Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: Antal Bugán x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: A Raynaud-szindróma az erek epizodikus spasmusával és ischaemiájával járó kórkép, amely az érintett területek fájdalmát, zsibbadását és hidegségét okozza. A krónikusan jelentkező, komoly szubjektív panaszok ellenére az eddigi kutatásokban a kórkép életminőség szempontú vizsgálata eddig kevés hangsúlyt kapott. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki annak vizsgálatát, hogy a betegség fennállása hogyan hat az életminőségre. Módszer: Félig strukturált interjúkat készítettünk és elemeztünk ki 28, Raynaud-szindrómával diagnosztizált beteg bevonásával. Eredmények: Az életminőség csaknem összes területe érintett. A betegség szomatikus tünetei jelentős szenvedést okoznak, a végtagok funkcióromlásával járnak, gyakori megelőző intézkedéseket igényelnek, továbbá hatással vannak a munkavégzésre, közlekedésre és az alvásra is. Az érzelmi és a kognitív terheltség és a személyközi kapcsolatok negatív változása is kimutatható volt. Következtetés: A vizsgálat megmutatta, hogy a betegség jelentős teherként jelenik meg a mindennapi élet számos területén. A krónikus betegség okozta pszichés megterhelés és életminőség-romlás miatt az orvosi ellátás mellett a pszichológiai ellátási forma is indokoltnak tekinthető. Orv Hetil. 2018; 159(16): 636–641.

Restricted access

Tanulmányunkban a család—karrier-szerepkonfliktus kialakulásának lehetőségeit vizsgáltuk a pályaszocializáció során. Orvostanhallgató és joghallgató lányok hivatásbeli és családi szerepeikkel kapcsolatos attitűdjeit, már dolgozó orvosnőkkel, jogásznőkkel kapcsolatos sztereotípiáikat, valamint pályaszocializációjuk néhány jellemzőjét tártuk fel és hasonlítottuk össze. Célunk annak megállapítása volt, vajon az orvostanhallgató lányok beállítódásai eltérnek-e más egyetemista lányokétól; a későbbi szerepkonfliktusnak vannak-e hallgató korig visszanyúló gyökerei. A felmérés önkitöltős kérdőívvel, a Szegedi Egyetemen tanuló 214 orvostan- és 132 joghallgató lány részvételével zajlott. Eredményeink szerint a hallgatónők elképzeléseiben az orvosnő egyértelműen altruistaként jelenik meg. Ehhez a kialakult képhez erőteljesen kapcsolódnak pozitív személyiségjegyek és gyengébb mértékben ugyan, de valamilyen problémára utaló tulajdonságok is. A családcentrikusság szintén kapcsolódik az altruizmushoz, a karrierre való törekvés viszont nem. A jogásznőket inkább karrierista, versengő nőként jellemezték. A hallgatók szerint a jogásznők karrierizmusa inkább valamilyen problémákat jelző tulajdonságokra utal, kisebb mértékben kapcsolódik össze pozitív jellemzőkkel. Az altruizmus nem volt része egy karriert építő jogásznővel kapcsolatos jellemzésnek, a családcentrikusság pedig szinte összeférhetetlen volt azzal. Az orvostanhallgató lányok idealista elképzeléseihez kapcsolódott pályaszocializációjuk néhány fontos jellemzője is. Korábban köteleződtek el a pálya mellett, és pályaválasztási motivációik is inkább altruisztikus attitűddel voltak jellemezhetőek, a joghallgató lányok azonban inkább karrierre törekvő elvek alapján választották a pályájukat. A diploma utáni elhelyezkedésre vonatkozó preferenciák is különböztek. Az orvostanhallgató lányoknál a család az első, a munkahely jellemzői csak másodlagosak; a joghallgatók viszont egy jó állást szerettek volna, amit össze lehet egyeztetni későbbiekben a családdal is. Megállapításaink, úgy véljük, fontos kiegészítést jelentenek az orvosnők szerepkonfliktusának kialakulása terén, felhívják a figyelmet a pályaszocializáció fontosságára és új irányt mutatnak további vizsgálatokhoz.

Restricted access

Absztrakt:

A vesetranszplantációhoz való viszony jelentősen befolyásolja a vesebetegek döntését a jobb életminőséget biztosító kezelés elfogadásában. Célunk a vesebetegek érzelmi-kognitív viszonyainak feltárása az egyes betegségstádiumok mentén. Vizsgálatunk 285 vesebeteg bevonásával készült. A vesebetegeknek három alcsoportját különítettük el: predializáltak, dializáltak és transzplantáltak. Elővizsgálatunk során egy 85 itemből álló attitűdkérdőívet alakítottunk ki, amelynek segítségével leírhattuk a betegeknek a betegségükhöz való kognitív-érzelmi viszonyulását. A transzplantáció előtt álló betegek körében a transzplantációval kapcsolatos negatív attitűdök jelentek meg. Ezzel szemben a már műtéten átesett betegek a veseátültetésről kifejezetten pozitívan vélekedtek. Sok beteg elutasítja a transzplantációt, ami összefüggést mutat a betegséggel és gyógyulással kapcsolatos attitűdökkel. Eredményeink azt mutatják, hogy a vesebetegek kognitív-érzelmi viszonyainak feltárása az orvosi diagnózis mellett jobb adherencia kialakítását teszi lehetővé, segíthet a jobb életminőséget biztosító vesepótló kezelés elfogadásában. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1898–1904.

Open access

Bevezetés: A termékenységi problémákkal küzdő páciensek kezelésében részt vevő egészségügyi szakemberek meddőséggel kapcsolatos tudása és kliensekkel szemben tanúsított érzékenysége alapvetően fontos meghatározója a kezelés minőségének. Célkitűzés: A vizsgálat célja orvostanhallgatók, azaz a jövőbeli meddőségi kezelésben potenciálisan részt vevő, véleményvezérlő szakemberek meddőséggel kapcsolatos tudásának felmérése, és a meddőség érzelmi, illetve testi és kognitív következményeire vonatkozó elképzelések vizsgálata. Módszer: A kérdőíves vizsgálatban 112 (76 nő, 36 férfi) orvostanhallgató vett részt önkéntes, kompenzációmentes közreműködéssel. Eredmények: Az orvostanhallgatók több területen hiányos tudással rendelkeznek a témában. A meddőséggel összefüggő testi és érzelmi tünetek jelenlétét meddő párok férfi tagjait illetően alulbecsülik a hallgatók, míg nők esetében fölülértékelnek érzelmi tüneteket, például a bánatosságot. Következtetések: Az orvosképzés során a hallgatóknak több témaspecifikus ismeretre és gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőségre lenne igényük, szükségük. A hallgatók olyan sztereotípiákkal rendelkeznek, amelyek potenciálisan megnehezítik a páciensek torzításmentes percepcióját. E torzítás kockázata különösen hátrányosan érintheti a meddő férfi pácienseket. Orv. Hetil., 2015, 156(3), 105–112.

Restricted access

Bevezetés: A nem kívánt gyermektelenség megtapasztalása jelentősen befolyásolja az érintett párok életminőségét. A meddőségre adott pszichoszociális válaszok nemcsak egyéni szinten, hanem a párkapcsolat viszonylatában is megjelennek. Célkitűzés: A szerzők a meddőséggel összefüggő életminőség és depresszió együttjárásának vizsgálatát tűzték ki célul, mind az egyének, mind a párkapcsolat szintjén. Módszer: 126 pár öt magyar meddőségi központban töltött ki kérdőívcsomagot, amely a termékenységi problémákkal összefüggő nemzetközi FertiQoL kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és szociodemográfiai kérdéseket tartalmazott. Eredmények: Nemi összehasonlításban a nők több depresszív tünetről számoltak be, mint a férfiak, életminőségük pedig alacsonyabbnak bizonyult. A férfiaknál és nőknél is a magasabb depressziószint alacsonyabb életminőségi mutatókkal korrelált. Ezenfelül a nők súlyosabb depressziója partnerük rosszabb életminőségével is összefüggött. Következtetések: Az eredmények rámutatnak a nők és férfiak meddőségre adott eltérő reakcióira, valamint a női affektív problémák párkapcsolati szintű hatásaira. A szerzők megállapításai a nem kívánt gyermektelenséggel küzdők pszichoszociális támogatásában, főként pártanácsadásban vagy párterápiában használhatóak. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 783–788.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Orsolya Micskei
,
Tamás Deli
,
Attila Jakab
, and
Antal Bugán

Bevezetés: A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin betegsége. Pszichikai következményei megnehezítik a teherbe esést, s a betegség rontja az életminőséget, mivel megváltoztatja a külső megjelenést. A szövődmények miatt fontos a betegek pszichikai állapotának és a betegséghez kapcsolódó attitűdjének feltérképezése. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki annak vizsgálatát, hogy a betegség hogyan hat az életminőségre és a testképpel való elégedettségre. Módszer: A Betegségteher-indexet, a Polycystás Ovarium Szindróma Kérdőívet és a szerzők által kidolgozott testképkérdőívet használták. A vizsgálatban 121 beteg vett részt. Eredmények: Negatívan korrelált a betegségteher és az életminőség (r = −0,353), míg pozitívan a testkép és az életminőség (r = 0,614). A testképpel való elégedettséget illetően szignifikáns különbséget (p<0,05) találtak a külső elváltozásokat mutató és az anyagcserezavarral küzdő betegek csoportja között. Jobb volt azoknak a túlsúlyos betegeknek az életminősége, akik táplálkozási és testkontrollal megszabadultak súlyfeleslegüktől (p<0,05). A betegség által érintett testrészeikkel elégedetlenebbekben az alkatilag meghatározott testjellemzők integrálódtak a testképhez (p<0,05). Következtetések: Az eredmények meggyőzőek abból a szempontból, hogy indokolt lenne a betegek orvosi ellátása mellett a betegek differenciált pszichológiai ellátása is. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1071–1077.

Restricted access

Klinikai neuropszichológiai tesztek magyarországi normatív adatai I.

Végrehajtó funkciókat és nonverbális fluenciát mérő neurokognitív vizsgálóeljárások

Normative data on clinical neuropsychological tests in Hungary I.

Neurocognitive testing procedures measuring executive functions and non-verbal fluency
Orvosi Hetilap
Authors:
Balázs Fábián
,
Flóra Kenyhercz
,
Antal Bugán
, and
Mónika Andrejkovics

Bevezetés: A végrehajtó funkciók közé azon kognitív folyamatok tartoznak, amelyek képessé teszik a személyt a mindennapjai során a célirányos viselkedés fenntartására, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra, valamint feladathelyzetekben kontrollálják és koordinálják a viselkedést. A végrehajtó funkciók felmérésére számos diagnosztikai eszközt alkalmaznak már széles körben, de ezek kiértékelését megnehezítette a magyar normatív adatok hiánya. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja a magyar normatív adatok feltérképezése és a nem, az életkor és az iskolázottság hatásának megállapítása volt három gyakran használt, a végrehajtó funkciókat mérő teszt bevonásával. Módszer: Korra, nemre és iskolázottságra reprezentatív hazai mintán (316 fő: 175 nő, 141 férfi) felvételre került a Viktória Stroop Teszt, az Öt-Pont Teszt és a Trail Making Teszt. Eredmények: A teszteken nyújtott teljesítmény az idősebbek körében gyengébb volt, míg a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők magasabb pontszámokat értek el. Nem találtunk szignifikáns összefüggést a nem és a teszteken nyújtott teljesítmény között. A tesztek között szignifikáns korrelációt figyeltünk meg. Következtetés: A vizsgálatban használt tesztek értékesek lehetnek a klinikai gyakorlat és kutatás számára. Az általunk bemutatott normatív adatbázis értékes összehasonlítási alapot képez a végrehajtó funkciók és a kognitív funkciók romlásának vizsgálatában. Orv Hetil. 2023; 164(15): 577–585.

Open access

Klinikai neuropszichológiai tesztek magyarországi normatív adatai II.

Globális kognitív működést, prospektív és retrospektív emlékezetet és verbális tanulási készséget mérő vizsgálóeljárások

Normative data on clinical neuropsychological tests in Hungary II.

Neurocognitive testing procedures measuring global cognitive functioning, prospective and retrospective memory and verbal learning
Orvosi Hetilap
Authors:
Flóra Kenyhercz
,
Balázs Fábián
,
Mónika Andrejkovics
, and
Antal Bugán

Bevezetés: A klinikai neuropszichológia bázisát az objektív, standardizált mérőeszközök használata adja. Számos korszerű, nemzetközileg elterjedt mérőeszköz a memória és a tanulás vizsgálatára azonban nem rendelkezik hazai normatív adatokkal, melyek leírása a kulturális és nyelvi különbségekből adódóan kiemelt jelentőségű. Célkitűzés: Tanulmányunk célja magyar reprezentatív mintán normatív adatok meghatározása – demográfiai változók függvényében –, végrehajtó funkciókat, emlékezeti működést és verbális tanulást vizsgáló neuropszichológiai tesztek kapcsán. Módszer: Életkorra, nemre és iskolázottságra reprezentatív hazai felnőttmintán felvételre került a Rey Auditív-Verbális Tanulási Teszt (RAVLT), a Prospektív és Retrospektív Emlékezeti Kérdőív (PRMQ) és a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA). Eredmények: A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők jobb teljesítményt nyújtottak a PRMQ, MoCA és RAVLT teszteken. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők rizikócsoportot képeztek a gyengébb verbális tanulási készségek és végrehajtó funkciók alakulásában, valamint több emlékezeti hibát vétettek. Az életkor mentén a PRMQ esetén nem találtunk jelentős különbséget, a MoCA és RAVLT teszteken azonban az életkor előrehaladtával teljesítménycsökkenést azonosítottunk. Nemi különbség a RAVLT-n mutatkozott: az azonnali és a késleltetett felidézés során is jobb teljesítményt nyújtottak a nők. Következtetés: Ajánlott az alkalmazott neuropszichológiai tesztek használata, a klinikai gyakorlatban és a tudományos kutatásban egyaránt, amihez a jelen tanulmányban bemutatott normatív adatbázis értékes összehasonlítási alapot adhat, ezáltal elősegítve a neurokognitív területeken mutatkozó elmaradások minél korábbi és pontosabb azonosítását. Orv Hetil. 2023; 164(16): 618–629.

Open access

A primer Sjögren-szindróma pszichológiai vonatkozásai

Psychological features of primary Sjögren syndrome

Orvosi Hetilap
Authors:
László V. Módis
,
Antónia Szántó
, and
Antal Bugán

Összefoglaló. A primer Sjögren-szindróma (pSS) krónikus autoimmun betegség, melynek elsődleges tünetei az exokrin mirigyeket érintő autoimmun folyamat következtében létrejövő szem- és szájszárazság, szisztémás manifesztációi között pedig a leggyakoribbak a szellemi és fizikai fáradtság és az ízületi fájdalmak. A betegség lélektani vonatkozásait nagy érdeklődés övezi; közleményünk a vonatkozó kutatási eredményeket foglalja össze a hátterükben húzódó pszichoneuroimmunmodulációs háttér rövid bemutatásával. A pSS pszichológiai tényezői közt a legrégebben vizsgáltak a depresszió és a szorongás. Ezek jelentős hatással vannak a betegek életminőségére, jóllétére, kognitív funkcióira, sőt a betegség aktivitására is. Bemutatjuk továbbá a stressz és a megküzdési stratégiák jellegzetes mintázatait pSS-ben, amelyek közt a betegségre jellemző maladaptív stratégiák a legjelentősebbek a patogenezis megértése és a kezelés szempontjából. Ilyenek a tagadás, a hasítás és a helyettesítés. Kitérünk a Sjögren-szindrómát kísérő személyiségjellemzőkre is, amely ígéretes terület, de kevés adat áll rendelkezésünkre; az eddigi vizsgálatok alapján a neuroticismus a leginkább pSS-re jellemző tényező. A kognitív funkciók érintettségének összefoglalása és az egyéb pszichológiai tényezők (szellemi fáradtság, szexualitás, testképzavar, életminőség) összegzése után egyértelműen levonható a következtetés, hogy a Sjögren-szindróma nemcsak biológiai, hanem pszichés, pszichoszociális és szociális jelenségszinteken is okoz zavarokat, tüneteket. Ezért rendkívül fontos a betegség biopszichoszociális szemléletű kezelése, a betegek aktív, intencionális részvétele a pSS-sel való megküzdésben. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1558–1566.

Summary. Primary Sjögren syndrome (pSS) is a chronic, autoimmune disorder. Primary symptoms are ocular and oral dryness as a of an autoimmune process affecting the exocrine glands. The most common systemic manifestations of the disease are mental and physical fatigue and arthralgia. Psychological features of pSS are studied with great interest; the present publication reviews the results of the related investigations alongside with the possible psychoneuroimmunomodulatory background. Among psychological factors in pSS, depression and anxiety have been studied the longest. These impact significantly the quality of life, wellbeing, cognitive functions and disease activity of the patients. Afterwards, we introduce the characteristic patterns of stress and coping mechanisms in pSS, among which maladaptive strategies, typical for the disorder are the most important regarding the pathogenesis and the therapy. These pSS-linked maladaptive strategies are denial, disengagement and focus and venting of emotions. As next, we give a summary about personality characteristics in pSS, which is a promising field to study, and yet very few related data are available; based on them, neuroticism seems to be the most common personality factor in Sjögren’s. After summarizing briefly cognitive functions and other psychological features (mental fatigue, sexuality, body image disturbance and quality of life), it is evident that pSS is determined not only by biological but also by psychological, psychosocial and social disturbances. Hence, treating pSS patients with a biopsychosocial perspective is crucial and so is the active and intentional participation of patients in their recovery. Orv Hetil. 2021; 162(39): 1558–1566.

Open access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors:
Kornélia Rozália Lazányi
,
Péter Molnár
,
Antal Bugán
,
László Damjanovich
,
Zoltán Garami
,
Balázs Fülöp
, and
Kornélia Szluha

Abstract

The mental and emotional state of the individuals have a strong effect on the course of their illnesses as well as the speed of recovery. Adequate quantity and quality of information and social support are a prerequisite for mental, and often for physical well-being. In our investigation at the DE OEC, we gathered data on the psychological and physical states of 100 breast cancer patients in order to reveal the role of a helping atmosphere in the recovery phase of their illness. The results suggested that patients attending the HÍVÁS support group could cope with their disease and its side effects better, and experienced a higher level of well-being.

Restricted access