Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Attila Andics x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Biologia Futura
Authors: Anna Gábor, Noémi Kaszás, Ádám Miklósi, Tamás Faragó, and Attila Andics

Background and aims

Conspecific individual recognition using vocal cues has been shown in a wide range of species but there is no published evidence that dogs are able to recognize their owner based on his/her voice alone (interspecific individual recognition).

Methods

In our test, dogs had to rely on vocal cues to find their hidden owner in a two-way choice task. From behind an opaque screen, both the owner and a control person uttered neutral speech (reading sentences from a receipt) before the dogs were allowed to make their choice. Correct choices were reinforced by food and by verbal praise.

Results

During the six-choice trials, dogs chose their owner’s voice significantly more often than the control person’s voice. There was no effect of learning throughout the trials, and dogs did not show side preference.

Discussion

Thus, dogs are able to discriminate interspecific voices, suggesting that they are able to identify their owner based on vocal cues alone. This experimental design allows exploration of the role of individual acoustic parameters (such as fundamental frequency) in voice discrimination.

Open access
Biologia Futura
Authors: Kálmán Czeibert, Attila Andics, Örs Petneházy, and Enikő Kubinyi

Background and aims

Dogs have recently become an important model species for comparative social and cognitive neuroscience. Brain template-related label maps are essential for functional magnetic resonance imaging (fMRI) data analysis, to localize neural responses. In this study, we present a detailed, individual-based, T1-weighted MRI-based brain label map used in dog neuroimaging analysis.

Methods

A typical, medium-headed dog (a 7.5-year-old male Golden Retriever) was selected from a cohort of 22 dogs, based on brain morphology (shape, size, and gyral pattern), to serve as the template for a label map.

Results

Eighty-six 3-dimensional labels were created to highlight the main cortical (cerebral gyri on the lateral and medial side) and subcortical (thalamus, caudate nucleus, amygdala, and hippocampus) structures of the prosencephalon and diencephalon, and further main parts of brainstem (mesencephalon and rhombencephalon).

Discussion

Importantly, this label map is (a) considerably more detailed than any available dog brain template; (b) it is easy to use with freeware and commercial neuroimaging software for MRI and fMRI analysis; and (c) it can be registered to other existing templates, including a recent average-based dog brain template. Using the coordinate system and label map proposed here can enhance precision and standard localization during future canine neuroimaging studies.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Boncz, Lajos Döbrőssy, Zoltán Péntek, Attila Kovács, András Budai, László Imre, Réka Vajda, and Andor Sebestyén

Bevezetés: Az országos kiterjedésű, szervezett emlőszűrési program 2002 januárjában indult el Magyarországon a 45–65 év közötti nők számára 2 éves szűrési intervallummal. Célkitűzés: A dolgozat célja a szervezett országos emlőszűrési program 2008–2009. évi részvételi mutatóinak meghatározása. Módszer: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából származnak. A 45–65 éves nők körében meghatározásra került azok aránya, akik a program 4. ciklusában (2008–2009) akár szűrési, akár diagnosztikai célú képalkotó emlővizsgálaton vettek részt. Eredmények: A szűrési célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átszűrtség) a 2000–2001-es 7,6%-ról a 2008–2009-es szervezett emlőszűrési ciklusban 31,2%-ra emelkedett. A diagnosztikus célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átvizsgáltság) pedig ugyanezen időszakokban 20,2%-ról 20,4%-ra (2008–2009) nőtt. Az országos lefedettség (átszűrtség + átvizsgáltság) ennek megfelelően a szervezett szűrés hatására 26,6%-ról (2000–2001) 50,1%-ra (2008–2009) nőtt a 45–65 év közötti nők esetében. A részvételi arány 2002–2009 között stagnált. Következtetések: Az emlőrák miatti halálozás érdemi csökkentéséhez az emlőszűrési program részvételi arányainak emelése szükséges. Orv. Hetil., 2013, 154(50), 1975–1983.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Boncz, Andor Sebestyén, Lajos Döbrőssy, Attila Kovács, András Budai, and Tamás Székely

A dolgozat célja annak meghatározása, hogy Magyarországon a nők hány százaléka vesz részt nőgyógyászati citológiai vizsgálaton (lefedettség), akár a szervezett szűrővizsgálat keretében, akár az egyéb nőgyógyászati vizsgálatok során. Adatok és módszerek: Az elemzés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) rutinszerűen gyűjtött finanszírozási adatokat tartalmazó adatbázisára épül. A vizsgálatban a 2000 és 2002 közötti 3 éves periódus volt az opportunisztikus szűrés referencia-időszaka, míg a 2003 és 2005 közötti 3 év a szervezett szűrés első szűrési ciklusa. Eredmények: Míg a 2000 és 2002 közötti 3 évben 1 667 618 nőnél végeztek citológiai vizsgálatot, addig ez a szám 2003 és 2005 között 1 749 498 főre emelkedett. A 25–64 év közötti női korosztályban 2000 és 2002 között az 1 éves lefedettség 22,0–23,3% között változott, ami 2003 és 2005 között 23,4–24,3%-ra emelkedett. A 2000 és 2002 közötti 3 éves lefedettség pedig 48,9%-ról 2003 és 2005 között 52,6%-ra emelkedett a szervezett szűréssel érintett célpopulációban (+3,7%). Következtetés: A szervezett szűrés kismértékben növelte a citológiai vizsgálaton részt vevő nők számát. Ahhoz azonban, hogy érdemi mortalitáscsökkenést eredményezzen a program, a részvételi mutatókat növelni szükséges.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Boncz, Andor Sebestyén, Lajos Döbrőssy, Zoltán Péntek, Attila Kovács, András Budai, Rita Kövi, and István Ember

Célkitűzés: Az országos kiterjedésű, szervezett emlőszűrési program 2002 januárjában indult el Magyarországon a 45–65 év közötti nők számára 2 éves szűrési intervallummal. A dolgozat célja a szervezett emlőszűrési program részvételi mutatóinak meghatározása, beleértve a szűrési és diagnosztikus célú képalkotó emlőfelvételek gyakoriságának elemzését. Adatok és módszerek: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2000–2005 közötti 6 évet ölelik fel. A 45–65 éves nők körében meghatározták azok arányát, akik a szervezett szűrést megelőző két évben (2000–2001), illetve a program első két ciklusában (2002–2003, 2004–2005) akár szűrési, akár diagnosztikai célú képalkotó emlővizsgálaton vettek részt. Eredmények: A szűrési célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átszűrtség) a 2000–2001-es 7,4%-ról a 2002–2003-as, illetve 2004–2005-ös szervezett emlőszűrési ciklusban 34,0, illetve 29,5%-ra emelkedett. A diagnosztikus célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átvizsgáltság) pedig ugyanezen időszakokban 19,8%-ról 22,1 (2002–2003), illetve 23,2%-ra (2004–2005) emelkedett. Az országos lefedettség (átszűrtség + átvizsgáltság) ennek megfelelően a szervezett szűrés hatására 26,2%-ról (2000–2001) 53,5%-ra (2002–2003), illetve 50,8%-ra (2004–2005) nőtt a vizsgált kétéves ciklusban a 45–65 év közötti nők esetében. Következtetés: A magyar emlőszűrési program kezdeti részvételi arányai 2004–2005-ben kissé csökkentek; az emlőrák miatti halálozás érdemi csökkentéséhez ennek emelése szükséges.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Boncz, Andor Sebestyén, Dóra Endrei, István Ágoston, Tímea Csákvári, L. Gábor Kovács, and Attila Miseta

Absztrakt:

Bevezetés: A laboratóriumi vizsgálatok iránti igény fokozódik, a prevenció, a pontosabb diagnosztika, a terápia indikálásának eldöntése, a terápia eredményességének monitorozása érdekében. Célkitűzés: Elemzésünk célja az Egészségbiztosítási Alap laboratóriumi előirányzatának egészség-gazdaságtani elemzése. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2002 és 2018 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a laboratóriumi előirányzat éves összegét, az esetszámokat és a beavatkozások számát, a különböző tulajdonviszonyú laboratóriumi szolgáltatók részesedését az egészségbiztosítási gyógyító-megelőző kasszából. Eredmények: A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozására rendelkezésre álló forrás 2005 és 2015 között érdemben nem változott, az időszak jelentős részében a 21–22 milliárd Ft/év sávban mozgott. Mind az esetszámban, mind a beavatkozások számában látunk érdemi visszaesést 2006 és 2008 között. Az utóbbi években az esetszám évi 14–15 millió körül, míg a beavatkozások száma évi 180 millió körül állandósult. A forprofit vállalkozások részesedése az egészségbiztosítási forrásokból a 2010. évi 29,0%-ról 2018-ban 10,6%-ra csökkent, míg az állami intézmények részesedése a 2010. évi 27,1%-ról 2018-ban 78,7%-ra nőtt. Következtetés: A laboratóriumi aktivitás az elmúlt években stabilizálódott. A szakmai szabályok esetlegesen még szükséges pontosításával, a kódok karbantartásával a laboratóriumi ellátásokra fordított összegek tovább növelhetők a most már zömében köztulajdonban lévő laboratóriumi szolgáltatók irányában. Orv Hetil. 2020; 161(12): 468–473.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Sallai, Ádám Nagy, Attila Szatmári, György Kocsis, Andor Huszár, Dániel Tamás Kovács, Ildikó Kalina, Görgy Zsiga, Imre Antal, and Gábor Skaliczki

Absztrakt:

Bevezetés: A vállsebészeti képalkotó diagnosztika „arany standardja” a mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI). A konvencionális MRI szenzitivitása teljes vastagságú szakadások esetében 85% fölötti, a részleges rotátorköpeny-szakadás esetében ennek csupán a fele. Hasonlóan alacsony a diagnosztikai pontossága az elülső labrumlaesio különböző variációinak detektálásában, továbbá a glenohumeralis szalagok sérülésekor is. Az ízületbe adott direkt kontrasztanyag ezeket a diagnosztikai pontatlanságokat javítani tudja. Módszer: A Semmelweis Egyetemen 2018 februárjában végeztük el az első vállízületi MR-artrográfiát. A vizsgált időszak 17 hónap volt, mely idő alatt huszonkilenc (n = 29) vizsgálat történt. Az ízület feltöltése röntgenátvilágító kontrollja alatt, perkután technikával történt. A feltöltéshez gadolíniumalapú kontrasztanyagot használtunk. Eredmények: A vizsgált 29 betegnél a beadott kontrasztanyag 26 esetben (89,9%) jó pozíciót, valamint jó distensiót mutatott. Az összes vállízületi vizsgálat közül 9 esetben (31%) végeztünk műtéti beavatkozást; a műtéti kép alapján felállított diagnózisok 8 esetben (88,9%) megegyeztek a radiológiai véleménnyel. Következtetés: Az intraarticularis térbe adott kontrasztanyag az ízületben lévő struktúrák láthatóságát és megítélhetőségét jelentősen javítja; beadása röntgenátvilágító kontroll segítségével biztonságos, az ízületből rövid idő múlva felszívódik, eddigi tapasztalataink szerint problémát utólag nem okoz. A natív MR-vizsgálattal nehezen megítélhető sérülések felismerését jelentősen javítja, a műtét előtti tervezést segíti. Orv Hetil. 2020; 161(36): 1514–1521.

Open access