Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for
- Author or Editor: Anna Magi x
- Refine by Access: All Content x
A 14–24 év közötti fiatalok szerencsejáték-használati kockázatának csökkentésére irányuló általános prevenciós programok szisztematikus áttekintése
Systematic Review of Gambling Prevention Programs for Youth between the Age of 14–24
Absztrakt:
A tanulmány az értékelt iskolai univerzális prevenciós programok irodalmát összegzi. 3 releváns adatbázis körében, a kérdést megjelenítő kereső algoritmus alapján 8 általános prevenciós program 9 értékelése kerül bemutatásra. Négy közbülső célt azonosítottunk, melyek a (problémás) szerencsejáték használattal kapcsolatban kedvező irányú változást idéztek elő: 1) ismeretátadás; 2) hiedelmek lebontása; 3) attitűdök befolyásolása; 4) készségfejlesztés. Az értékelt programok egy- vagy többüléses intervenciók, tartalmaznak interaktív és/vagy multimédiás elemeket, egy kivételével mindegyik eszköztárában szerepel frontális előadás. Eredményeink a szerencsejáték használat kockázatainak csökkentésére a komplex programok alkalmazását javasolják.
A magyarországi felnőtt népesség droghasználata – az országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról 2015 (OLAAP 2015) reprezentatív lakossági felmérés Alapján
Drug use of the hungarian adult population based on the national (representative) survey on addiction problems in Hungary (NSAPH 2015)
Háttér és célok: Magyarországon 2001-ben (ADE 2001), 2003-ban (ADE 2003) és 2007-ben (OLAAP 2007) készült a felnőtt népesség körében célzott drogepidemiológiai adatfelvétel. A magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezésére/nyomon követésére nyolc év kihagyás után 2015-ben készült újabb célzott vizsgálat. Tanulmányunkban az Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP 2015) című kutatás drogfogyasztással kapcsolatos eredményeit mutatjuk be.
Módszer: A vizsgálat a 18–64 éves népesség bruttó 2477, nettó 2274 fős, országos reprezentatív mintáján készült, a 18–34 éves fiatal felnőtt populáció felülreprezentálásával. A 18–64 éves súlyozott minta nagysága 1490 fő. Az adatfelvétel a kérdezettek személyes megkeresésével, ún. „kevert”, a személyes kérdezést (face to face) és önkitöltős elemeket egyaránt alkalmazó módszerrel, 2015 tavaszán zajlott. A drogfogyasztással kapcsolatos kérdések kialakítása a hazai előzményekre (Paksi, Rózsa, Kun, Arnold és Demetrovics, 2009), az EMCDDA modellkérdőíveire (EMQ) (EMCDDA, 1999, 2002) és aktuális indikátorigényeire/ajánlásaira (EMCDDA, 2015b), továbbá az európai országok drogepidemiológiai vizsgálatainak metaanalízisére (Decorte, Mortelmans, Tieberghien és De Moor, 2009) támaszkodik. Az adatok feldolgozása az EMCDDA (2002) standardok szerint történt.
Eredmények/következtetések: A kutatás eredményei szerint a magyarországi 18–64 éves népességben minden tízedik válaszoló (9,9%) fogyasztott már valamilyen tiltott szert az élete során. A tiltott drogok éves prevalenciaértéke 2,3%, a havi prevalenciaértéke pedig 1,2%. A legtöbben marihuánát/hasist fogyasztottak eddig életük során, ezt követi az ecstasy, a szintetikus-kannabinoidok, az amfetamin és az új stimulánsok népszerűsége. A drogokkal való kapcsolatba kerülés társadalmi-demográfiai kockázati tényezőit vizsgálva a droghasználat korosztályos és urbanizációs mintázódása mellett a kulturális/gazdasági státus, valamint az impulzivitás szerepét kell kiemelnünk.
Absztrakt
Az Ekman és Friesen (1976, 1978) által összeállított alapérzelmeket kifejező képgyűjtemény méltán az arcfelismeréssel foglalkozó kutatások egyik legközkedveltebb ingeranyaga.
Tanulmányunkban a fent említett képgyűjteményből összeállított standard módszerrel, az Ekman 60 Arc Teszttel végzett hazai kutatási eredményeinkről számolunk be, melynek empirikus hátterét 208 fős (151 nő és 57 férfi) normatív minta alkotja. Kisebb almintákon az érzelmi arcfelismerésre kidolgozott módszer mellett a Big Five Inventory-t, a Bar-On Érzelmi Intelligencia Kérdőívet, a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat, a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a Torontó Alexitímia Skálát, az Érzelmi jelek csoportosítása és a Szempár-tesztet is felvettük.
Az Ekman 60 Arc Teszt skáláinak belső konzisztencia mutatói és teszt-reteszt megbízhatósága összességében jónak mondható, amely eredmények a mérőeszköz reliabilitását támasztják alá. Az Ekman 60 Arc Teszt más önjellemző módszerekkel történő összevetése a módszer érvényességét dicséri, és a képességalapú mérés hasznosságát mutatja.
Abstract
Background and aims
Changes in the nomenclature of addictions suggest a significant shift in the conceptualization of addictions, where non-substance related behaviors can also be classified as addictions. A large amount of data provides empirical evidence that there are overlaps of different types of addictive behaviors in etiology, phenomenology, and in the underlying psychological and biological mechanisms. Our aim was to investigate the co-occurrences of a wide range of substance use and behavioral addictions.
Methods
The present epidemiological analysis was carried out as part of the Psychological and Genetic Factors of the Addictive Behaviors (PGA) Study, where data were collected from 3,003 adolescents and young adults (42.6% males; mean age 21 years). Addictions to psychoactive substances and behaviors were rigorously assessed.
Results
Data is provided on lifetime occurrences of the assessed substance uses, their co-occurrences, the prevalence estimates of specific behavioral addictions, and co-occurrences of different substance use and potentially addictive behaviors. Associations were found between (i) smoking and problematic Internet use, exercising, eating disorders, and gambling (ii) alcohol consumption and problematic Internet use, problematic online gaming, gambling, and eating disorders, and (iii) cannabis use and problematic online gaming and gambling.
Conclusions
The results suggest a large overlap between the occurrence of these addictions and behaviors and underlies the importance of investigating the possible common psychological, genetic and neural pathways. These data further support concepts such as the Reward Deficiency Syndrome and the component model of addictions that propose a common phenomenological and etiological background of different addictive and related behaviors.
