Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Annamária Töreki x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: A kiégés egyre nagyobb problémát jelent a munkahelyeken, egyre több kutatás foglalkozik a vizsgálatával. Az orvosi pályán fokozottan jelen van a kiégés veszélye, a sürgősségi osztályon való munka pedig ehhez képest is nagyobb kockázatot jelent, mégis kevesen foglalkoznak az itt dolgozókat érintő kiégés vizsgálatával. Célkitűzés: A szegedi Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály dolgozói között a kiégés vizsgálata, különböző változókkal való összefüggéseinek elemzése. Módszer: A demográfiai adatokra, testi panaszokra, társas támogatottságra és a pszichológiai immunrendszer felmérésére irányuló adatgyűjtés anonim kérdőíves módszerrel történt, a kiégést pedig a Maslach Kiégés Kérdőívvel vizsgáltuk. Eredmények: A statisztikai elemzés szerint negatív irányú az összefüggés a kiégés és az életkor, a gyermekszám, az egészségügyben eltöltött évek száma, a testi tünetek száma, a társas támogatottság, valamint a pszichológiai immunrendszer között. Az ‘egyedülálló’ családi állapot kockázati tényező. Következtetések: A kiégéssel kapcsolatban az eredmények alapján megfigyelhetők rizikó- és protektív tényezők, mely adatok segíthetnek a prevenció és az intervenció kidolgozásában. Orv Hetil. 2018; 159(3): 113–118.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Emőke Adrienn Hompoth, Natália Gálosi, László Becsei, and Annamária Töreki

Absztrakt:

Bevezetés: Bár a várandósság általában vágyott állapot, mégis megvannak a maga nehézségei, melyek megterhelők lehetnek, így lehangoltság, depresszió alakulhat ki. Ennek prevalenciája a nemzetközi szakirodalomban 6,58–26,7%, magyar mintákon 6,5–17,9%. Célkitűzés: A 2014-ben Békéscsabán elindult, a várandósság alatti és a szülés utáni depressziószűrés adatainak elemzése: a patológiás arány felmérése, illetve a demográfiai tényezők és a depressziós tünetek mértéke közötti összefüggések vizsgálata. Módszer: 2019 augusztusáig 1708 nő vett részt a szűrésben, melynek lebonyolítását a védőnők végzik: ők magyarázzák el a program lényegét, töltetik ki és értékelik az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet mindhárom trimeszterben, valamint a szülés után is egyszer-egyszer. Szükség esetén pedig javasolják a kitöltőnek, hogy vegye igénybe a szűrőprogram részeként a pszichológiai intervenciót. Eredmények: A négy mérési alkalom során a határérték feletti kérdőívek prevalenciája a következő: 15,31%, 14,29%, 11,87%, 12,68%. A teljes minta 18,27%-a mutatott legalább egyszer emelkedett depressziós tüneteket. A négy mérési alkalom depresszió-pontértékei szignifikánsan, közepes erősséggel korreláltak egymással. Emellett mind a négy mérési alkalommal szignifikánsan magasabb volt a depressziószintje azoknak a nőknek, akik nem tervezték várandósságukat. Az első trimeszterben volt szignifikáns összefüggés a korral és a családi állapottal: a 21 év alatti, illetve az egyedülálló nők szignifikánsan magasabb depressziószintet mutatnak a 21 évnél idősebb, illetve a kapcsolatban/házasságban élő társaikhoz képest. A paritással tendenciaszerű kapcsolat volt a második trimeszterben: a multiparáknak tendenciaszerűen magasabb volt a pontértékük. Következtetés: A magas prevalencia, valamint a depressziószint állandósága megerősíti a szűrés és a pszichológiai intervenció fontosságát, hiszen korábban találtak összefüggést a depresszió és bizonyos szülészeti komplikációk között. Egyes demográfiai faktorok mint rizikótényezők jelezhetik, hogy ki a veszélyeztetettebb. Orv Hetil. 2020; 161(10): 374–381.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A kiégésszindróma vizsgálata a különböző egészségügyi szakterületeken kiemelten fontos és elengedhetetlen a tünetegyüttes átfogó megértéséhez, a megfelelő preventív és intervenciós program kialakításához. A sebészeten dolgozók rizikócsoportot jelentenek az egészségügyi dolgozók körében, így a jelen vizsgálattal igyekszünk tovább bővíteni a hazai ismereteket, továbbá fényt deríteni a kiégésszindróma jellemzőire a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján dolgozók körében. Az ott kapott vizsgálati eredményeket összehasonlítjuk a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának eredményeivel. Célkitűzés: Célunk a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján dolgozók kiégésének felmérése és különböző változókkal való összefüggésének elemzése, továbbá az adatok összehasonlítása a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának korábban már publikált adataival. Módszer: Kérdőíves vizsgálat, amellyel a demográfiai adatok, a társas támogatottság, a szomatikus panaszok adatfelvétele mellett Oláh-féle Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívvel felmértük a pszichológiai immunrendszert, míg a kiégésszindrómát a Maslach Kiégés Kérdőívvel vizsgáltuk. Eredmények: Statisztikai elemzésünk alapján a kiégés mértéke szignifikánsan magasabb minél több munkaórát vállal a vizsgálati személy, illetve minél több szomatikus tünetről számol be. Szignifikánsan alacsonyabb a kiégés azon dolgozóknál, akiknek nagyobb számú, jó minőségű társas kapcsolatuk van, és akiknek erősebb a pszichológiai immunrendszerük. A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának és Sürgősségi Osztályának mintáját összehasonlítva különbséget találtunk az életkornak és az egészségügyben töltött évek számának vonatkozásában, ahogy a társas támogatás érzésének megélésében és a kiégésnek a deperszonalizációskálán elért pontszámában. Következtetés: A kapott eredmények további összefüggéseket mutatnak, és fényt derítenek protektív és rizikófaktorokra, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a kiégésszindróma leküzdésére tervezett preventív és intervenciós programokban. Orv Hetil. 2019; 160(20): 784–791.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Emőke Adrienn Hompoth, Annamária Töreki, Veronika Baloghné Fűrész, and Gábor Németh

Absztrakt:

Bevezetés: 2011 áprilisában bevezetésre került Szegeden a perinatalis depressziószűrés. Célkitűzés: A depresszív tünetek mértékének felderítése, illetve a perinatalis hangulati állapotváltozás kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet védőnők adtak át négy alkalommal a 3849 résztvevőnek. Eredmények: Az első trimeszterben a legmagasabb az átlagpontszám (3,74), amely szignifikánsan eltér a többi mérési alkalométól. A patológiás arány is ebben az időszakban volt a legmagasabb (10,8%). Pozitív, közepes erősségű korreláció volt a mérési alkalmak depressziópontjai között, illetve összefüggést találtunk a magasabb szűréspontszámok és az alacsonyabb születési súly között. A magasabb átlagpontszámokkal tendenciaszerű összefüggés mutatkozott az epiduralis érzéstelenítés esetén, szignifikáns pedig a nem tervezettség, a 26 év alatti vagy 34 év fölötti életkor, egyedülálló családi állapot és a multiparitás függvényében. Következtetések: Az első trimeszterben már kimutatható pszichés változások vannak, valamint összefüggés van a különböző szociodemográfiai faktorok és a pszichés mutatók között. Ennek elkerülése érdekében fontos a depressziószűrés és a pszichológiai intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 139–146.

Restricted access