Search Results
You are looking at 1 - 10 of 16 items for
- Author or Editor: Attila Bokor x
- Refine by Access: All Content x
Bevezetés: A laparoszkópos sebészet fejlődésével ma már bonyolult műtétek is elvégezhetőek, a specimen eltávolításához azonban gyakran laparotomiára van szükség, ami csökkenti a laparoszkópia előnyeit. Célkitűzés: A közleményben a szerzők e témában szerzett saját tapasztalataikról számolnak be. Módszer: A szerzők 2009 óta azokban az esetekben, amikor a viscerotomia a műtét elkerülhetetlen része volt, a természetes szájadékokat (gyomor, hüvely, végbél), illetve egyes gastrointestinalis laparoszkópos beavatkozásoknál a lágyéksérv kapuját használták fel a specimen eltávolítására. Eredmények: Gyomor benignus elváltozása miatt 3 alkalommal végezték a specimen gasztroszkópos eltávolítását. Belet infiltráló endometriosis miatt 6 esetben transvaginalisan (amikor teljes hüvelyfalkimetszésre volt szükség), 5 esetben pedig transrectalisan távolították el a reszekált belet. 2 esetben laparoszkópos szigmabélreszekciónál a lágyéksérv kapuját használták fel a specimen eltávolítására, egy betegnél a sérvkapuba helyezett single porton keresztül végeztek laparoszkópos cholecystectomiát. Szövődményt kizárólag az endometriosis miatt végzett transvaginalis specimen eltávolításánál észleltek, ahol a műtét után 2 esetben alakult ki rectovaginalis fistula. Következtetések: A specimen eltávolításához a természetes szájadékokat, hasfali defektusokat felhasználva – megfelelő indikációval – az invazivitás tovább csökkenthető. Orv. Hetil., 2015, 156(14), 552–557.
Absztrakt
Bevezetés: Laparoscopos vastagbél-resectiónál a specimen transrectalis eltávolításával a hasfali metszés elkerülhető, így az invazivitás tovább csökkenthető. A módszer elfogadottságához előnyeinek és hátrányainak értékelése mellett a technika pontos kidolgozása szükséges. Cikkünk célja az általunk kidolgozott technika és első eredményeink ismertetése. Betegek és módszer: Multidiszciplináris együttműködés keretében 2014. április 16. és 2015. november 1. között 45 laparoscopos bélresectio történt belet infiltráló endometriosis miatt, amelynek során az operált betegek közül 11-nél a speciment transrectalisan távolítottuk el. Az eltávolítandó bélszakasz két végének lekötése és a resectiótól proximalis bélszakasz laparoscopos bulldoggal történő lezárása után átvágtuk a belet, majd a speciment a transrectalisan bevezetett kamerazsákon keresztül távolítottuk el. A proximalis bélvégbe laparoscoposan dohányzacskóöltést helyeztünk be, amelybe a transrectalisan bejuttatott körvarrógép fejét helyeztük. A rectumcsonk varrógéppel történő lezárása után körvarró géppel készítettük el az anastomosist. A módszert a rectum felső harmadát, illetve a szigmabelet érintő endometriosis esetén alkalmaztuk. Eredmények: A műtéti idő a transabdominalis és transrectalis specimeneltávolítás során nem különbözött szignifikánsan (108 perc vs. 118 perc). Az operált betegeknél nem volt szignifikáns különbség a postoperativ első és második napon a fehérvérsejtszámban, illetve nem észleltünk varratelégtelenséget. Következtetés: A munkacsoport által kidolgozott technikával az infekció minimálisra csökkenthető. A transrectalis specimeneltávolítás nem növeli a szövődmények esélyét, és biztonsággal alkalmazható a specimen eltávolításához bélresectio esetén.
Az endometriosis korszerű sebészi kezelésének célja a károsodott kismedencei anatómia helyreállításával az endometriosishoz társuló fájdalomtünetek csökkentése, illetve a teherbe esési esélyek javítása. Cikkünkben a különböző elhelyezkedésű kismedencei endometriosislaesiók eltávolításának műtéti lehetőségeit elemezzük. Az endometriosis sebészi kezelése döntően laparoszkópia útján valósul meg, míg a laparotomia alkalmazási köre egyre inkább beszűkült és csak speciális esetekre korlátozódik. A peritonealis endometriosis laesiói reszekció, elektrokoaguláció vagy lézervaporizáció segítségével kezelhetők, amelyek azonos mértékben csökkentik az endometriosishoz társuló fájdalomtüneteket, illetve javítják a teherbe esési esélyeket. Az endometrioma kezelésében hosszú éveken át kétféle műtéti megoldás terjedt el; a cisztatok eltávolítása az úgynevezett strippingtechnika segítségével, valamint a cisztatok megszüntetése az ablatiós műtéti technikával. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a stripping előnyösebb az endometrioma ablatiójával szemben mind a fájdalomtünetek csökkenése, mind a reproduktív funkciók szempontjából. A mélyen infiltráló endometriosis kezelése jelenti a legnagyobb kihívást az endometriosis sebészetében. A mélyen infiltráló laesiók eltávolításában a lézertechnika alkalmazásának jut főszerep. A rectovaginalis septum endometriosisa esetén lézer segítségével a mélyen infiltráló laesio biztonsággal és maradéktalanul eltávolítható. Bélendometriosis esetén az érintett bélszakaszt szegmentális reszekcióval, discreszekcióval vagy az úgynevezett shavingtechnikával távolíthatjuk el. Leggyakrabban a szegmentális reszekciót alkalmazzuk, mivel egyedül ez esetben biztosítható a reszekciós szél biztos épsége. Az ureter endometriosisa esetén kisfokú érintettség mellett ureterolysis, míg obstruktív uropathia fennállásakor az ureter reszekciója javasolható. Az endometriosishoz társuló fájdalom hatékonyabb csökkentését célozza a praesacralis neurectomia és az uterusidegrost-ablatio. Ezen beavatkozások klinikai eredményessége azonban nem egyértelmű, az endometriosis kezelésében betöltött pontos szerepük tisztázása további vizsgálatokat igényel. Az endometriosis sebészetében a folyamatosan fejlődő műtéti technikák az endometriosislaesiók egyre teljesebb és hatékonyabb eltávolítását teszik lehetővé, amelynek köszönhetően egyre eredményesebben kezelhetők az endometriosishoz társuló klinikai tünetek és csökkenthető a betegség kiújulásának veszélye.
Esettanulmányukban a szerzők egy 27 éves beteg rectumot, szigmabelet és a spatium rectovaginalét érintő mélyen infiltráló endometriosisának laparoszkópos műtéti kezeléséről számolnak be. A műtét során eltávolították az érintett vastagbélszakaszt, majd end-to-end anastomosist készítettek. Ezt követően a spatium rectovaginale és a hátulsó hüvelyboltozat mélyen infiltráló endometriosiscsomóját CO2-lézer alkalmazásával excindálták. A kimetszett 12 cm hosszú bélszakaszt transvaginalisan úgynevezett „natural orifice specimen extraction” technikával távolították el a hasüregből. Az első posztoperatív napon a rectumból utóvérzést észleltek, amit szintén laparoszkópia útján láttak el. Az irodalmi adatok áttekintése alapján megállapítják, hogy a „natural orifice specimen extraction” technika széles körben alkalmazható mélyen infiltráló endometriosis miatt végzett műtétek során, és az általuk végzett laparoszkópos szegmentális bélreszekció vérzéses szövődménye laparoszkópia útján is biztonságosan ellátható. Orv. Hetil., 2014, 155(11), 420–423.
Absztrakt
Bevezetés: Az endometriosis miatt kezelt betegek száma az utóbbi évtizedekben nőtt és az esetek is előrehaladottabbak. A belet infiltráló endometriosis legsúlyosabb szövődménye a vastagbélileus. A betegség ezen szövődményéről napjainkig 16 angol nyelvű, a betegek anamnézisét, kivizsgálását leíró esetismertetés jelent meg. Betegek: 2009 óta az I. Nőgyógyászati Klinikán endometriosissal kezelt 535 beteg közül három esetében korábban vastagbél-elzáródás miatt akut sebészeti beavatkozás történt. Eredmények: A betegek (13/21) 59%-ának anamnézisében endometriosisra utaló tünetek vagy endometriosis miatti korábbi kezelés szerepelt. A képalkotó vizsgálatok (ultrahangvizsgálat, komputertomográfia, mágneses rezonanciás vizsgálat) csak egy esetben vetették fel endometriosis gyanúját. Az esetek 61%-ában (13/21) a primer műtét előtt, 24%-ában (5/21) a műtét után történt kolonoszkópia, de egyetlen esetben sem merült fel endometriosis lehetősége. Bár minden esetben ileus alakult ki, a mucosa csupán 5%-ban (1/19) volt infiltrált. Következtetések: Fiatal nőbeteg ileusa hátterében endometriosis is állhat. A másodlagos kolonoszkópos jelek (falmerevség, megtöretés, benyomat) felismerésével a gasztroenterológus segítheti a preoperatív diagnózist, így megelőzhető a műtét felesleges kiterjesztése. Javasolt nőgyógyász bevonása a műtétbe. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1960–1966.
Absztrakt
Bevezetés: Az endometriosis miatt műtétre kerülő betegek száma nő, és az esetek 10–40%-ában nemcsak a nőgyógyászati és urológiai szerveket, hanem a beleket is érinti. Betegek és módszer: 2009. július 14. – 2014. január 13. között 383, endometriosis miatt kezelt beteg közül 224 esetében igazolt bélendometriosist a praeoperativ sigmoideoscopia, közülük 127 beteg került műtétre. A beavatkozásokat minden esetben ugyanaz a nőgyógyász-sebész team végezte. Eredmények: 120 betegnél bélresectio, 2 esetben lokális kimetszés, míg 2 esetben shaving történt. 46 betegnél a rectum, 68 betegnél a rectosigmoidealis átmenet, 30 betegnél a szigmabél, 4 betegnél a coecum, 2 betegnél az appendix, 2 betegnél a vékonybél volt érintett. Az urológiai szervek érintettsége miatt a hólyagresectio (9 eset), ureterresectio (2 eset), illetve ureter felszabadítása (26 eset) is megtörtént. Konverziót – arteria epigastrica inferiorból származó vérzés miatt – 1 betegnél végeztünk, 1 betegnél a műtét estéjén a gépi anastomosis vonalából észlelt vérzés miatt laparoscopos vérzésaláöltés történt. 16 esetben transvaginalisan, 13 esetben transrectalisan távolítottuk el a reszekált bélszakaszt. Varratelégtelenség 2 esetben, rectovaginalis fistula további 4 esetben alakult ki, ahol a reoperációkat (stomakészítés-stomazárás) is minden esetben laparoscoppal végeztük. Következtetés: Belet infiltráló endometriosis ellátása multidiszciplináris teammel, laparoscopos úton végzett bélresectióval javasolt. Az invasivitas transrectalis specimeneltávolítással tovább csökkenthető.
Bevezetés: Mélyen infiltráló bélendometriosisról beszélünk abban az esetben, ha az endometriumhoz hasonló szövet infiltrálja a bél subserosáját, illetve eléri a subserosus neurovascularis plexust. Célkitűzés: A szerzők a vastagbelet érintő mélyen infiltráló endometriosis miatt bélreszekción átesett betegek ellátása kapcsán szerzett tapasztalataikról számolnak be. Módszer: 2009 és 2012 között 50 betegnél végeztek a rectumot és/vagy a szigmabelet érintő mélyen infiltráló endometriosis miatt szegmentális bélreszekciót. Eredmények: Ultramély reszekció 21 esetben, 29 esetben mély rectum, illetve szigma anterior reszekció történt. Valamennyi esetben szükség volt a rectumon kívül más szerveken is műtéti beavatkozásra endometriosis miatt. Leggyakrabban a belső női nemi szerveken (n = 47) és a húgyhólyagon (n = 9), valamint az ureteren (n = 18) végeztek műtétet. A vastagbelet érintő mélyen infiltráló endometriosiscsomók száma betegenként átlagosan 2,4±1,8 volt. Valamennyi esetben sikerült megőrizni a fertilitást. Súlyos sebészeti szövődmény (Clavien–Dindo III. stádium vagy súlyosabb) 3 esetben fordult elő (6%). Következtetések: Az eredmények azt igazolják, hogy a mélyen infiltráló colorectalis endometriosis kezelésére alkalmazott szegmentális reszekció hatékony és biztonságos sebészi eljárás. Orv. Hetil., 2014, 155(5), 182–186.
Absztrakt
Bevezetés: A mélyen infiltráló endometriosis kezelésében az elváltozások hagyományos sebészi eltávolítása súlyos szövődményekkel járhat. Célkitűzés: Idegkímélő, illetve hagyományos technikával végzett műtétek összehasonlítása, az egyes szövődmények előfordulási gyakoriságának ismertetése mélyen infiltráló endometriosissal foglalkozó munkacsoportok műtéti eredményeinek összefoglalásával. Módszer: A szerzők retrospektív elemzést végeztek a 2004. március 31. és 2015. március 31. között megjelent tudományos közlemények felhasználásával. A keresést a http://www.pubmed.org adatbázisban végezték az „endometriosis”, „deep infiltrating,” „nerve-sparing, surgery” (endometriosis, mélyen infiltráló, idegkímélő, sebészet) keresőszavak kombinációjának alkalmazásával. Eredmények: Mélyen infiltráló endometriosis kapcsán végzett, nem idegkímélő beavatkozásokat követően 19,1–38,5%-ban jelentkezhet átmeneti húgyhólyag-diszfunkció, míg idegkímélő műtéti technika alkalmazását követően a betegek 0,61–33,3%-ában fordulhat elő. Nem idegkímélő technika alkalmazását követően a betegek átlagosan 121,1 napig, idegkímélő műtéteket követően 7–39,8 napig szorultak önkatéterezésre. Krónikus húgyhólyag-diszfunkció mélyen infiltráló endometriosis miatt végzett idegkímélő műtéteket követően nem fordult elő. Következtetések: Az idegkímélő technikák alkalmazása a betegek életminőségének jelentős javulását eredményezi, mivel panaszaik kezelése mellett alacsonyabb posztoperatív szövődményrátával társul. Orv. Hetil., 2015, 156(48), 1960–1965.
