Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Annamária V. Komlósi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A széles körben alkalmazott Rosenberg Önbecsülés Skála az egyik legnépszerűbb globális önbecsülést mérő módszer, melynek megbízhatóságát és érvényességét számos tanulmány alátámasztja. A skála tételein végzett faktorelemzések azonban a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek választorzítását jelzik.

Az elemzéseinket 815 fős adatbázison végeztük (átlagéletkor: 36,6 év), és a hagyományos pszichometriai jellemzők mellett (leíró statisztikák, belső konzisztencia vizsgálat, feltáró faktorelemzés) megerősítő faktorelemzést, valamint az egyes tételek jelleggörbéit és információfüggvényét is elkészítettük.

A hazai mintán kapott eredményeink összességében a Rosenberg Önbecsülés Skála megbízhatóságát, érvényességét és alkalmazhatóságát támasztják alá. A feltáró faktorelemzésünk — a nemzetközi és hazai kutatási eredményeknek megfelelően - kétdimenziós faktorszerkezetet sugall, melyben a pozitívan és a negatívan megfogalmazott tételek jól elkülönülnek. A megerősítő faktorelemzésünk szintén a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek strukturálódását támasztja alá, de valószínűsíthető, hogy a pozitív és negatív tartalmú tételekből álló skálák módszertorzítást eredményeznek. A Tétel-válasz elmélet megközelítését alkalmazva (Samejima-féle fokozatokon alapuló válaszok modellje) azt találtuk, hogy az egyes tételek diszkriminációs képessége eltér a különböző önbecsülési övezetekben. Askála információtartalma az alacsony önértékelési övezetekben alacsony, a mérési hiba pedig fokozott. Az alacsony önértékeléssel rendelkező személyek körében a negatív tartalmú tételekkel való teljes egyetértés fokozottabb volt, vagyis az önbecsülésükkel kongrüns állítást könnyebben elfogadták.

Restricted access

Absztrakt

Elméleti háttér

Az önértékelés alapvető pszichológiai szükséglet, ám az én értékelésének a mentális egészség szempontjából nemcsak pozitív, hanem negatív következményei is lehetnek. Az önegyüttérzés jó alternatívát kínálhat, mivel nem foglalja magába az én-érték becslését. Az önegyüttérzés pozitívan korrelál a mentális egészség indikátoraival és fordított együttjárást mutat számos negatív pszichológiai jellemzőivel.

Cél

Az Önegyüttérzés skála magyar változatának (SCS-H) kidolgozása, pszichometriai elemzése és kérdőíves validálása.

Módszer

544 egyetemista (214 férfi, 330 nő; átlagéletkor 24,45 ± 4,67 év), egy hónappal később pedig ebből a mintából 163 fő töltötte ki a következő kérdőíveket: Önegyüttérzés skála (SCS), Rosenberg-féle Önértékelés skála (RSES), Kontingens Önértékelés kérdőív (CSES), Diszpozicionális Optimizmus kérdőív (LOT-R), Spielberger-féle Vonásszorongás skála (STAI-T), Beck Depresszió kérdőív (BDI).

Eredmények

Az Önegyüttérzés skálán végzett feltáró és megerősítő faktorelemzéssel egy 6 faktoros, 21 tételes kérdőívet sikerült kidolgozni. Az Önegyüttérzés skála magas reliabilitás értéket (Cronbach-α: 0,86 és 0,91) és jó teszt-reteszt korrelációt (r = 0,74; p < 0,01) mutatott. Az önegyüttérzés a vonásszorongással, a depresszióval és a kontingens önértékeléssel negatívan, míg a diszpozicionális optimizmussal és a globális önértékeléssel pozitívan korrelált.

Következtetések

Az Önegyüttérzés skála 21 tételes magyar változatának pszichometriai jellemzői jónak mondhatók, ugyanakkor a végső értékeléshez további vizsgálatokra van szükség.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Annamária V. Komlósi, Sándor Rózsa, Márk Bérdi, Éva Móricz, and Dóra Horváth

Tanulmányunk az „öndeterminációs elmélet” (Deci, Ryan, 1985, 2000) tesztelésére kidolgozott „Aspirációs Index” kérdőív hazai adaptációs eredményeit mutatja be. Az elmélet feltevése szerint a személyiségműködés egészséges vs. patológiás kimenetelének fontos meghatározója az alapvető intrinzik és extrinzik életcélok rendszerének mintázódása. Az eddigi empirikus adatok tanúsága szerint nemtől, kul­tú­­rától, szocioökonómiai státustól függetlenül magasabbak a jóllét és testi-lelki egészség mutatói intrin­zik motivációs dominancia esetén, és alacsonyabbak extrinzik motivációs dominancia esetén. Saját vizsgálataink a korábbi nemzetközi tapasztalatokat megerősítő eredményeket hoztak: 1. Az Aspirációs Index kérdőívvel mért motivációs (cél)rendszeren belül tisztán elkülönülnek az intrinzik és extrinzik faktorok. 2. Az általunk használt validáló kérdőívek (a depresszió mérésére BDI, a személyiség vonásszerkezetének feltárására NEO-PI-R és TCI) ugyancsak az intrinzik motivációk dominanciája esetén jeleztek egészségesebb, és az extrinzik motivációk dominanciája esetén kevésbé hatékony személyiségműködést.

Restricted access