Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Anna Mária Beke x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Intelligence and executive functions in 9–10 year-old preterm children born with very low and extremely low birth weight

Igen alacsony születési súlyú és extrém alacsony születési súlyú koraszülöttek intelligenciájának és végrehajtó funkcióinak vizsgálata 9–10 éves korban

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Anett Nagy
,
Magda Kalmár
,
Anna Mária Beke
,
Rózsa Gráf
, and
Endre Horváth

Theoretical background: Premature birth is in the focus of research interest as it is the most common perinatal risk endangering the development of children. However, the implications of prematurity for the long-term outcome are far from fully understood. Compromised development of cognitive and executive functions may be underlying academic underachievement in school-age preterm children. Aim: to assess the school-age outcomes of Hungarian VLBW/ELBW preterm children in basic cognitive abilities and executive function as compared to typically developing, full-term children as well as to investigate the background of individual differences. Method: 54 preterm children (27 ELBW, 27 VLBW) and a matched group of 27 healthy full-term children, aged 9–10 years, were tested using the Wechsler Intelligence Scales for Children (WISC-IV), the Corsi Block Tapping Task (digital version) for measuring spatial–visual working memory and the Wisconsin Card Sorting Test (WCST, digital version) for testing cognitive flexibility. As background variables perinatal and socioeconomic factors were entered in the analysis. Results: In each measure of the WISC-IV all three groups performed in the normal range. The ELBW children displayed certain developmental lags. They scored significantly lower in the Full-Scale IQ and the Processing Speed than the other two groups, and in the Perceptual Reasoning and one measure of spatial–visual working memory as compared to the non-risk comparison group. Perinatal complications and maternal education were related to the outcome. Conclusions: With the improved perinatal care preterm children have fair chances for good developmental outcomes. However, the individual variations are great and various perinatal and social factors may hamper the development of cognitive and executive functions. A birthweight below 1000 grams is a notable risk, particularly if combined with perinatal complications.

Open access

A 7 és 15 éves vak gyermekek emlékezeti, nyelvi és téri feldolgozás mutatói

Memory capacity, language and spatial processes in 7–15-year-old blind children

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Emese Pajor
,
Anna Mária Beke
, and
Valéria Csépe

A látássérült populáció kognitív vizsgálata mérésmetodikai problémák miatt nehézségbe ütközik. Ez kifejezetten érvényes a vak gyermekek mérésére. Tanulmányunk célja a korábban és jelenleg is használt populációspecifikus tesztbattériák bemutatása, majd az általunk kialakított és pszichometriai elemzésnek alávetett feladatsor használatával felmért 7–15 éves teljes magyar ép értelmű vak populáció és illesztett látó kontrollcsoport kognitív profiljának elemzése. A feladatok megválasztási szempontjainál mérlegelésre kerültek a jelenlegi intelligenciakutatások által megerősített főbb dimenziók, az alkalmazhatóság és a tesztek elérhetősége. A kiválasztott vagy kialakított feladatok magját a NEPSY®-I és a WISC-IV tesztek elméleti és gyakorlati tapasztalatai adták. Eredményeink közül kiemelendő, hogy a vak csoport a téri feldolgozás területén nagymértékű elmaradást mutat a látó kontrollhoz képest. A látó mintában a koraszülött gyermekek a téri feladatok esetén rosszabbul teljesítenek időre született társaikhoz képest. A vak és a látó csoportok a munkamemória feladatok közül csak a Magyar Álszóismétlési Teszt (Racsmány és mtsai, 2005) esetén mutattak szignifikáns különbséget, továbbá, a két csoport eredménye a fonéma fluenciát mérő feladatban tért el egymástól. Eredményeink alapján elmondható, hogy a vakság nagymértékben befolyásolja a téri tájékozódást, azonban a verbális munkamemóriát és a nyelvi funkciókat kevésbé.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az orvostudomány fejlődésének eredményeként az 1000 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek túlélése egyre magasabb, fejlődésük hosszú távú következményeiről azonban ellentmondásosak a kutatási eredmények. Célkitűzés: Súlyos idegrendszeri károsodástól mentes, extrém kis születési súlyú koraszülötteknek az iskoláskor eléréséig tartó követése során gyűjtött adataink segítségével ennek a jelentős rizikócsoportnak a fejlődési mechanizmusához igyekeztünk közelebb jutni. Munkánkkal a fejlődés rizikótényezőinek megértéséhez és a fejlődés előrejelzését szolgáló modell kidolgozásához szeretnénk hozzájárulni. Módszer: Súlyos idegrendszeri károsodástól mentes, extrém kis születési súlyú koraszülöttek (n = 34) longitudinális vizsgálata történt, 1 és 2 éves korban pszichomotoros fejlődési skálával, majd 5 és 6 éves kor között intelligenciateszttel. A fejlődés háttértényezőinek elemzése kiterjedt a perinatalis szövődményekre és az anya iskolai végzettségére is. Eredmények: Az extrém kis születési súlyú koraszülöttek csoportszinten egyik életkori mérésnél sem mutattak fejlődési elmaradást: a fejlődési hányados átlaga 1 és 2 éves korban 98,6, illetve 106,6, az 5–6 éves kori verbális és performációs IQ 101,4, illetve 92,9. A szórás és a szélső értékek azonban nagy egyéni különbségekre utalnak. A kisgyermekkori fejlődésre a születési súly, a bronchopulmonalis dysplasia, a méhen belüli növekedési retardáció, a nem és az anya iskolai végzettsége volt a leginkább hatással. A lányok jobban teljesítettek a nyelvi fejlődést mérő skálában, mint a fiúk. A verbális intelligenciát az agykamrai vérzés, míg a performációs képességeket az intrauterin retardáció befolyásolta hátrányosan. Következtetések: Vizsgálataink szerint az extrém kis születési súlyú koraszülötteknek jó esélyük van a megfelelő értelmi fejlődésre, azonban az egyéni fejlődési perspektívákat sok tényező befolyásolja, melyek hatása területfüggő. A kisgyermekkori fejlődés szignifikáns előrejelzője a későbbi intelligenciának; ez az összefüggés közepes mértékű, a fejlődés üteme bármikor megváltozhat. A „mozgó rizikó” jelensége felhívja a figyelmet a koraszülöttek hosszú távú követésének jelentőségére. Orv Hetil. 2018; 159(41): 1672–1679.

Open access

Vak gyermekek nyelv- és beszédfejlődésének sajátos vonásai és háttere

Special characteristics and background of speech and language development in blind children

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Emese Pajor
,
Anna Mária Beke
, and
Valéria Csépe

Aim

The goal of our review is to present an unresearched field, namely speech and language development in blind children.

Method

There are only a few related publications, mostly case studies. The reason is the small number of the population and different development in blind children. In this paper publications which were written in this topic are reviewed.

Conclusion

Differences in speech and language development of blind children are meaningful in formation of categories and representations or rather in communication which decreases by school age. In comparison to sighted children, the blind group performs better verbal working memory capacity and phonemic fluency, which may be caused by better coding of auditory information and phoneme-based word recognition strategies. A better verbal working memory and auditory perceptive benefit are typical in adulthood, too. The neural background is ensured because there are no inactive cortical regions after visual deprivation. The role of the environment in blind children's speech and language development therefore is crucial.

Open access