Search Results

You are looking at 1 - 10 of 27 items for

  • Author or Editor: Attila Farkas x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Rácalmás keleti részén, a Duna melletti, frekventált nyaraló- és lakóövezet közel egy km-es szakasza aktív felszínmozgásos terület. Tanulmányunkban bemutatjuk a terület geológiai, geotechnikai adottságait, a felszínmozgás lehetséges okait és a stabilizálás elvi lehetőségeit, kiemelve, hogy a terület beépítése és az ezzel összefüggő emberi tevékenység milyen szerepet játszott a talajmozgásban. Összegyűjtöttük a területre vonatkozó földtani leírásokat, és áttekintettük a településrész történetét. Rendszereztük a terület károsodásával kapcsolatban készült korábbi szakvélemények alapján az elkészült feltárásokat, és az új fúrások, valamint laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel kiegészítve pontosítottuk a talajviszonyok leírását. Mivel a felszínmozgásban központi szerepet játszik, ezért nagy hangsúlyt fektettünk a hidrogeológiai és talajvíz viszonyok pontos elemzésére. Összegyűjtöttük a korábbi mozgások leírását és jellemzését, továbbá rendszereztük a felszínmozgást közvetlenül és közvetve kiváltó okokat. Négy szelvényben állékonysági vizsgálatot végeztünk hagyományos módszerrel és végeselemes programmal. Mindezek alapján megfogalmaztuk következtetéseinket. Végül felvázoltuk elvi javaslatainkat, amellyel stabilizálható a terület, és megállítható a további mozgás. Ennek a kulcseleme a felszín alatti víztelenítő rendszer kiépítése, de mellette elengedhetetlenül szükséges a felszíni vízrendezés, a szennyvízszikkasztás megszüntetése, a hibás vízvezeték- és csatornarendszer javítása vagy cseréje, a lejtőláb vizeinek elvezetése és a Duna-meder túlkotrásának megakadályozása és megtámasztásként hézagos cölöpfal megépítése.

Restricted access

Absztrakt

Az alkoholizálásból és a dohányzásból eredő rákfogékonyság genetikai biomarkereinek alkalmazhatóságát számos tényező módosítja. Ezek között néhány új szempont: a különböző alkoholizáló betegcsoportok önbevallási készsége, az egészséges magyarok mutagénekkel szembeni hiperérzékenysége, vagy a citogenetikai biomarkerek vizsgálati objektumaként használt perifériás limfociták immunreakciókban is betöltött szerepe. Fentiek tisztázásához 432 alkoholizáló fej-nyaki daganatos (FNyD), 62 (még) nem malignus alkoholos májbeteget (ALKM), illetve 101, szubjektíven panaszmentes krónikus alkoholistát (ALK) vizsgáltunk. A klinikailag alátámasztott kórképek ellenére az FNyD és ALKM betegeknek csak 50%-a vallott be szeszesital-fogyasztást, teljes önbevallást csak az alkoholelvonóra önként jelentkező ALK-k adtak. A megfelelően illesztett eset-kontroll citogenetikai biomarker-vizsgálatok alapján az ALK-k és az absztinensek spontán kromoszómaaberrációi (KA) nem különböztek. FNyD-ben és ALKM-ben viszont a 40–50%-kal emelkedett KA-gyakoriságban megnyilvánuló genetikai instabilitás a gyulladás szisztémás immunválaszához is köthető. Az egyéni rákhajlam becslésére szolgáló bleomycinnel indukált kromatidtörés/sejt (break/cell; b/c) az eddig közöltekkel ellentétben nem FNyD-ben (1,06 b/c), hanem az egészséges ALK-kban (1,52 b/c) volt a leggyakoribb, ami inkább a lokális genotoxikus expozíciókból (alkohol, dohány, táplálkozás szinergizmusa) eredő, nyálkahártyával asszociált immunreakciót tükrözheti. A magyar egészséges populáció közel 50%-ának hiperérzékenysége, szemben a 10–20%-os várttal, valószínűleg ebből eredhet. Ugyancsak ezzel magyarázható, hogy a különböző lokalizációjú FNyD betegek között a szájüregi daganatosok b/c hányadosa a legmagasabb, vagyis ahol a lokális mutagénhatás a legintenzívebb. Az alkoholizmus genotoxikológiai markereinek vizsgálatakor az önbevallás szubjektivitása epidemiológiai, a limfocita-szubpopulációk aránya és gyulladásokban betöltött szerepe pedig immunológiai zavaró tényező lehet.

Restricted access

Dirofilariosis is an emerging mosquito-borne veterinary and medical problem in the Northern hemisphere. The ecological investigation of 56 canine dirofilariosis cases in new endemic locations was performed in Szeged, Hungary. The aim was to analyse the influence of the spatial patterns of dog abundance and the potential mosquito breeding habitats on the spatial occurrence patterns of dirofilariosis in the city of Szeged. The limnoecological characterisation was based on the fluvial habitat classification of Amoros of natural water bodies; the built environment was evaluated using the UrbanisationScore urbanisation intensity measuring software. Dirofilaria immitis accounted for 51% and D. repens for 34.3% of the dirofilariosis cases, and in 20% of the cases only the Knott’s test was positive. It was concluded that most of the cases were related to locations with a medium to high urbanisation index, although the proximity of mosquito-bearing waters also played an important role in the observed spatial infection patterns. We found that the distance from potential mosquito habitats and the urbanisation intensity determine the abundance of dirofilariosis in urban environments.

Restricted access

Összefoglalás

A szakszerűtlenség vagy kényszer folytán keletkezett talajtömörödés környezeti kár, amely a földek művelésbe vonása óta jelen van a talajokban. A címben jelzett témához a Szent István Egyetem Földműveléstani Tanszékén 33 éve tartó, 67 mikro körzetre kiterjedő talajállapot monitor részeredményeit, illetve tömörödésre közepesen érzékeny csernozjom talajon, hét éve beállított talajminőség-klíma kísérlet eredményeit használtuk fel. A szántóföldi monitor nyomán megállapítottuk, hogy tömör réteg kialakulási helye a talaj fizikai féleségétől függetlenül volt káros, s minél közelebb helyezkedett el a felszínhez, annál több veszteséget okozott. A tömör réteg kialakulási helye, illetve kiterjedése, a talaj nedvességforgalmával összefüggésben klíma-indikátorként is használható. A talajminőség és klíma kísérletünkben, valamint a monitoring során végzett gyökerezési mélység vizsgálatok a tömörödési kár időbeni (növényállományban, tarlón) felismerésének fontosságát támasztják alá. Méréseink a növények művelési mélység igényéről alkotott klasszikus adatok megbízhatóságát nem igazolták. Kimutattuk, hogy a talajlazítás hátrányának tartott rögösödés bizonyíthatóan az eke- és tárcsatalp tömörödés következménye. A talajállapot, a nedvességtartalom és művelhetőség kap-csolatát vizsgálva megállapítottuk a tömörödés szántás minőség rontó hatását száraz és nedves viszonyok között egyaránt. Ellenben tömörödéstől mentes, ülepedett talajon a minőségromlást el lehetett kerülni. Felhívjuk a figyelmet a klíma prognózisokban jelzett szélsőségekre, amelyek újólag a tömörödési kár enyhítésére, a talaj vízbefogadó képességének fenntartására, irányítja a figyelmet. Tíz olyan művelési fogást dolgoztunk ki a tarlóállapottól a vetéssel záruló időszakra, amelyek a tömörödés kockázata mellett a klímakár kockázatát csökkentik a növénytermesztésben.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Antal Farkas, László Lőrincz, Csaba Berczi, Attila Varga, and Csaba Tóth

A szerzők nefroszkóp és ablakos kőfogó segítségével új, minimálisan invazív eljárást dolgoztak ki a juxtavesicalis uréterszakaszban elakadt kövek eltávolítására. Módszerüket ostiolitholapaxiának nevezték el. A dolgozatban ismertetik a beavatkozás részleteit és elért eredményeiket. – 1995. 1. 1. és 2006. 12. 31. között 48 ostiolitholapaxiát végeztek. 41 esetben sikeres kőeltávolítás történt, 7 esetben pedig ureteroscopiára került sor. A szerzők a 41 sikeres esetüket dolgozzák fel, részletesen ismertetve a műtéti technikát. A röntgenpozitív kövek átlagos nagysága 5,2 (3–12) mm volt. A férfi és nőbetegek aránya: 23/18. 19 beteget helyi, 22 beteget gerinc közeli érzéstelenítésben operáltak. A helyi érzéstelenítésben operált betegek közül 13 nő (68,4%), 6 (31,6%) pedig férfi beteg volt. A műtét átlagos időtartama 8,5 (3,5–35) perc, az átlagos utánkövetési idő pedig 95,3 (2–143) hónap volt. – A beavatkozás 85,41%-ban volt sikeres. Intraoperatív szövődmény nem fordult elő. Az utánkövetés során passzázszavart okozó uréterszűkület, illetve vesicoureteralis reflux kialakulását nem tapasztalták. – Tekintve a módszer egyszerűségét, hatékonyságát, valamint azt, hogy lokális anesztéziában is elvégezhető, és nem igényel bonyolult műszerezettséget, a módszer valamennyi kisebb méretű, röntgenpozitív, szájadékközeli, panaszokat és/vagy passzázsakadályt okozó kő esetében alkalmazható.

Restricted access

Az ST-elevációval járó myocardialis infarktuson átesett betegek késési idejét befolyásoló tényezők vizsgálata

Analysis of the factors influencing the delay times of patients with ST-elevation myocardial infarction

Orvosi Hetilap
Authors: Jenő Antal Pintér, Róbert Csadi, Ferenc Rárosi, Imre Ungi, Attila Farkas, and András Farkas

Összefoglaló. Bevezetés: Myocardialis infarktus esetén a panasz kezdetétől az ér megnyitásáig eltelt idő prognosztikus jelentőségű, a legtöbb szívizom megmentésére az első órákban van lehetőség. A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter alapján tudjuk, hogy hazánkban a teljes ischaemiás idő kedvezőtlenül hosszú. Célkitűzés: Az ST-elevációval járó myocardialis infarktusos betegek késési idejét befolyásoló tényezők azonosítása. Módszer: Prospektív klinikai vizsgálatot végeztünk, melynek során a Szegedi Tudományegyetemen a II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Invazív Kardiológiai Részlegére érkezett STEMI-s betegek adatait gyűjtöttük saját kérdőív alapján. Az adatgyűjtés 2019. 01. 01. és 2019. 12. 20. között zajlott, 121 beteg adatait dolgoztuk fel. Eredmények: A medián bejelentési idő 83 perc, a medián prehospitális idő 252 perc, a medián teljes ischaemiás idő 304 perc volt. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) értesítésekor minden késési idő szignifikánsan rövidebb volt, a Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO) vagy a háziorvos értesítéséhez viszonyítva (a teljes ischaemiás idő mediánja: OMSZ: 233 perc, SBO: 341 perc, háziorvos: 650 perc). A betegek lakhelye szignifikánsan befolyásolta a késési időket és a választott betegutat: a bejelentési idő mediánja városban 60 perc, faluban 147 perc volt; az OMSZ-t értesítette a városi betegek 50%-a, a falusi betegek 25%-a. A közös segélyhívó szám ismerete szignifikánsan rövidítette a betegúthoz tartozó késési időt (a betegútkésés medián ideje, ha a segélyhívó számot ismerte: 178 perc, ha nem ismerte: 268 perc). Következtetés: A késési idők rendkívül hosszúak voltak. A legszorosabb összefüggést a késési időkkel a választott betegút mutatta. A városi emberek előbb jelezték panaszaikat, és gyakrabban választották a megfelelő betegutat, az OMSZ-t, így késési idejük is rövidebb volt. Eredményeink felhívják a figyelmet a társadalom edukációjának fontosságára, különös tekintettel a kis települések lakóira. Orv Hetil. 2022; 163(11): 438–445.

Summary. Introduction: The time elapsing from myocardial infarction onset to revascularization is prognostic; the most myocardium can be saved in the first hours. According to the Hungarian Myocardial Infarction Registry, the total ischaemic time is long in Hungary. Objective: We aimed to identify the factors influencing the delay times of patients with ST-elevation myocardial infarction (STEMI). Method: We performed a prospective clinical study and collected data from 121 patients presenting with STEMI at the Cardiology Center of the University of Szeged in 2019. We filled out a questionnaire by interviewing patients after primary coronary intervention. Results: The medians of the patient delay, prehospital delay time and total ischaemic time were 83, 252 and 304 minutes, respectively. When the Ambulance Service (AS) was notified, every delay time was significantly shorter than those measured when the Emergency Department or the general practitioner was notified. The place of residence of the patients significantly influenced the delay times and the chosen pathway of healthcare: median patient delays were 60 and 147 minutes in cities and villages, respectively; AS was called first by 50% of urban patients vs. 25% of rural patients. Knowing the emergency number was associated with reduced delay times. Conclusion: Delay times were long. The chosen pathway of healthcare had the greatest impact on the delay times. Urban people reported their complaints sooner, were more likely to choose the best healthcare pathway (AS), thus their delay times were shorter. These suggest that it is important to educate the society, especially rural communities. Orv Hetil. 2022; 163(11): 438–445.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Péter Kupcsulik, Attila Nagy, György Lázár, József Farkas, Aurél Ottlakán, György Martyin, Tibor Oláh, Tibor Dinka, Attila Oláh, and Ferenc Jakab

Absztrakt

Jóllehet a körvarrógépek használta világszerte elterjedt, különösen a rectumanastomosisok elkészítésére, a forgalomban lévő eszközök alkalmazhatóságáról kevés közlés lát napvilágot. 2008. május és 2009. március között 9 sebészeti osztályon összesen 136 betegen alkalmaztak CS® körvarrógépeket anastomosis készítésére a rectumon. A prospektív vizsgálat a rectum felső és középső harmadán készített varratokat elemezte, a vizsgálatba 5 olyan esetet is bevontak, ahol az anastomosis a rectum alsó harmadában készült. 115 adenocarcinoma, 16 egyéb malignus daganat, 5 benignus elváltozás miatt került sor infraperitonealis resectióra. 20 műtét laparoscoppal, 116 hagyományos módon történt. A 32 mm átmérőjű eszközt 50, a 28 mm-est 85, a 25 mm-est 1 esetben használták. Intraoperatív technikai hiba 4 esetben fordult elő, a kiegészítő beavatkozással az anastomosis korrigálható volt. Posztoperatív szövődmény ezekben az esetekben nem fordult elő. Késői varratelégtelenséget 5 esetben észleltek, ebből 3 spontán gyógyult, 2 esetben reoperációra került sor. A teljes beteganyagban 2 haláleset fordult elő, ez 1,4%-os mortalitásnak felel meg. A CS® körvarrógépek megfelelőnek bizonyultak infraperitonealis rectumanastomosis céljára.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csongor Aszalos, Eleni Dongó, Zsuzsanna Farkas, Attila Kollár, Péter Magyar, György Várallyay, Dániel Bereczki, and Ildikó Vastagh

Absztrakt

A thromboangitis obliterans (Buerger-kór) nem atherosclerosisos, a kis- és közepes méretű artériák és vénák szegmentális gyulladásával és thromboticus elzáródásával járó perifériás érbetegség. Etiológiája a mai napig ismeretlen, szoros összefüggést mutat a dohányzással. A tünetek 45 éves kor előtt kezdődnek, jellegzetes a hullámzó kórlefolyás. A végtagok acralis részein akut és krónikus ischaemiás vagy infektív tünetek alakulnak ki. A Buerger-kór diagnózisa elsősorban a klinikai képen és az angiográfiás vizsgálaton alapul, de alapvetően fontos autoimmun betegség, thrombophilia, diabetes mellitus és proximalis emboliaforrás kizárása is. A betegség leggyakrabban a végtagok ereit érinti, ritkán azonban érintettek lehetnek az agyi, a coronaria- és a zsigeri artériák is. A szerzők 49 éves, korábban már Buerger-kór miatt kezelt férfi kórtörténetéről számolnak be, akinél akut ischaemiás stroke-ot diagnosztizáltak. Képalkotó vizsgálatokkal akut és krónikus ischaemiás laesiókat, valamint a tünetképző oldalon az arteria cerebri media nem atheroscleroticus arteriopathiáját igazolták. A részletes kivizsgálás során más etiológiát nem találtak. Orv. Hetil., 2016, 157(30), 1207–1211.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Sándor Hornok, Renate Edelhofer, Anja Joachim, Róbert Farkas, Krisztián Berta, Attila Répási, and Béla Lakatos

Blood samples were collected from 330 cats in Hungary in order to evaluate their seroconversion to Toxoplasma gondii and Neospora caninum using the indirect fluorescent antibody test (IFAT). The overall prevalence of toxoplasmosis was 47.6%, the prevalence being 22.4% among urban, 50% among suburban and 61.3% among rural animals. Significantly more cats had high IFAT titres (1:640 to 1:5120) in the countryside. Female cats were more frequently infected with T. gondii than males (53.3% vs. 39.3%), and seropositivity increased with the age of animals. The prevalence (0.6%) and titre (1:40) of antibodies to N. caninum was low. Sixty-two cats were also screened for seroconversion to feline infectious peritonitis (FIP) virus. Higher titres to T. gondii were more frequently detected among FIP-positive cats, but this difference was non-significant due to the small number of cats with concurrent infection.

Restricted access