Search Results
You are looking at 1 - 10 of 52 items for
- Author or Editor: Attila Németh x
- Refine by Access: All Content x
The authors of this publication content analyzed downloadable, digitally manageable, archaic and folkloristic texts related to the psychic layers of eating. In the background of obesity, evolutional, cultural factors and factors of socialisation are identified that have an effect via non-apperceived, irrational and emotional functions, and make lasting weight-loss difficult. The preference of fat, salty and sweet dishes is an evolutional heritage that is unhealthy among the current living conditions. The matching of eating circumstances with calmness and love in early childhood is a social heritage. The celebration of life’s great events with excessive eating together with loved ones is a cultural heritage. Owing to such traditions, eating is not merely nutrient-intake, but a process full of significant psychic values. Food has not only nutritional but also emotional values which latter aspect determines eating today more than physiological signs. During slimming, the psychotherapeutic exploration, the apperception and correction of the emotional value of eating are important.
In this paper the authors partially summarize the results of a research on glued insulated rail joints with fiber-glass reinforced plastic fishplates (brand: Apatech) related to own executed laboratory tests. The goal of the research is to investigate the application of this new type of glued insulated rail joint where the fishplates are manufactured at high pressure, regulated temperature, glass-fiber reinforced polymer composite plastic material. The usage of this kind of glued insulated rail joints is able to eliminate the electric fishplate circuit and early fatigue deflection and it can ensure the isolation of rails’ ends from each other by aspect of electric conductivity.
Risks of agricultural water management and opportunities to reduce them in V4 countries
Mezőgazdasági vízgazdálkodás kockázatai és azok csökkentési lehetőségei a V4-ek országaiban
Summary. The food security with good and excellent nutrition quality and food safety with food quantity in the V4 countries is a strategic issue, where society is less tolerant of the risk that can be caused by a short-term disruption of supply chain. Climate change is leading to more extreme weather anomalies, with increasing frequency and intensive amplitudes of drought, floods and excess waters and serious agricultural damages. Agricultural water management problems overlap more national borders, so an agricultural geopolitical risk assessment is justified that would allow for a more coherent cross-border integrated territorial water management decision-making process. In this study, the authors review climatic, hydrological, and crop production risks based on the major river basins in the V4 countries.
Összefoglalás. A V4-ek országaiban a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer folyamatos biztosítása stratégiai kérdés, amelynek rövid idejű zavara is jelentős kockázatokat és társadalmi feszültségeket okozhat. A klímaváltozás egyre szélsőségesebb időjárási anomáliák előfordulásával jár, aminek következtében nő az aszály, árvíz és a belvizek mezőgazdasági kártétele. A mezőgazdasági termelés az egyik legnagyobb vízfelhasználó gazdasági tevékenység a világon, így annak térben és időben történő optimalizálása a klímaadaptáció kulcsterülete. A mezőgazdasági vízgazdálkodási problémák túlnyúlnak az országok határain, így indokolt egy olyan mezőgazdasági geopolitikai értékelése a kockázatoknak, amely lehetővé tenné egy egységesebb határokon átnyúló integrált területi vízgazdálkodási döntéshozatal megalapozottságát. A publikációban a szerzők áttekintik a V4 országainak főbb vízgyűjtői alapján a klimatikus, hidrológiai és termesztéstechnológiai kockázatokat.
Az öntözési lehetőség és a tényleges öntözés kulcsszerepet játszik a termés mennyiségének és minőségének stabilitásában. A fokozott vízigényű időszakban fellépő aszály rontja a terméshozamot, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A termésbiztonság érdekében feltételesen öntözhető északi területeken 4-5 évente (Lengyelország), a V4 országok dél-magyarországi területein 2-3 évente szükséges öntözni. Ennek hiányában akár 50-70%-os terméskieséssel is számolhatunk.
Mivel a V4-ek messze elmaradnak Nyugat-Európa és a mediterrán térség öntözési kapacitásától, így ha a jövőben az öntözési lehetőség nem bővül a V4 országokban, a társadalomnak egyre inkább az öntözés nélküli termesztés veszélyével kell szembenéznie. Ugyanakkor különösen a gyümölcs- és zöldségtermesztés megköveteli az öntözhetőséget. A legelőterületek és a tömegtakarmányok lehetséges csökkenő mennyisége és minősége súlyosan befolyásolni fogja az állati termékek árát, különösen a vízigényes marha- és sertéshús, valamint a tejtermékek esetében.
Az emelkedő fogyasztói árak azonban egyre kevésbé megfizethetőek a társadalom szegényebb része számára. A felszíni víztározásban és a vízgazdálkodásban nagy lehetőségek rejlenek, amelyeknek a rendelkezésre álló pénzügyi források szabnak határt. A felszíni víztestek minősége gyakran nem felel meg az öntözővíz minőségi követelményének, így egyre nagyobb a nyomás a felszín alatti vízbázisokra, ami veszélyezteti az ivóvíz minőségét. A közeljövőben ezért fokozni kell a kapacitásépítést és a rendelkezésre álló jó gyakorlatok megosztását a határokon átnyúló fenntartható területi vízgazdálkodás szereplői között.
Akut appendicitis kivizsgálásának és kezelésének összehasonlítása sebészeti osztályunkon a COVID–19-pandémia előtti időszak és a pandémia III. hulláma alatt
Comparison of the investigation and treatment of acute appendicitis in our surgical department during the pre-pandemic period of COVID-19 and in the III. pandemic wave
Introduction
Appendicitis is one of the most common causes of acute abdominal surgical indications. WHO declared the SARS-CoV-2 (COVID-19) virus infection a pandemic on the 11.03.2020., affecting all segments of healthcare. Management of the acute cases also faced new challenges as a result of the restrictive measures taken during the pandemic, affecting the population and healthcare providers. In our surgical department, during the medical care of those diagnosed with acute appendicitis, in the absence of uniform professional protocols, we often required individual considerations. In the absence of universal professional guidelines, during the medical care of those who had been diagnosed with acute appendicitis we often required individual considerations in our surgical department.
Aim
the comparison of the time elapsed between the onset of the symptoms and the time the patients arrived to our surgical department, the frequency of hospitalisation and the frequency and difference between postoperative complications in patients diagnosed with acute appendicitis during the pre-pandemic period of SARS-CoV-2 and the III. wave of COVID-19.
Methods
in our retrospective analysis we included those more than 18-years old patients who were diagnosed with the clinic-radiological picture of acute appendicitis during the pre-pandemic 6 months (16. 09. 2019. – 16. 03. 2020.) and the III. wave of COVID-19 (01. 11. 2020. – 01. 04. 2021.). We compared the length of time between the onset of symptoms and the beginning of hospitalisation, the complexity of appendicitis, the method of surgery used, the duration of hospitalisation and the development of postoperative complications. Statistical significance was examined by t-test and Fischer-test.
Results
64 patients were included, 47 in the pre-pandemic period and 17 in the III. wave of COVID-19. During the pandemic, the number of people diagnosed with acute appendicitis showed a declining trend, however the incidence of complicated appendicitis increased (26% « 35%). In the III. wave of COVID-19, the time between the onset of symptoms and the examination was 27,3 h longer on average (P = 0.275), the hospitalisation was 17.3 h longer (P = 0.412) and the postoperative complications (2.12% « 23.5%) and surgical conversions (0% « 21%) were also significantly different (P = 0.264), but there was no significant correlation in either case.
Conclusion
although there was no significant correlation in our analysis, it appears that during the pandemic, patients sought medical attention later and with more severe symptoms, resulting in progression of acute appendicitis.
Végstádiumú májbetegségben a teljes májátültetés mára világszerte elfogadott gyógymóddá vált. A hosszú várólisták és a kevés cadaver donormáj miatt azonban egyre inkább tért hódít a „split”-máj és az élő donoros májátültetés is. A donorok és recipiensek műtét előtti képalkotó vizsgálatai nélkülözhetetlenek a műtét tervezéséhez, a műtét utáni radiológiai vizsgálatok pedig nagymértékben járulnak hozzá a műtét sikeréhez. – A szerzők az élő donoros májátültetés recipienseinek műtét előtti és utáni képalkotó vizsgálatait ismertetik. Sorra veszik a pre-, intra- és posztoperatív vizsgálatokat, részletezik az UH-, hagyományos röntgen-, illetve CT/MR-vizsgálat szerepét, valamint felsorolják a kapcsolódó intervenciós radiológiai lehetőségeket.
A hyponatraemia a kórházba felvételre kerülő geriátriai betegek leggyakrabban előforduló elektrolitzavara. A kórkép változatos neurológiai és pszichiátriai tünetekkel járhat együtt, ezért a kórházi felvételek során a betegek az első ellátást gyakran ideggyógyászati vagy traumatológiai részlegen kapják meg, s csak a laboratóriumi vizsgálatok eredménye derít fényt a háttérben álló eltérésre. Az elkülönítő kórismézés nem könnyű: a hyponatraemia etiológiájának tisztázása elsődlegesen az extracelluláris volumen és a szérumozmolaritás figyelembevételével történhet. Előbbi vizsgálata alapján hypo-, normo- és hypervolaemiát, utóbbi meghatározása alapján hypo-, iso- és hyperosmolaris kórformák különböztethetők meg. Fontos a vizeletnátrium-ürítés ismerete is, ez alapján különíthetők el a renalis és extrarenalis sóvesztő formák. A normovolaemiával járó hypoosmolaris hyponatraemiás állapotok közül a leggyakoribb az antidiuretikus hormon túltermelése okozta Schwartz–Bartter-szindróma. A szerzők egy hyponatraemiás esetük bemutatásával felhívják a figyelmet az elkülönítő kórisme és kezelés nehézségeire, illetve korlátaira. Rámutatnak arra, hogy az állapot kialakulásában endokrinológiai kórállapotok, vesebetegségek és az antidiuretikus hormon szekrécióját befolyásoló egyéb tényezők mellett gyógyszer- (diuretikum) mellékhatások is szerepet játszanak. Orv. Hetil., 2013, 154, 1235–1241.
Bevezetés: A kardiális troponin T veseelégtelenségben a cardiovascularis kockázat felmérésében és a mortalitás előrejelzésében alkalmazott paraméter. A kardiális troponinszint összefügg a tünetmentes myocardialis necrosissal, koszorúér-betegséggel, egyes echokardiográfiás paraméterekkel, a kalcifikációval, de az uraemiás toxinok és diabetes is befolyásolja. Célkitűzés: A szerzők diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben szenvedő betegekben, a hemodialízis megkezdése előtti hiperszenzitív kardiális troponin T-szintet várhatóan befolyásoló faktorok, kiemelten a gyulladásos markerek független hatásának vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Diabeteses (n = 44) és nem diabeteses (n = 76) betegcsoportokban a hemodialízis indításakor és zárásakor levett vérmintában a hiperszenzitív kardiális troponin T koncentrációit hasonlították össze, majd a hiperszenzitív kardiális troponinszintet várhatóan befolyásoló faktorokat multiregressziós analízissel elemezték. Eredmények: Hemodialízis alatt a hiperszenzitív kardiális troponinszint a nem diabeteses (p = 0,0003) és diabeteses (p = 0,0032) betegekben szignifikánsan emelkedett. Nem diabetesesekben a hemodialízis előtt mért hiperszenzitív kardiális troponinszintet befolyásolta az életkor (p = 0,025), a hemodialízis indítása óta eltelt hónapok száma (p = 0,0002), a cardiovascularis szövődmények jelenléte (p = 0,0002), a magas érzékenységű C-reaktív protein (p = 0,0021), a fehérvérsejtszám (p = 0,038) és a monocytaarány (p = 0,0202), míg a diabeteses betegcsoportban kizárólag a magas érzékenységű C-reaktív protein (p = 0,0024) függött össze a hiperszenzitív kardiális troponinszinttel. Következtetések: Hemodializált diabeteses és nem diabeteses betegekben a hiperszenzitív kardiális troponinszintet a klinikai és gyulladásos laboratóriumi paraméterek eltérő módon befolyásolják, amit a klinikai döntéshozatalban figyelembe kell venni. Orv. Hetil., 2014, 155(16), 627–633.
Introduction
Since Populus has veritable value as timber, plywood, pulp, and paper, genomic research should create the sound basis for further breeding toward desirable wood quality attributes.
Materials and methods
In this study, we addressed the need for a research methodology that initially identifies and then characterize candidate genes encoding enzymes with wood property phenotypic traits, toward the aim of developing a genomics-based breeding technology.
Results
On 23 different poplar species/hybrid samples, we successfully amplified 55 primers designed on Populus trichocarpa L. Considering the number of polymorphic sites, out of 73,206 bp, 51 SNPs and 31 indel events were found. Non-synonymous single base mutations could be detected in number of 30, 21 out of 164 sequences were the number of minimum recombination events and 41 significant pairwise comparisons between loci could be detected.
Discussion and conclusion
Our results provide a roadmap for a future association genetic study between nucleotide diversity and precise evaluation of phenotype.
Torquálódott méhfüggelék laparoszkópos ellátása a 32. terhességi héten
Laparoscopic management of adnexal torsion at 32th week of gestation
Összefoglaló. Terhességben az élettani és anatómiai változások miatt bizonyos patológiás szervi eltérések nem specifikus tünettannal járhatnak. A várandósság alatt fellépő hasi panaszok esetén lényeges felállítani a gyors és pontos diagnózist, a minél korábbi adekvát terápia érdekében. A klinikai tünetek hátterében többek között állhatnak szülészeti betegségek, illetve appendicitis, megnagyobbodott ovariumcysta, nephrolithiasis vagy diverticulitis is. Esetismertetésünkben egy 32 hetes gravida ellátását prezentáljuk, aki jobb alhasi panaszok miatt jelentkezett a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A magzati paraméterek megfelelőek voltak. A klinikai vizsgálatok appendicitis gyanúját vetették fel, mely miatt laparoszkópia történt. Torquálódott jobb oldali tuba uterina miatt jobb oldali salpingectomiát végeztünk, az appendix kóros elváltozása nem igazolódott. Magzati, illetve anyai szövődmény a posztoperatív szakban nem volt. A további terhesgondozás során szövődményt nem észleltünk, majd a betöltött 40. terhességi héten hüvelyi úton egészséges újszülött született. A méhfüggelék megcsavarodásának operatív megoldása laparoszkópos úton alkalmazható módszernek tekinthető terhességben is. Az adnexcsavarodás ritka sürgősségi nőgyógyászati kórképnek számít, bár szakirodalmi adatok alapján az adnexum torsiójának rizikója fokozott lehet a terhesség korai szakaszában, kiváltképp asszisztált reprodukciós technikák alkalmazása esetén. Várandósság alatt hirtelen jelentkező alhasi panaszok esetén az anamnesztikus adatok tükrében, a klinikai vizsgálatok során szükséges az adnextorsio lehetőségére is gondolni. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1418–1421.
Summary. Due to physiological and anatomical changes in pregnancy, certain pathological organ abnormalities may be associated with non-specific symptoms. In the case of abdominal complaints during pregnancy, it is important to make a quick and accurate diagnosis to apply an early adequate therapy. The cause of the clinical symptoms can be obstetrical diseases, appendicitis, large ovarial cyst, rarely nephrolithiasis or diverticulitis. Through our case study, we present the treatment of a 32-week gravida. Examination of the pregnant patient occured at the Department of Obstetrics and Gynecology of the University of Szeged due to right lower abdominal pain. The fetal parameters were satisfactory. We assumed appendicitis, so after proper preparation laparoscopy was performed. Salpingectomy was performed because of torqued right fallopian tube and no pathological changes were detected on the appendix. In the postoperative period, there were no fetal or maternal complications. During further care of pregnancy, there were no complications and a healthy newborn was born by vaginal delivery at the 40th week of gestation. The operative procedure of adnexal rotation by laparoscopy can be considered as an applicable method even in pregnancy. Adnexal torsion is a rare emergency gynecological disease, although literature data suggest an increased risk in early pregnancy, especially in the case of assisted reproductive technology. In the case of sudden abdominal pain during pregnancy, in the light of anamnestic data, it is recommended to consider the possibility of adnexal torsion, too. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1418–1421.
