Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Attila Dobos x
Clear All Modify Search

Összefoglalás

A növényállomány klorofilltartalma és nitrogénellátottsága közvetve is mérhető nem destruktív, optikai mérőműszerekkel, melyek alkalmazásával lehetővé válik a növényállomány nitrogénellátottságának mérése, térképezése, valamint a nitrogénhiány differenciált pótlása. A GreenSeeker Model 505 készülék a relatív klorofilltartalmat vegetációs index (NDVI) formájában határozza meg, amit a növényállományról visszaverődött vörös és infravörös fénysugarak intenzitása alapján kalkulál. A nitrogénellátottság indirekt meghatározása során fontos ismernünk, hogy az optikai mérés eredménye hogyan változik a térben és az időben, valamint milyen összefüggést mutat a környezeti tényezőkkel.

A GreenSeeker Model 505 lucerna-állományban történő tesztelése során megállapítottuk, hogy a mérési eredmények és azok variabilitása a napszaknak és az alkalmazott mérési magasságnak megfelelően változnak. A növényállomány feletti 20 centiméteres mérési magasságban a mért értékek magasabbak, variabilitásuk pedig nagyobb, mint 40 és 100 cm közötti mérési magasságot alkalmazva. A 20 centiméteres mérési magasság esetében a 08:00, 11:00, 14:00 és 17:00 órakor végzett mérések eredményei között nem adódott különbség, viszont a mérési magasság növekedésével a különböző időpontokban végzett mérések eredményei közötti különbségek egyre jelentősebbé váltak. A mérési eredmények a későbbi mérési időpontokban egyre növekedtek variabilitásuk pedig csökkent.

Véleményünk szerint a mérési eredmények változékonysága a hőmérséklet, a páratartalom és a fényviszonyok változásával áll összefüggésben, ezért a továbbiakban fontosnak tartjuk annak vizsgálatát, hogy a normalizált vegetációs index és a nitrogénellátottság közötti összefüggést, hogyan befolyásolják az időjárási paraméterekben bekövetkező változások.

Restricted access

A talaj N-szolgáltató képessége és az elérhető termés – többek között – függ a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségétől. Jelen tanulmányban vizsgáltuk, hogy a növényi kondíció és a termés hogyan változik a táblán belül egy heterogén növényállományban, és milyen összefüggésben van a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségével. Egy 10,4 hektáros mintaterületről növénymagasság térképet készítettünk, majd a különböző magasságú állományrészekben több ismétlésben mintavételi pontokat jelöltünk ki. Mintavételi pontonként termés- és talajmintákat vettünk. A mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy a termés, a levelek SPAD-értéke és a talajban lévő 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége a növénymagasság növekedésével nőtt, míg a termésben jelentkező heterogenitás csökkent. Megállapítottuk, hogy a növényállomány heterogenitásában szerepet játszhat a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségének területi variabilitása is. A termés becsülhető a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége és a termés közötti összefüggést kifejező regressziós egyenletek alapján, viszont a becslés pontossága a különböző kondíciójú állományrészekben eltérő.

Restricted access

Összefoglalás

A mezőgazdasági fejlődés tükrében egyre nagyobb a jelentősége a mikrobiológiai készítményeknek, mivel alkalmazásukkal fokozható talajaink termékenysége, a kultúrnövények ellenállóképessége, valamint csökkenthető a kemikáliák felhasználása.

Három éven át (2006–2008) természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát vizsgáltuk Hajdúszoboszló déli termelési körzetében, réti csernozjom talajon. Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Natur Vita (Chlorella vulgaris és Spirulina platensis), a Natur Plasma (Chlorella spp.) és az Amalgerol Prémium (alginát, mannitol, laminarin stb.) lombtrágyák biztosítanak e további termésnövekedést az alaptrágyázáson felül állománykezelésben és tarlókezelésben. A készítmények hatékonyságát vetőmag kukoricaállományban teszteltük, majd 2008-ban a vizsgálatokat kiterjesztettük az étkezési burgonya-előállításra is.

A vizsgálati eredmények statisztikai értékelése során megállapítottuk, hogy a tesztelt lombtrágyák alkalmazásával javul a vetőmag kukoricaállomány kondíciója. Az alkalmazott kezeléstől függően az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítanak, valamint kombinált alkalmazásuk nem eredményez szignifikánsan na-gyobb termést, mint a készítmények önmagukban történő kijuttatása.

Restricted access

Összefoglalás

A fenntartható mezőgazdasági fejlődésben fontos szerepe van a biotrágyáknak, ugyanis a környezet kémiai terhelése nélkül segítik elő a talaj termékenységének fenntartását, növelik a kultúrnövények ellenállóképességét, valamint javítják a termésbiztonságot és a termés minőségét.

2006-tól 2008-ig természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát vizsgáltuk szabadföldi körülmények között Hajdúszoboszló déli termelési körzetében, réti csernozjom talajon. Vizsgálatai célunk annak megállapítása volt, hogy a Natur Vita (Chlorella vulgaris és Spirulina platensis), a Natur Plasma (Chlorella spp.) és az Amalgerol Prémium (alginát, mannitol, laminarin stb.) lombtrágyák képesek e további termésnövekedést biztosítani az alaptrágyázáson felül állománykezelésben és tarlókezelésben. A hatékonysági vizsgálatokat vetőmag kukoricaállományban kezdtük el, majd 2008-ban kiterjesztettük az étkezési burgonya-előállításra is.

A vizsgált készítmények képesek javítani a burgonyaállomány kondícióját, valamint az alkalmazott kezeléstől függően az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítanak, viszont kombinált alkalmazásuk nem eredményez szignifikánsan nagyobb termést, mint a készítmények önmagukban történő kijuttatása.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Réka Brubel, Noémi Dobó, Noémi Csibi, Annamária Kövesdi, Szabolcs Máté, Nándor Ács, Péter Lukovich, Ákos Murber and Attila Bokor

Absztrakt:

Bevezetés: Bélendometriosisról beszélünk abban az esetben, ha az endometriumhoz hasonló szövet infiltrálja a bélsubserosát, illetve eléri a subserosus neurovascularis plexust. A colorectalis endometriosis miatt végzett műtétek hatása az infertilitásra és a terhesség kiviselésére nem minden kétséget kizáróan igazolt. Célkitűzés: A Klinikánkon bélendometriosis miatt végzett idegkímélő anterior reszekción átesett betegek fertilitási adatait vizsgáltuk egy prospektíven létrehozott adatbázis segítségével. Módszer: 2009 és 2017 között 121, bélendometriosis miatt megoperált beteg teherbe esési szándékát, a teherbe esés módját, annak sikerességét, a terhességi kórképek előfordulását és a szülésvezetés módját vizsgáltuk. Statisztikai analízis: Az endometriosis és a terhességi kórképek előfordulása közti összefüggést χ2-próbával és Fisher-egzakt teszttel vizsgáltuk, és meghatároztuk az esélyhányadost (OR) és 95%-os konfidenciaintervallumát (CI). Az eredményt p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: Klinikánkon 121, bélendometriosis miatt megoperált beteg közül 48-an (39,6%) estek teherbe, 37-en (30,5%) mesterséges megtermékenyítés segítségével. A kontrollcsoportot andrológiai ok miatt in vitro fertilisatiós eljáráson átesett betegek alkották. Eredményeink azt mutatják, hogy az endometriosisban szenvedő nők körében szignifikánsan gyakrabban alakul ki a terhesség során praeeclampsia (p = 0,023) és placenta praevia (p = 0,045). Következtetések: Vizsgálatunk unikális a bélendometriosis miatt megoperált betegek terhességének és szülésvezetésének vizsgálata kapcsán, ahol a kevés esetszám ellenére hasonló eredményeket kaptunk, mint az eddigi multicentrikus tanulmányok. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1633–1638.

Open access