modell kidolgozásához szeretnénk hozzájárulni. Módszer: Súlyos idegrendszeri károsodástól mentes, extrém kis születési súlyú koraszülöttek (n = 34) longitudinális vizsgálata történt, 1 és 2 éves korban pszichomotoros fejlődési skálával, majd 5 és 6 éves kor között intelligenciateszttel. A fejlődés háttértényezőinek elemzése kiterjedt a perinatalis szövődményekre és az anya iskolai végzettségére is. Eredmények: Az extrém kis születési súlyú koraszülöttek csoportszinten egyik életkori mérésnél sem mutattak fejlődési elmaradást: a fejlődési hányados átlaga 1 és 2 éves korban 98,6, illetve 106,6, az 5–6 éves kori verbális és performációs IQ 101,4, illetve 92,9. A szórás és a szélső értékek azonban nagy egyéni különbségekre utalnak. A kisgyermekkori fejlődésre a születési súly, a bronchopulmonalis dysplasia, a méhen belüli növekedési retardáció, a nem és az anya iskolai végzettsége volt a leginkább hatással. A lányok jobban teljesítettek a nyelvi fejlődést mérő skálában, mint a fiúk. A verbális intelligenciát az agykamrai vérzés, míg a performációs képességeket az intrauterin retardáció befolyásolta hátrányosan. Következtetések: Vizsgálataink szerint az extrém kis születési súlyú koraszülötteknek jó esélyük van a megfelelő értelmi fejlődésre, azonban az egyéni fejlődési perspektívákat sok tényező befolyásolja, melyek hatása területfüggő. A kisgyermekkori fejlődés szignifikáns előrejelzője a későbbi intelligenciának; ez az összefüggés közepes mértékű, a fejlődés üteme bármikor megváltozhat. A „mozgó rizikó” jelensége felhívja a figyelmet a koraszülöttek hosszú távú követésének jelentőségére. Orv Hetil. 2018; 159(41): 1672–1679.

Open access