Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Attila Molnár V. x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Acta Biologica Hungarica
Authors:
Anna E. Vojtkó
,
Judit Sonkoly
,
Balázs András Lukács
, and
Attila Molnár V.

The reproductive success of orchids is traditionally estimated by determining the fruit-set of individuals. Here, we investigated both the fruit and the seed production of three orchid species and the factors that may affect individual fruit-set, like pollination strategy, individual traits or the annual amount of precipitation. The species [Dactylorhiza sambucina (L.) Soó, Dactylorhiza majalis (Rchb.) P. F. Hunt & Summerhayes and Platanthera bifolia (L.) L. C. M. Richard] were studied in three consecutive years (2010–2012) in the Bükk Mountains, Hungary. All three species were proved to be non-autogamous by a bagging experiment. Data analyses showed significant differences between seed numbers but not between fruit-sets of species. There was no statistical difference in individual reproductive success between wet and dry years, however, the effect of the annual amount of precipitation is significant on the population level. Comparison of published fruit-set data revealed accordance with our results in P. bifolia, but not in D. sambucina and D. majalis. We assume that the surprisingly high fruit-set values of the two Dactylorhiza species may be due to the fact that the pollination crisis reported from Western European countries is not an actual problem in the Bükk Mountains, Hungary.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Antal-Szalmás
,
Gergely Ivády
,
Attila Molnár
,
Zsuzsa Hevessy
,
Valéria Kissné Sziráki
,
Anna V. Oláh
,
Ágota Lenkey
, and
János Kappelmayer

Bevezetés: A szerzők a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemző paraméter, az ún. „turnaround time” meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követő eredménykiadás között eltelt idő, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok működésének fontos minőségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgős, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve 6 hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, 5- és 95-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgős 1 óra, rutin 4 óra, speciális 2–14 nap) meghaladó turnaround time értékű vizsgálatok („kiesők”) arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgős vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9–70 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 33–190 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesők aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelműen mutatta, hogy 2006 első félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentősen csökkenthető egy autovalidáló program segítségével. A szerzők adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár 1–2 órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzők két különböző mintaszállítási infrastruktúrával rendelkező sürgősségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedő diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az első ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon.

Restricted access