Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Anna Vári x
Clear All Modify Search

A demokratikus átalakulás kezdetei óta a nyilvánosság részvételének jogi keretei számottevően kibővültek. Például 1992-ben különleges szabályozást hagytak jóvá, amely előírta az energiatermelő létesítmények helyszínét, vagy az átalakításukat engedélyező folyamat során a közvélemény kötelező tájékoztatási programját. Azóta számos ilyen programot hajtottak végre váltakozó sikerrel. A jelen tanulmány egy újabb esetet mutat be: a széntüzelésű ajkai erőmű áttérését más fűtőanyagokra és egy új gáztüzelésű erőmű létesítését ugyanazon a helyszínen. A tanulmány ismerteti a közvéleményt tájékoztató programot és arra a következtetésre jut, hogy az a minimális szakmai színvonalat sem érte el. Az írásos tájékoztatókban, a nyilvánosságnak tartott előadásokban és a médiában a beruházási terveket félrevezetően ismertették. A nyilvános rendezvényeket nem kellően hirdették és ezért a részvétel igen szerény volt. A közvélemény-kutatásokat eltorzított mintákra alapozták, ezért az eredményt nem lehetett felhasználni arra, hogy a lakosság ismereteit és attitűdjét elemezhették volna a tervezett beruházásokkal szemben. A hiányosságok és a szakértői bizottság konzulenseinek negatív értékelése ellenére a bizottság jóváhagyta a közönséget tájékoztató programot és hagyta, hogy az engedélyezési folyamat folytatódjon. Az eset jelzi, hogy a befektetők és a nyilvánosság részvételét biztosító szabályok betartására hivatottak a magyar befektetési projekteknél gyakran nem tisztelik az előírásokat. Ezen kívül az energiaszektor helyzete az 1990-es évek közepe óta folyamatosan romlik és a közvélemény tájékoztatását célzó programok merő formalitássá alakultak.

Restricted access

A nukleáris energia hazai alkalmazásának egyik érdekessége, hogy míg a paksi atomerőmű építése, üzembe helyezése, működtetése és élettartam-hosszabbítása kapcsán számottevő társadalmi tiltakozásra mindmáig nem került sor, számos kisebb-nagyobb konfliktus kísérte a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos törekvéseket. A cikk áttekinti a radioaktívhulladék-kezelés magyarországi történetét a hetvenes évektől napjainkig. A cikk egyik következtetése, hogy a radioaktívhulladék-kezelő létesítmények hazai társadalmi elfogadottságát illetően az elmúlt évtizedben fordulat állt be. Ennek lényege, hogy - a fejlett nyugati országok mintájára - a pusztán technikai orientáltságú, hierarchikus közelítést egy demokratikusabb, a helyi elfogadottságot szem előtt tartó közelítés váltotta fel. E közelítés legfontosabb eleme a hulladékkezelő létesítményeket befogadó (és szomszédos) települések számára nagyvonalú kompenzáció nyújtása és az érintett önkormányzatok számára bizonyos fokú ellenőrzés biztosítása. Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a fejlett nyugati országok radioaktívhulladékpolitikájának több fontos komponensét - pl. a döntések átláthatóságát, egy széles körű társadalmi vitában kikristályosodott és elfogadott nemzeti (és ezen belül nukleáris) energiapolitika és radioaktívhulladék-kezelési stratégia kialakítását - a hazai döntéshozók nem vették át.

Restricted access

2000. január 30-án az Aurul ausztrál-román vegyes vállalat nagybányai (Baia Mare, Románia) aranykitermelő üzemének derítőjéből mintegy 100 ezer köbméternyi ciánt és más toxikus vegyületeket tartalmazó üledék került a Szamos mellékfolyóiba, majd a Szamosba, illetve a Tiszába. A ciánszennyezés drámai ökológiai hatásokkal járt, egy rövid időszakra a Szamoson és a Tisza felső szakaszain a vizekben megszűnt az élet. Bár a halak visszatelepítése és az érintett állatfajok állományának növekedése a baleset óta viszonylag gyors ütemben folyik, egyes szakértők szerint a folyó ökológiai regeneráló­dása akár tíz évig is eltarthat. A baleset ugyancsak súlyos gazdasági-társadalmi követ­kezményekkel járt. A legnagyobb károk a halászatból és az idegenforgalomból élőket érték. Csökkentek az önkormányzatok adóbevételei, s folytatódott az amúgyis hátrányos helyzetű térség leszakadása.  A laxenburgi Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA) a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetével és a Stockholmi Egyetemmel közösen 2000-ben egy kutatási projektet indított. Ennek keretében empirikus vizsgálatok segítségével igyekeztünk feltárni a ciánszennyezés következményeivel, felelőseivel, a hasonló balesetek jövőbeli kockázatával, s a kockázatok kezelésének módjaival kapcso­latos véleményeket. A cikk elemzi a vizsgálatok legfontosabb eredményeit, s következ­tetéseket fogalmaz meg az érintettek közötti konfliktusokkal kapcsolatosan. Külön fi­gyel­­met szentelünk a nemzetközi szervezetek, s ezen belül elsősorban az Európai Unió lehetséges jövőbeli szerepének a hasonló kockázatok csökkentésében és a konfliktusok kezelésében.

Restricted access

Az Európai Unió új tagjaként Magyarország számára is kötelező az EU Víz Keretirányelvben előírt célok elérése, azaz a vizek „jó állapot”-ba hozása s az ehhez kapcsolđ3

Restricted access

Az MTA Szociológiai Kutatóintézet (MTA SZKI) és az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ (EK) 2009 óta részt vesz az EU 7 Keretprogramja által finanszírozott Civil Társadalom a Fenntarthatóságért (Civil Society for Sustainability, CSS) című kutatási projektben. A projekt fő célja, hogy EU szinten kapcsolatot teremtsen a civil társadalom és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatók között. Segíteni kívánja a civil szervezetek és a kutatási intézmények közötti együttműködést, többek között olyan civil társadalom központú kutatási projektek formájában, amelyek a fenntartható fejlődést célozzák. A projektben 4 országból 3 kutatócsoport és 3 civil szervezet vesz részt. Ezek páronként ún. tandemeket alkotnak, amelyek a következők: Dialogik gGmbH (Stuttgart) – unw e.V. (Ulm); Mutadis SARL (Párizs) – REC Slovenija (Lubljana); illetve MTA SZKI – EK. A projekt 1. fázisának eredményeit (az EK stratégiai problémáinak feltárása) korábban e folyóirat hasábjain közöltük. Jelen cikkünkben egy olyan mintaprojektet mutatunk be, amely Gyöngyös város éghajlatvédelmi stratégiájának kifejlesztését célozta, s amely a CSS projekt második fázisában valósult meg.

Restricted access

Az elmúlt évtizedekben több fejlett piacgazdaságú ország indított olyan nagyszabású előretekintési programokat, amelyek keretében a tudományos és a gazdasági élet szakemberei az államigazgatás szereplőivel együtt mérik fel a legfontosabb hosszú távú tudományos, társadalmi és gazdasági trendeket. A magyar Technológiai Előretekinté_Ä

Restricted access

Az MTA Szociológiai Kutatóintézet (MTA SZKI) és az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület (EK) 2009. januártól részt vesz az EU 7 Keretprogramja által finanszírozott Civil Társadalom a Fenntarthatóságért (Civil Society for Sustainability, CSS) című kutatási projektjében. A nemzetközi akciókutatási1 projekt érdekessége, hogy kutatócsoportok és civilszervezetek intenzív együttműködésén alapul. Cikkünkben röviden bemutatjuk a projektet, és beszámolunk az első fázis eredményeiről (EU-FP7 Project CSS, 2009).

Restricted access