Search Results
You are looking at 1 - 10 of 103 items for
- Author or Editor: Attila Nagy x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
A parastomalis sérvek gyakorisága 35–50%. A rekonstrukciójukra használt módszerek (helyben hagyott stoma körüli hasfal-rekonstrukció, stomaáthelyezés és sérvkapuzárás, különböző módszerrel beültetett különböző típusú hálók) sem hoztak kielégítő eredményeket.
Az endoscopos módszerek elkerülik a stoma körüli metszést, csökkentik a háló felülfertőződésének veszélyét. A sok próbálkozás ellenére a rekonstrukciók után az újabb recidívaarány még mindig 12–35% között maradt.
A nem kielégítő eredmények alapján egyre erőteljesebben vetődik fel a stomakészítéssel egy időben beültetett hálók használata. Szerzők saját speciális, kétrétegű, hengeres összekötőelemmel kiegészített preventív hálóbeültetéssel képzett 17 stoma 5 éves utánvizsgálata során egyetlen parastomalis sérvet sem észleltek, összes szövődményük egy könnyen korrigálható bőrszintű strictura volt. Tapasztalataik alapján megfontolandónak tartják a preventív hálóbeültetést a véglegesnek szánt stoma készítése során.
A HIV-vírus azonosításának 25. évfordulója kapcsán a hazai AIDS-ellenes küzdelemben kezdetektől részt vevő virológus és klinikus szerzők áttekintik a vírus felfedezésének, kimutatásának jelentőségét, a diagnosztika erre alapuló fejlődését, ami lehetővé tette a hatékony antivirális kezelés bevezetését. Kitérnek az epidemiológiai, társadalmi vonatkozásokra is, és részletesen taglalják a HIV/AIDS járvány magyarországi eseményeinek kronológiáját, az első HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek kimutatásától a rendszeres országos szűrővizsgálatok és gondozási hálózat megteremtésén át a gyógyszerrezisztens mutánsok és afrikai HIV-vírustörzsek nemrégiben kimutatott hazai megjelenéséig. További teendőket sürgetnek világszerte – és hazánkban is – az ember mint gazdaszervezet és a HIV közötti kölcsönhatások jobb megértésére a gyógyítás érdekében. Ehhez világszerte politikai segítségnyújtásra, jelentős mértékű, hosszú távú anyagi támogatásra, megfelelő tudományos szintű és közegészségügyi vonatkozású nézetekre, valamint a társadalom egészének közreműködésére is szükség van.
Production and utilization of renewable energy sources (e.g. biogas) are justified not only by energy-political, but by environmental aspects, too. It can be verified the necessity of the complex ecological aspects by biogas production experiments and its utilization tests in gas engines therefore we created a complex biogas production and utilization system, so that both the energy and the environmental goals can be achieved together. In the interest of an optimal solution it is necessary to analyze the two objective functions (the production and utilization functions) together, considering that the principle of the complex optimization focuses just on the environmental-friendly energy utilization. The centre of this system is the integrated waste-management. Its advantages are the local and global environmental results, energy production independent of external influences, as well as a near optimum solution ecologically.
In the decade prior to the turn of the millennium, great interest was raised, and rightly so, by the STD (syphilis and HIV/AIDS) epidemic that developed in the Eastern- Central European Region. Its coincidence with the far-reaching political and economic changes that took place at that time suggested a link between the two events.Hungary, where these infections had had low incidence before the period investigated, also experienced an increase in STD incidence.The trend in syphilis infection during the 20 years between 1985–2004, that preceded the turn of the millennium and when finally Hungary joined the European Union, have been analyzed. Due to the nature of venereological epidemiological surveillance in Hungary, syphilis prevalence data are appropriate for further analysis from socio-demographic aspects.Behavioural changes underlying the specific features of the epidemics in Hungary had developed several years earlier and cannot be linked to the political and economic changes that started in the early 90s. The only exception is the phenomenon of growing migration that appeared simultaneously with the political changes and had a decisive impact on the spread and level of infection in some areas in the country. As shown by our data, trends seen in specific demographic groups (females, rural population) preceded the suddenly occurring political changes by about 15 years.
Összefoglalás
A növényállomány klorofilltartalma és nitrogénellátottsága közvetve is mérhető nem destruktív, optikai mérőműszerekkel, melyek alkalmazásával lehetővé válik a növényállomány nitrogénellátottságának mérése, térképezése, valamint a nitrogénhiány differenciált pótlása. A GreenSeeker Model 505 készülék a relatív klorofilltartalmat vegetációs index (NDVI) formájában határozza meg, amit a növényállományról visszaverődött vörös és infravörös fénysugarak intenzitása alapján kalkulál. A nitrogénellátottság indirekt meghatározása során fontos ismernünk, hogy az optikai mérés eredménye hogyan változik a térben és az időben, valamint milyen összefüggést mutat a környezeti tényezőkkel.
A GreenSeeker Model 505 lucerna-állományban történő tesztelése során megállapítottuk, hogy a mérési eredmények és azok variabilitása a napszaknak és az alkalmazott mérési magasságnak megfelelően változnak. A növényállomány feletti 20 centiméteres mérési magasságban a mért értékek magasabbak, variabilitásuk pedig nagyobb, mint 40 és 100 cm közötti mérési magasságot alkalmazva. A 20 centiméteres mérési magasság esetében a 08:00, 11:00, 14:00 és 17:00 órakor végzett mérések eredményei között nem adódott különbség, viszont a mérési magasság növekedésével a különböző időpontokban végzett mérések eredményei közötti különbségek egyre jelentősebbé váltak. A mérési eredmények a későbbi mérési időpontokban egyre növekedtek variabilitásuk pedig csökkent.
Véleményünk szerint a mérési eredmények változékonysága a hőmérséklet, a páratartalom és a fényviszonyok változásával áll összefüggésben, ezért a továbbiakban fontosnak tartjuk annak vizsgálatát, hogy a normalizált vegetációs index és a nitrogénellátottság közötti összefüggést, hogyan befolyásolják az időjárási paraméterekben bekövetkező változások.
