Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Antal Zemplényi x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A szerzők célja a felnőttkori szolid tumoroknál a műtétre, illetve definitív onkológiai kezelésre való várakozás szerepének tisztázása volt. Ennek érdekében az orvosi szakirodalom áttekintésével, 67 retrospektív vizsgálat, illetve összefoglaló munka elemzésével felmérték az időfaktor, azaz a diagnózist követő kezelésindítás statisztikailag számszerűsíthető hatását a teljes túlélésre. Az időfaktornak biztosan komoly szerepe van a biológiailag agresszívebb betegségeknél, például fiatalkori emlő- és hereráknál vagy fej-nyaki tumoroknál, de az első onkológiai ellátás néhány napos és indokolt megkésése nem negatív hatású a legtöbb szolid daganatos betegségben. A kivizsgálás, illetve a kezelésindítás menetét több orvosi és pszichoszociális tényező alakíthatja, és sokszor éppen a legelőrehaladottabb kórképek ellátása történik meg korábban, inverz túlélési hatást eredményezve. Az onkológiai kezelések eredményességét alapvetően az optimális terápiaválasztás határozza meg, mindazonáltal az időfaktor szerepének megértéséhez feltétlenül további kutatások szükségesek. Orv Hetil. 2018; 159(14): 535–546.

Restricted access
Authors: Balázs Répásy, Dóra Endrei, Antal Zemplényi, István Ágoston and Imre Boncz

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Célunk a montelukaszt hatóanyagú készítmények betegeket terhelő terápiás költségének vizsgálata volt Magyarországon. Módszer: Vizsgálatainkat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerforgalmi adatbázisára alapoztuk. A 2007 és 2015 közötti időszakra elemeztük a montelukaszt hatóanyagú gyógyszerek forgalmát és árát. Az alábbi indikátorokat használtuk: fogyasztói ár, napi terápiás költség, beteg általi térítési díj, kvázi térítési díj, a kezelési napok száma. Eredmények: A betegek által befizetett térítési díjtömeg a kezelési napok számának növekedése miatt 2011-ig nőtt, elérte a 277 millió forintot, majd 2012-ben a versenyhelyzet és a vaklicites eljárások miatt 133 millió forintra csökkent. A térítési díjtömeg az originális Singulairról 3 év alatt (2011–2014) áthelyeződött a generikumokra. A vizsgált időszakban a Singulair 10 mg filmtabletta napi terápiás költsége 314 forintról 96 forintra, a Montelukast Teva 10 mg filmtabletta napi terápiás költsége 187 forintról 46 forintra csökkent. Következtetés: A generikus verseny hatására javult a montelukasztterápia hozzáférhetősége: nőtt a kezelési napok száma, és csökkent a betegek által fizetendő térítési díj. Orv Hetil. 2018; 159(17): 682–687.

Restricted access
Authors: Dóra Endrei, Lajos Kollár, József Bódis, Gábor Imhof, Antal Zemplényi, Gábor Vas and Imre Boncz

Dolgozatunkban a teljesítményvolumen-korlát (TVK) hatását kívánjuk bemutatni a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (továbbiakban PTE KK) intézményi szintű finanszírozására. Adatok és módszerek: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé küldött jelentéseken alapulnak, mindenhol az aktív fekvőbeteg-szakellátásra vonatkoznak és a 2004–2008 közötti időszakot fedik le. Meghatároztuk az egy súlyszámra eső tényleges OEP-térítési díjat, a TVK okozta finanszírozási veszteséget. Elemeztük a területi ellátási kötelezettségen kívüli, illetve a sürgősségi esetek arányát klinikai bontásban. Eredmények: A PTE KK egy súlyszámra eső forint térítési díja a TVK bevezetését követően elmaradt az OEP által előre meghirdetett díjtól. A vizsgált 5 év alatt, vagyis 2004–2008 között a PTE KK esetében a TVK okozta veszteség 3,256 milliárd forintot ért el. A PTE KK egészének vonatkozásában az ellátott esetek 25,3%-a, illetve a teljesített súlyszám 24,5%-a a területi ellátási kötelezettségen kívülről érkező betegek ellátását jelentette. A sürgősségi esetek arányának vizsgálata a teljes betegellátási volumenen belül azt mutatta, hogy az esetek 31,5%-a, míg a súlyszámok 36,1%-a származott sürgősségi betegek ellátásából. Következtetés: A teljesítményvolumen-korlát bevezetése jelentős mértékben csökkentette a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ egészségbiztosítási finanszírozását 2004–2008 között.

Restricted access
Authors: Antal Tamás Zemplényi, László Mangel, Zoltán Kaló, Dóra Endrei, Szimonetta Lohner and Imre Boncz

Absztrakt

Bevezetés: A sugárterápia technológiai fejlődésének egyik célterülete a prosztatarák megfelelő sugaras ellátása. Célkitűzés: Az elemzés célja a normálfrakcionálású és a hipofrakcionált, illetve a konvencionális és a magas dózisú intenzitásmodulált sugárterápia biztonságosságának vizsgálata. Módszer: A sugárkezelés szövődményeinek gyakoriságát metaanalízissel elemezték. Eredmények: Magasabb dózisú intenzitásmodulált sugárterápiával sem a súlyos urogenitalis (akut: p = 0,9, késői: p = 0,95), sem a mérsékelt vagy súlyos gastrointestinalis (akut: N/A, késői: p = 0,08) mellékhatásokban nincs eltérés a hagyományos besugárzási eljárásokhoz képest. A mérsékelt akut (relatív kockázat = 1,39, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,09–1,78, p = 0,008) és késői (relatív kockázat = 1,48, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,26–1,75, p<0,00001) urogenitalis mellékhatások relatív kockázata magasabb. A hipofrakcionált besugárzás súlyos urogenitalis (akut: N/A, késői: p = 0,73) és mérsékelt vagy súlyos gastrointestinalis (akut p = 0,73, késői p = 0,55) mellékhatásrátája sem tér el a normálfrakcionálású kezeléstől, azonban a mérsékelt késői urogenitalis mellékhatás kockázata magasabb (relatív kockázat = 1,39, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,00–1,94, p = 0,05). Következtetések: Intenzitásmodulált sugártervezés és képvezérelt kezeléskiszolgáltatás mellett a hipofrakcionált és az emelt dózisú protokoll egyaránt biztonságos. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 776–788.

Restricted access
Authors: Gyula Marada, Ákos Nagy, Andor Sebestyén, Antal Zemplényi, Márta Radnai and Imre Boncz

Absztrakt:

Bevezetés: Hazánkban az arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok száma és szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek keresztül. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a maxillofacialis aktív fekvőbetegosztályok aktuális teljesítménymutatóinak a bemutatása, valamint e mutatók alapján az ellátóhelyek összehasonlítása. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által leszerződött, illetve finanszírozott ágyak számát vettük alapul. Az összevetéshez használt teljesítményadatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékeltük: az ágyszámok megoszlása intézeti típus szerint, a finanszírozási esetek száma, a súlyszám összege, a case-mix index, az elszámolt ápolási napok száma, az ágykihasználtság, valamint az átlagos ápolási idő. Eredmények: A vizsgált időszakban az aktív ágyak 40%-a (65) volt egyetemi klinikán. Ehhez hasonló megoszlást mutat a finanszírozási esetek száma is. Az egyetemi klinikákon magasabb a súlyszámösszeg, és a case-mix index értéke is. A arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok ágykihasználtsága (45,75%) elmarad az országos átlagtól. Következtetés: A vizsgált időszakban az indikátorok az egyes intézményeknél jelentős eltéréseket mutattak. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447–453.

Restricted access
Authors: Antal Tamás Zemplényi, László Mangel, Zoltán Kaló, Dóra Endrei and Imre Boncz

Absztrakt

Bevezetés: A technológia fejlődése új lehetőségeket nyitott a prosztatadaganat sugárkezelése terén, ugyanakkor kevéssé ismert a korszerű technológia költsége. Célkitűzés: Jelen elemzés célja, hogy összehasonlítsa a háromdimenziós konformális sugárterápia, a normál- és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia költségét lokalizált prosztatarákos betegek kezelésében. Módszer: A retrospektív költségelemzés egy hazai onkológiai centrum adatai alapján készült az egészségügyi szolgáltató szemszögéből. Az irradiáció időtartamát 20 beteg összesen 100 kezelési frakciójának egyedi mérése alapján határozták meg. Az egységköltségeket az intézmény kontrollingrendszere alapján számították ki. Eredmények: Egy frakció átlagos időtartama a hagyományos háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 14,5 perc, intenzitásmodulált sugárterápia esetén képvezérelt eljárással 16,2 perc, míg képvezérelt eljárás nélkül 14 perc volt. A kezelés teljes költsége háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 619 ezer forint, intenzitásmodulált sugárterápia esetén 933 ezer forint és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia esetén 692 ezer forint volt. Következtetések: A már bizonyítottan költséghatékonyabb intenzitásmodulált és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia alkalmazása nagyobb költséggel jár a szolgáltatók számára, ugyanakkor a jelenleg hatályos finanszírozás nem ösztönöz a hatékonyabb terápia alkalmazására. Orv. Hetil., 2016, 157(12), 461–468.

Restricted access
Authors: Róbert Pilisi, Tamás Tényi, András Büki, Norbert Kovács, Antal Zemplényi, Gabriella Sebestyén, Péter Osváth, Sándor Fekete and Viktor Vörös

Absztrakt:

A repetitív transcranialis mágneses stimulációs eljárás egy olyan neuromodulációs technika, melynek gyorsan fejlődő területe jelentheti az egyik biztonságos, alternatív megközelítési módot bizonyos mentális zavarok, elsősorban a terápiarezisztens major depresszív zavar kezelésében. Célunk a transcranialis mágneses stimulációs kezelés jelenlegi kutatási és klinikai alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a szakirodalmi adatok és a klinikai gyakorlat áttekintése alapján. Mióta ismertté vált, hogy külső mágneses forrással neuronok depolarizálhatók, mind a neurológia, mind a pszichiátria az eljárás lehetséges klinikai használatát kutatja. Napjainkig a módszer a pszichiátria területén belül a major depresszív zavar és a kényszeres zavar kezelésében engedélyezett, de egyéb betegségek (például szkizofrénia, bipoláris zavar) kezelésében is kutatják lehetséges alkalmazását. A transcranialis mágneses stimulációs rendszerek fejlesztésének következő lépcsőjét jelenti a mágnesesrezonancia-felvétel alapján, helymeghatározó algoritmusok segítségével, valós időben navigált mágneses stimulációs készülékek kidolgozása. Az úgynevezett neuronavigációs rendszerek lehetővé teszik a depresszió kialakulásáért felelős idegi hálózatok pontos célzását, így a dorsolateralis praefrontalis kéreg excitabilitásának fokozását a bal féltekén és csökkentését a jobb féltekén. Az eljárás kevés kontraindikációval bír, és a megfelelő körültekintéssel választott indikáció és betegpopuláció esetén mellékhatások is alacsony számban jelentkeznek. A transcranialis mágneses stimulációs kezelés mára bizonyítottan hatékony módszerré vált bizonyos mentális zavarok, elsősorban a terápiarezisztens major depresszív zavar kezelésében. A jövőben a neuronavigációs neuromodulációs kezelések, azon belül is a repetitív transcranialis mágneses stimulációs kezelés térhódítása várható a pszichiátria és a neurológia területén. Jelenleg Magyarországon több centrumban is végeznek különböző indikációkban mágneses stimulációs kezeléseket, ám az eljárás mentális zavarokban történő alkalmazásának finanszírozási befogadása és beépítése a mindennapi klinikai gyakorlatba még várat magára. Orv Hetil. 2020; 161(1): 3–10.

Open access
Authors: László Mangel, Zoltán László, Zsuzsanna Varga, Zsolt Sebestyén, Szabolcs Szappanos, Zoltán Lőcsei, Emese Mezősi, Örs Péter Horváth, István Battyáni, Antal Zemplényi, István Földi and Lajos Kollár

Absztrakt

Az elmúlt évtizedekben a daganatgyógyítás fejlődésének és eredményességének jeleként a lokális terápiás modalitások szerepe az áttétes betegségek ellátása során felértékelődött. A szerzők tudomása szerint a hazánkban első eredményes, koponyán kívüli sugársebészeti beavatkozást ismertetik. Az 58 éves férfi gyomoradenocarcinoma miatt műtéten, kemoterápián és mellékveseáttétek miatt metastatectomián esett át. Az első műtét után 4 évvel a követési komputertomográfiás vizsgálat kétgócú és inoperábilisnak véleményezett peritonealis áttétképződést mutatott, a májszél, illetve a bal vese alatt, 2 cm-es átmérőkkel. Definitív ellátásként, egy ülésben 12 Gy dózisú stereotaxiás hasi sugársebészeti beavatkozást végeztek, cone-beam komputertomográfiás ellenőrzés mellett, dinamikus ívbesugárzást, illetve 2-2 ívet alkalmazva. A kezelés 25 percig tartott, sem akut, sem késői mellékhatást nem észleltek. A kezelés után 3, illetve 7 hónappal elvégzett kontroll-komputertomográfia teljes tumorregressziót igazolt. A szerzők megállapítják, hogy megfelelő technológia és gyakorlottság birtokában, nem gyorsan növekvő oligometasztázisok esetében a koponyán kívüli stereotaxiás sugársebészeti ellátás biztonságos és hatékony alternatívája lehet a műtéti beavatkozásnak. Orv. Hetil., 2015, 156(39), 1593–1599.

Restricted access