Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Annamária Erdei x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

G4-immunglobulinnal társult endokrin betegségek

Immunoglobulin G4-related endocrine diseases

Orvosi Hetilap
Author:
Annamária Erdei

A G4-immunglobulinnal társult betegség az elmúlt években került az érdeklődés középpontjába. A kórképre jellemző az érintett szervek gyulladásával járó állapot, gyakran daganat gyanúját keltő makroszkópos megjelenés, emelkedett immunglobulin-G4-szint, szövettani vizsgálat során immunglobulin-G4-pozitív plazmasejtes beszűrődés, fibrosis, obliterativ phlebitis és típusos esetben kortikoszteroidra adott gyors terápiás válasz. A betegség változatos szervi manifesztációt mutathat, gyakori az exokrin mirigyek érintettsége. Az endokrin szervek közül a pajzsmirigyben és az agyalapi mirigyben jelenhetnek meg a tünetek. A G4-immunglobulinnal társult hypophysitis kritériumrendszerét 2011-ben fogalmazták meg. A G4-immunglobulinnal társult pajzsmirigybetegség évekig kizárólag a Riedel-thyreoiditist jelentette, majd néhány évvel ezelőtt változott az ezzel kapcsolatos szemlélet. A 2021-ben megjelent kritériumrendszer alapján a Hashimoto-thyreoiditisben és Graves–Basedow-kórban szenvedő betegek egy része is a G4-immunglobulinnal társult pajzsmirigybetegség kategóriájába sorolható. Az irodalmi adatokat alapul véve a G4-immunglobulinnal társult endokrin betegségek azonosítása, a pontos diagnózis felállítása a beteg kezelését módosíthatja, a betegség lefolyását meghatározhatja. A G4-immunglobulinnal társult endokrin kórképben szenvedő betegek esetében egyéb szervi manifesztációkat is keresni kell, és a betegek élethosszig tartó immunológiai követése indokolt. Orv Hetil. 2022; 163(30): 1175–1180.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Annamária Erdei
,
Zita Steiber
,
Annamária Gazdag
,
Miklós Bodor
,
Eszter Berta
,
Róbert Szász
,
Antónia Szántó
,
Bernadett Ujhelyi
,
Sándor Barna
,
Ervin Berényi
, and
V. Endre Nagy

Absztrakt

Az endokrin orbitopathia a leggyakoribb exophthalmust okozó betegség, a Graves-kór extrathyreoidalis manifesztációja. Mivel a kórkép az esetek legnagyobb részében a hyperthyreosis típusos tüneteivel együtt jelentkezik, általában nem jelent gondot a betegség felismerése. A szerzők az endokrin orbitopathia differenciáldiagnosztikájában szereplő kórképeket foglalják össze a rendelkezésre álló irodalmi adatok áttekintése mellett saját 4 esetük bemutatásával. Kiemelik, hogy endokrin orbitopathiához hasonló tünetek – bár általában könnyen felismerhető a betegség – más kórképekben is jelentkezhetnek. Az endokrin orbitopathiával foglalkozó szakembereknek ismerni kell a hasonló tünetekkel járó kórállapotokat, hogy a beteg a megfelelő kezelést időben megkapja. Orv. Hetil., 2016, 157(8), 310–315.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ildikó Hircsu
,
Annamária Gazdag
,
Miklós Bodor
,
Eszter Berta
,
Mónika Andrási
,
Zsolt Kanyári
,
Ferenc Győry
,
Sándor Barna
,
Harjit Pal Bhattoa
,
Béla Nagy
,
V. Endre Nagy
, and
Annamária Erdei

Absztrakt:

A szerzők egy multiplex endokrin neoplasia-2A (MEN2A) szindrómában szenvedő beteg esetét ismertetik, akinél 55 éves korban hasi panaszok miatti részletes kivizsgálás részeként derült fény kétoldali mellékvese-térfoglalásra és pajzsmirigygöbre. Az utóbbi miatt végzett thyreoidectomia szövettani lelete medullaris pajzsmirigy-carcinomát igazolt. A mellékvese-térfoglalások hormon- és képalkotó vizsgálatok alapján bilaterális phaeochromocytomának bizonyultak. Tünetmentes primer hyperparathyreosisra is fény derült. Laparoszkópos adrenalectomia és mellékpajzsmirigy-adenoma eltávolítása történt. A beteg pozitív családi anamnézise és a klinikai kép alapján felmerülő MEN2A-szindrómát genetikai vizsgálattal bizonyítottuk. Az elsőfokú rokonok szűrése során a beteg 25 éves lánygyermeke génhordozónak bizonyult, nála preventív thyreoidectomiára került sor, és a szövettan többgócú medullaris carcinomát igazolt. Az eset kapcsán a szerzők áttekintik a MEN2A-szindróma klinikai jellemzőit, és hangsúlyozzák a genetikai vizsgálat és a családszűrés fontosságát. Orv Hetil. 2020; 161(2): 75–79.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Annamária Erdei
,
Annamária Gazdag
,
Miklós Bodor
,
Eszter Berta
,
Mónika Katkó
,
Bernadett Ujhelyi
,
Zita Steiber
,
Ferenc Győry
,
Hilda Urbancsek
,
Sándor Barna
,
László Galuska
, and
V. Endre Nagy

Az endokrin orbitopathia a Graves-kór leggyakoribb extrathyreoidalis manifesztációja. A súlyos – látást veszélyeztető – esetek kezelése a mai napig nem megoldott probléma. A szerzők a közleményben a nemzetközi ajánlásokban is szereplő, elfogadott kezelési módok bemutatása mellett az elmúlt évtizedek terápiás próbálkozásait, a közelmúlt új kezelési lehetőségeit, valamint saját klinikai tapasztalataikat foglalják össze. Kiemelik, hogy az endokrin orbitopathia kezelésében a biológiai terápiák közül elsősorban az anti-CD20 antitesttel végzett terápiával kedvező irodalmi adatok állnak rendelkezésre. A szelén enyhe esetekben egyértelműen pozitív hatású. További, nagyobb esetszámú prospektív vizsgálatok szükségesek a biológiai terápiák alkalmazhatóságáról endokrin orbitopathiában. Orv. Hetil., 2014, 155(33), 1295–1300.

Restricted access