Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for

  • Author or Editor: Attila Bursics x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A végbélrepedés az analis nyálkahártya ischaemiás fekélye, mely leggyakrabban a hátsó comissurában alakul ki. A kezelésére választandó eljárást az elváltozás nagysága, valamint fennállásának ideje határozza meg. Az első lépés minden esetben a beteg ellátása az életmódjára vonatkozó utasításokkal. A lokális gyógyszeres kezelés (gliceril-trinitrát, botulinum-toxin), valamint a sebészi kezelés célja egyaránt a belső analis sphincter tónusfokozódásának a csökkentése. Igazi “farmakológiai sphincterotomia” csak a gliceril-trinitrát tartalmú kenőcsök lokális alkalmazásával, valamint a botulinum-toxin-injekcióval érhető el. A nitrogén-oxid neurotranszmitterként a belső analis sphincter relaxációját mediálja. A gliceril-trinitrát nitrogén-oxid-donorként viselkedve izomrelaxációt okoz. Gyakori mellékhatása a fejfájás az agyi erek kitágulásának következményeként, de ez gyógyszeresen jól csillapítható.

Restricted access

Absztrakt:

A colorectalis eredetű májáttétek (CRCLM) máig egyetlen kuratív terápiás lehetősége a sebészi reszekció, ma azonban egy komplex ellátás részeként kell tekinteni rá. Nem különíthető el, hogy a májáttétes beteget a sebészek vagy az onkológusok vagy esetleg az invazív radiológusok kezelik. Kizárólag együttes döntések, egymást követő és kiegészítő terápiák segítségével lehet elérni, hogy ezeket a betegeket hosszú távon kezelni lehessen. Az áttétes colorectalis daganatos betegek egy jelentős részére úgy lehet tekinteni, mint akik krónikus betegségben szenvednek. Különösen izgalmas és változó a reszekábilis májáttétek esetén alkalmazható kezelési algoritmusok változatossága. Egyik mindmáig nyitott kérdés a reszekábilis májáttétek előtti kemoterápia hatékonysága és szükségessége. A tanulmány során megkíséreljük összegezni a colorectalis eredetű reszekábilis májáttétek preoperatív onkológiai kezelésének gyakorlatáról szerzett nemzetközi és hazai tapasztalatokat. Orv Hetil. 2018; 159(21): 823–830.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Kristóf Dede, Ferenc Salamon, András Taller and Attila Bursics

Absztrakt

Az autoimmun pancreatitis (AIP) egy ritka és pathomechanismusát tekintve ismeretlen betegség, amely az IgG4-asszociált betegségek családjába tartozik. Jól kezelhető steroiddal, bár a relapsus aránya a 20–30%-ot is elérheti. Komoly differenciáldiagnosztikai problémát jelenthet azonban az elkülönítése a jóval gyakoribb pancreasdaganattól. Az esetek mintegy 20%-ában csak a műtét utáni szövettani vizsgálat során derül ki az AIP. A számtalan vizsgálóeljárás mindegyike hozzátesz valamit a definitív diagnózishoz, kérdés, hogy elkerülhetőek-e a felesleges resectiók. Eset­ismertetésünk segítségével kívánjuk bemutatni az AIP és a pancreasdaganat differenciáldiagnosztikai lehetőségeit, illetve a kérdés irodalmi hátterét. Konklúzióként megfogalmazhatjuk, hogy focalis pancreaselváltozás esetén gondolnunk kell az AIP lehetőségére is.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Géza Papp, István Besznyák, Balázs Pörneczi, György Saftics and Attila Bursics

Absztrakt

A laparoszkópos rectumsebészet ma már igazoltan alternatívája a hagyományos műtéti technikának. Ugyanakkor továbbra is problémát jelent a kismedence mélyének vizualizálása, a megfelelő distalis reszekciós sík biztosítása, a rectumcsonk egyetlen varrógéppel történő lezárása és ezáltal a biztonságos anastomosis készítése. A laparoszkópos és a transanalis megközelítés kombinációjaként jött létre a transanal total mesorectal excision (TaTME), amely technikával a világon eddig körülbelül 500 műtétet végeztek. A TaTME a mély rectumtumorok sebészetének fenti problémáira kínál megoldást. A transanalis rectumcsonk képzése biztonságos reszekciós sík kialakítását teszi lehetővé, megoldja a distalis csonk zárásának problémáját, kiváló látási viszonyokat garantál pont a felülről legnehezebben megközelíthető területen, így a kismedencei idegfonatok megkímélésében is eredmény várható tőle. Esetbemutatásunk egy neoadjuváns kezelést követően jelentősen zsugorodott méretű, az anusnyílástól 5 cm magasságban azonosított tumor eltávolításának menetét írja le. Tudomásunk szerint Magyarországon korábban hasonló műtétet még nem közöltek.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Ferenc Jakab, Kristóf Dede, István Láng, Attila Bursics and Tamás Mersich

Absztrakt

A „hanging maneuver” (LHM – Liver Hanging Maneuver) emelőszalag átvezetését jelenti a vena cava inferior és a májparenchyma között a resectio megkönnyítésére. A szerzők áttekintik a „hanging maneuver” májsebészeti alkalmazását, különböző módosításait, anatómiai és szövettani alapjait. Megállapítják, hogy a módszer a májsebészet biztonságának fokozására és a radikalitás növelése érdekében alakult ki. Kezdetben a jobb májfél nagy kiterjedésű, rekesszel összekapaszkodott daganatainak eltávolításához használták, később számos új indikációja és módosítása született. A szerzők két újabb indikációt dolgoztak ki a „hanging maneuver” alkalmazására. A IVA szegmentumban elhelyezkedő colorectalis májmetastasis, illetve a HCC resecabilitásának műtéti megállapítására és vérmentes resectiójához használták. A VII. szegmentumban lévő vena cava inferiort infiltráló daganat esetében pedig a hanging maneuver a partialis cavaresectiót könnyítette meg. A szerzők 4 esetüket mutatják be röviden. Megállapítható, hogy az LHM részint a IVA, VII. szegmentum resectiójának kivitelezhetőségét, részint biztonságát fokozza. A képalkotó eljárások utalhatnak a vena cava inferiorhoz közel fekvő daganatra, de a fali infiltratiót kizárólag intraoperatíve lehet teljes biztonsággal megállapítani. A vascularis infiltratio igazolására vagy kizárására az intraoperatív ultrahang és a jelenlegi előadásban javasolt LHM alkalmazható.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kristóf Dede, Géza Papp, Ferenc Salamon, Andrea Uhlyarik and Attila Bursics

Absztrakt

A májsebészet technikája és eredményei folyamatosan fejlődnek az utóbbi években, amely fejlődés talán legintenzívebben a laparoszkópos májsebészet területén érezhető. Az eddig közölt összehasonlító vizsgálatok alapján a laparoszkópos műtétek eredményei nem maradnak el a nyílt műtétek eredményeitől. Bár a májreszekciók igen kis százalékát végzik laparoszkóposan, a minimálisan invazív reszekciós technikának egyértelműen helye van az onkológiai sebészet területén. A minor, a major, az anatómiai vagy éppen a többszakaszos májreszekciók is elvégezhetők laparoszkóposan, és a korábban általános ajánlás, amely szerint az elöl fekvő szegmentumokban javasolható a minimálisan invazív technika, jelenleg már túlhaladott. A szerzők egy 70 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinél rectumdaganat komplex onkosebészeti kezelését követően a máj VII-es szegmentumában kialakult metasztázis miatt végeztek laparoszkópos májreszekciót. Az esetismertetéssel a szerzők arra kívánnak rávilágítani, hogy a hátsó szegmentumok malignus elváltozásai is biztonsággal megközelíthetők és eltávolíthatók laparoszkóppal. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 796–800.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Tamás Mersich, Sándor Faludi, Orsolya Ping, Jenő Jóbaházi, Balázs Szabó, Kristóf Dede, István Besznyák and Attila Bursics

Absztrakt

Bevezetés: Az 1996-ban bevezetett őrszemnyirokcsomó-biopszia technikája jelentős előrelépést jelentett az emlőrák sebészi kezelésében, csökkentve azon betegek számát, akik az axillaris nyirokcsomó-dissectio (ALND) korai és késői szövődményétől szenvednek. Összefoglalónkban a sentinelbiopszia elmúlt 15 éves európai „evolúcióját” szeretnénk bemutatni, és ehhez kapcsolódóan beszámolni a saját betegeink kezelésében történt változásokról az axilla staging tekintetében. Módszerek: A szerzők ismertetik és elemzik az őrszemnyirokcsomó-biopszia technikájával kapcsolatos irodalmat, valamint a 2001. január 1. – 2012. december 31. között végzett emlőműtétek adatait. Eredmények: Az Uzsoki Utcai Kórházban 2001 és 2013 között 3756 beteget operáltunk emlőbetegség miatt, ezek közöl 2742 műtét malignus tumor miatt történt. Összesen 744 sentinelnyirokcsomó-biopsziát végeztünk. A sentinelnyirokcsomó-biopsziát igénylő betegek aránya emelkedik, 2001–2006 között 24,6%, 2007–2012 között 29,2% volt. A sentinelbiopszia indikációs köre világszerte szélesedik, multifocalis, multilocularis daganatok, redo műtétek, férfi-emlődaganatok és terhességi emlőrák esetén is létjogosultsága lehet a technika alkalmazásának. Következtetések: A sentinel-nyirokcsomó szövettani vizsgálata és pozitivitásának hatása a komplex kezelésre és a beteg túlélésére a legújabb ismeretek szerint a sebészi axilla staginget egészen új aspektusba helyezheti a nem túl távoli jövőben.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Jassó András, Bertha László, Gyökeres Tibor, Takács Imre Géza and Bursics Attila

Absztrakt

A szerzők egy 65 éves férfi esetét mutatják be, akit masszív gastrointestinalis vérzés miatt kezeltek. A betegnél a műtét előtt elvégzett angiographiával lokalizálták a jejunumon lévő vérzésforrást. A resecalt daganat szövettani vizsgálata gastrointestinalis stromalis tumort igazolt. A szerzők tárgyalják a vékonybélből származó vérzések preoperatív diagnosztikájának lehetőségeit és a GIST-tumorok molekuláris biológiájának, illetve kezelésének néhány érdekes vonását is.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Géza Papp, Balázs Bánky, Miklós Lakatos, Imre Svastics, Ákos Burány and Attila Bursics

Absztrakt:

Bevezetés: Hazánkban a colorectalis carcinoma a második leggyakoribb daganatos halálozási ok. Legfontosabb prognosztikai tényező a teljes túlélés szempontjából az operabilitás, valamint a műtét technikai minősége. A végbélrák műtéti „gold standardja” a teljes mesorectum excisio, mely a betegek egy részénél alkati sajátságokból és anatómiai viszonyokból adódóan laparoszkópos módszerrel gyakran nehezen vagy inkomplett módon kivitelezhető. Egy új műtéti koncepció, a transanalis teljes mesorectum excisio (TaTME) azonban megoldást jelenthet erre a problémára, felhasználva a legmodernebb sebészeti technika nyújtotta lehetőségeket. Célkitűzés: Az új műtéti technika hazai bevezetésének, kezdeti tapasztalatainak bemutatása. Módszer: Az új eljárást Magyarországon az elsők között két munkacsoport alkalmazta. Egyéves esetsorozatuk tapasztalatait retrospektíve elemeztük. Eredmények: A szerzői munkacsoportok összesen 17 transanalis teljes mesorectum excisio (TaTME) műtétet végeztek. Súlyos intra- vagy posztoperatív szövődmény 2 esetben fordult elő. Perioperatív halálozás nem történt. Végleges colostoma képzésére 3 esetben került sor. Következtetés: Közleményünk az alsó és középső harmadi végbéldaganatok transanalis teljes mesorectalis excisiójával szerzett első hazai tapasztalatokat ismerteti. A korai klinikai eredmények a rectumcarcinoma sebészetének egy forradalmian új korszakát vetítik előre. Orv Hetil. 2018; 159(1): 16–22.

Open access