Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Annamária V. Komlósi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A széles körben alkalmazott Rosenberg Önbecsülés Skála az egyik legnépszerűbb globális önbecsülést mérő módszer, melynek megbízhatóságát és érvényességét számos tanulmány alátámasztja. A skála tételein végzett faktorelemzések azonban a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek választorzítását jelzik.

Az elemzéseinket 815 fős adatbázison végeztük (átlagéletkor: 36,6 év), és a hagyományos pszichometriai jellemzők mellett (leíró statisztikák, belső konzisztencia vizsgálat, feltáró faktorelemzés) megerősítő faktorelemzést, valamint az egyes tételek jelleggörbéit és információfüggvényét is elkészítettük.

A hazai mintán kapott eredményeink összességében a Rosenberg Önbecsülés Skála megbízhatóságát, érvényességét és alkalmazhatóságát támasztják alá. A feltáró faktorelemzésünk — a nemzetközi és hazai kutatási eredményeknek megfelelően - kétdimenziós faktorszerkezetet sugall, melyben a pozitívan és a negatívan megfogalmazott tételek jól elkülönülnek. A megerősítő faktorelemzésünk szintén a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek strukturálódását támasztja alá, de valószínűsíthető, hogy a pozitív és negatív tartalmú tételekből álló skálák módszertorzítást eredményeznek. A Tétel-válasz elmélet megközelítését alkalmazva (Samejima-féle fokozatokon alapuló válaszok modellje) azt találtuk, hogy az egyes tételek diszkriminációs képessége eltér a különböző önbecsülési övezetekben. Askála információtartalma az alacsony önértékelési övezetekben alacsony, a mérési hiba pedig fokozott. Az alacsony önértékeléssel rendelkező személyek körében a negatív tartalmú tételekkel való teljes egyetértés fokozottabb volt, vagyis az önbecsülésükkel kongrüns állítást könnyebben elfogadták.

Restricted access

Absztrakt

Elméleti háttér

Az önértékelés alapvető pszichológiai szükséglet, ám az én értékelésének a mentális egészség szempontjából nemcsak pozitív, hanem negatív következményei is lehetnek. Az önegyüttérzés jó alternatívát kínálhat, mivel nem foglalja magába az én-érték becslését. Az önegyüttérzés pozitívan korrelál a mentális egészség indikátoraival és fordított együttjárást mutat számos negatív pszichológiai jellemzőivel.

Cél

Az Önegyüttérzés skála magyar változatának (SCS-H) kidolgozása, pszichometriai elemzése és kérdőíves validálása.

Módszer

544 egyetemista (214 férfi, 330 nő; átlagéletkor 24,45 ± 4,67 év), egy hónappal később pedig ebből a mintából 163 fő töltötte ki a következő kérdőíveket: Önegyüttérzés skála (SCS), Rosenberg-féle Önértékelés skála (RSES), Kontingens Önértékelés kérdőív (CSES), Diszpozicionális Optimizmus kérdőív (LOT-R), Spielberger-féle Vonásszorongás skála (STAI-T), Beck Depresszió kérdőív (BDI).

Eredmények

Az Önegyüttérzés skálán végzett feltáró és megerősítő faktorelemzéssel egy 6 faktoros, 21 tételes kérdőívet sikerült kidolgozni. Az Önegyüttérzés skála magas reliabilitás értéket (Cronbach-α: 0,86 és 0,91) és jó teszt-reteszt korrelációt (r = 0,74; p < 0,01) mutatott. Az önegyüttérzés a vonásszorongással, a depresszióval és a kontingens önértékeléssel negatívan, míg a diszpozicionális optimizmussal és a globális önértékeléssel pozitívan korrelált.

Következtetések

Az Önegyüttérzés skála 21 tételes magyar változatának pszichometriai jellemzői jónak mondhatók, ugyanakkor a végső értékeléshez további vizsgálatokra van szükség.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Annamária V. Komlósi
,
Sándor Rózsa
,
Márk Bérdi
,
Éva Móricz
, and
Dóra Horváth

Tanulmányunk az „öndeterminációs elmélet” (Deci, Ryan, 1985, 2000) tesztelésére kidolgozott „Aspirációs Index” kérdőív hazai adaptációs eredményeit mutatja be. Az elmélet feltevése szerint a személyiségműködés egészséges vs. patológiás kimenetelének fontos meghatározója az alapvető intrinzik és extrinzik életcélok rendszerének mintázódása. Az eddigi empirikus adatok tanúsága szerint nemtől, kul­tú­­rától, szocioökonómiai státustól függetlenül magasabbak a jóllét és testi-lelki egészség mutatói intrin­zik motivációs dominancia esetén, és alacsonyabbak extrinzik motivációs dominancia esetén. Saját vizsgálataink a korábbi nemzetközi tapasztalatokat megerősítő eredményeket hoztak: 1. Az Aspirációs Index kérdőívvel mért motivációs (cél)rendszeren belül tisztán elkülönülnek az intrinzik és extrinzik faktorok. 2. Az általunk használt validáló kérdőívek (a depresszió mérésére BDI, a személyiség vonásszerkezetének feltárására NEO-PI-R és TCI) ugyancsak az intrinzik motivációk dominanciája esetén jeleztek egészségesebb, és az extrinzik motivációk dominanciája esetén kevésbé hatékony személyiségműködést.

Restricted access