Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for

  • Author or Editor: Attila Pajor x
Clear All Modify Search

A vénás thromboembolia a terhességek hozzávetőleg 1 ezrelékében fordul elő. Jelentősége az, hogy az anyai mortalitás egyik vezető oka. A terhességgel és szüléssel kapcsolatos élettani változások kedveznek a vénás thromboembolia kialakulásának, de a manifesztációhoz egyedi kockázati tényezők járulnak hozzá. A terhességhez kötődő vénás thromboembolia leggyakoribb kockázati tényezője a korábbi vénás thromboembolia és a veleszületett thrombophilia, továbbá egyes belgyógyászati betegségek és a terhesség, illetve a szülés különleges szövődményei. Thromboprophilaxis céljára terhesség alatt a mechanikus védelmen kívül csak a heparinkészítmények alkalmasak, amelyek közül leginkább a kis molekulatömegű heparint használják. A heparinkészítmény adagolását a vénás thromboembolia kockázatának nagysága és típusa határozza meg. A várandósság alatt jelentkező vénás thromboembolia kezelésére 12 óránként általában 100 NE/kg, bőr alá adott, kis molekulatömegű heparint használunk. A szoptatás ideje alatt biztonságos megelőzést biztosít a K-vitamin-antagonista kezelés is. Orv. Hetil., 2011, 152, 815–821.

Open access

Absztrakt:

Az utóbbi évtizedekben a metabolikus szindróma, a 2-es típusú diabetes, a cardiovascularis betegségek, az elhízás és a depresszió gyakorisága megnőtt. Mivel a szexuális funkciózavar is gyakran fordul elő, az irodalmi adatok áttekintésével arra a kérdésre kerestünk választ, hogy milyen összefüggés áll fenn a szexuális funkciózavar és a metabolikus szindróma, illetve annak komponensei között. Kimutattuk, hogy a metabolikus szindróma klinikai és biokémiai komponensei – mint a cardiovascularis betegség, a 2-es típusú diabetes, a hasi elhízás és a depresszió, továbbá az inzulinrezisztencia, az atherogen dyslipidaemia, a hypogonadismus, a krónikus szisztémás gyulladás és az endothel funkciózavara – mind hátrányosan befolyásolják a szexuális funkciót. A szexuális izgalmi fázis zavara férfiakban kifejezetten és nőkben mérsékelten függ össze a cardiovascularis betegségekkel. Diabetesben a microvascularis károsodás és az autonóm neuropathia jelentősen rontja a szexuális funkciót. Az erekciós zavar és a női szexuális izgalmi reakció, illetve orgazmus zavara összefüggést mutat az inzulinrezisztenciával, az atherogen dyslipidaemiával és az elhízással járó szisztémás gyulladásos reakcióval. A szexuális funkciózavar, különösen férfiakban, korai jele lehet a metabolikus szindróma későbbi súlyos szövődményeinek. A metabolikus szindróma komponensei és a szexuális funkciózavar egyaránt helyreállítható, elsősorban az életmód megváltoztatásával. Orv Hetil. 2019; 160(3): 98–103.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ádám Galamb, Boglárka Pethő, Dávid Fekete, Győző Petrányi and Attila Pajor

Absztrakt

Bevezetés: A habituális vetélés a nők 1%-át érintő rendellenesség, amelynek hátterében genetikai, endokrin, méhűri anatómiai, immunológiai, mikrobiológiai és hematológiai, valamint andrológiai zavarok mutathatók ki mint kockázati tényezők, de az esetek felében ismeretlen ok miatt alakul ki. Célkitűzés: A habituális vetélés kockázati tényezőinek kutatása során a szerzők arra a kérdésre kerestek választ, vajon a magyar lakosságban milyen gyakran fordul elő a méhüreget érintő anatómiai rendellenesség. Módszer: Retrospektív módon dolgozták fel 152 habituális vetélő adatait. Az esetleges méhűri eltérés tisztázására 132 betegben vagy diagnosztikus hiszteroszkópia, vagy a méhüreg 3 dimenziós ultrahangvizsgálata, 16 esetben hysterosalpingographia, 4 esetben hysterosalpingo-sonographia történt. Eredmények: Megállapították, hogy a habituális vetélők 15,8%-ában méhűri rendellenesség mutatható ki. A rendellenességek közül septum uteri 6,5%-ban, endometriumpolypus 2,6%-ban, uterus arcuatus 2%-ban, uterus bicornis 2%-ban, submucosus myomagöb 1,3%-ban és méhűri synechiák 1,3%-ban fordultak elő. Következtetések: A szerzők megfigyelése arra utal, hogy habituális vetélésben szenvedő nőkben a méhüreg morfológiai rendellenessége gyakori. Ilyen esetekben javasolt a méhüreg anatómiai vizsgálata. Orv. Hetil., 2015, 156(27), 1081–1084.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Vonnák, Zoltán Langmár, Miklós Sipos and Attila Pajor

A vena jugularis thrombosisa várandósság alatt igen ritka szövődmény. Az esetek nagyobb részében a thrombosisra hajlamosító tényező az IVF során kialakult ovarialis hiperstimulációs szindróma, illetve öröklött vagy szerzett thrombophilia volt. A szerzők egy in vitro fertilizáción átesett beteg kórtörténetét ismertetik, akinél a vena jugularis thrombosisának hátterében protein C-deficientia igazolódott. Az irodalmi adatokkal egybehangzóan, ovarialis hiperstimulációs szindróma, illetve öröklött vagy szerzett thrombophilia esetén indokolt a thromboprofilaxis alkalmazása asszisztált reprodukció kapcsán is. Orv. Hetil., 2011, 152, 1703–1706.

Open access

A humán papillomavírus (HPV) a XXI. század leggyakoribb nemi úton terjedő kórokozója. A daganatkeltő (onkogén) HPV-típusokkal történő fertőzés tehető felelőssé a méhnyakrákok 99,7%-ának kialakulásáért. A megelőzésben döntő szerepe van a szűrésnek, amely a méhnyakrák előfordulását és halálozását bizonyítottan csökkentheti. Jelenleg 16 női HPV-centrum működik országszerte, amelyekben egységes irányelvek alapján végeznek szűréseket, tanácsadást és gondozást. Az első központot 2007 márciusában jelen közlemény szerzői hozták létre Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Betegek és módszerek: A szerzők 1155 páciensnél végeztek HPV-tipizálást, a vírus DNS-ének PCR-módszerrel való kimutatásával. Vizsgálták, hogy ebben a nem válogatott népességben milyen arányban mutatható ki a HPV-vel való fertőzöttség, milyen a különböző genotípusok, illetve a magas kockázatú (onkogén) típusok aránya, milyenek a fenti mutatók korcsoportokra vetítve, valamint milyen arányban mutatható ki egyidejűleg citológiai eltérés. A szerzők a központban elvégzett szűrések adatait összehasonlították a fejlett országokban talált eredményekkel, és választ kerestek arra, vajon magasabb-e a vírussal való fertőzöttség aránya a hazai népességben. Eredmények: A páciensek 55,5%-ában volt kimutatható a vírus valamelyik típusa, 38,5%-ában az onkogén típusok egyike. A HPV-vel való fertőzöttség aránya a 15 és 25 év közötti korosztályban volt a legmagasabb (62,9%). A magas kockázatú típusok között a 16-os volt a leggyakoribb, 19,5%-os aránnyal. A magas kockázatú vírussal való fertőzöttség mellett 32,1%-ban fordult elő egyidejű citológiai eltérés, s ezek több mint kétharmadában (70,6%) több magas kockázatú típus egyidejű jelenlétét igazolták. A citológiai eltéréssel járó esetekben 32%-ban volt kimutatható a 16-os típus. Következtetések: A szerzők által vizsgált, nem válogatott népesség fertőzöttségének aránya meghaladja a nemzetközi adatokat. Figyelemre méltó a legfiatalabb korosztály magas fertőzöttségi aránya, valamint a több onkogén típussal való egyidejű fertőzöttséggel járó magasabb kockázat. A 16-os és a 18-as típus magas daganatkeltő képessége szembetűnő az általunk vizsgált csoportban, de nem elhanyagolható az 51-es és a 31-es típus szerepe sem. Orv. Hetil., 2011, 152, 1804–1807.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Valent, Orsolya Oláh, Levente Sára, Attila Pajor and Zoltán Langmár

Napjainkban a hüvelyi ultrahangvizsgálat a nőgyógyászati rutinvizsgálatok szerves részét képezi. Szinte nincs olyan nőgyógyászati kórkép, amelynek diagnosztikájában ez a vizsgálóeljárás ne jelentene segítséget. A petefészek- és méhtestrák felismerésében is igen fontos a szerepe, sok esetben már önmagában ezzel a vizsgálattal valószínűsíthető a diagnózis. Közleményünkben az ultrahangvizsgálat szerepét kívánjuk bemutatni a méhtestrák és a petefészekrák diagnosztikájában, a legújabb kutatási eredmények (Doppler-technika, háromdimenziós technika) összefoglalásával együtt. Orv. Hetil., 2011, 152, 1887–1893.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Gáti, Attila Pajor, Pál Géher and György Nagy

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) főleg a fogamzóképes nőket érintő betegség. Az SLE-s terheseknél a spontán abortusz, a praeeclampsia, az intrauterin retardáció, valamint a magzati halál és a koraszülés kockázata magasabb. A spontán abortuszok előfordulása szorosan kapcsolódik az antifoszfolipid-antitestek jelenlétéhez. A betegség önmagában nem kontraindikációja a terhességnek, legalább féléves remisszió után célszerű azonban terhességet vállalni. A terhesség alatt végbemenő élettani változások hasonlóak lehetnek a lupus tüneteihez, így ezeket a változásokat el kell különíteni a lupus okozta tünetektől. Az SLE-ben szenvedő várandós anyáknak javasolt a rendszeres találkozás nemcsak nőgyógyászukkal, hanem reumatológussal is annak érdekében, hogy időben megtörténjen az esetleges szövődmények felismerése és azok kezelése. Fontos továbbá az anyai betegség alapos ellenőrzése nemcsak a terhesség alatt, hanem az azt megelőző, valamint az azt követő időszakokban is. A szerzők áttekintik az újabb diagnosztikus és terápiás lehetőségeket, mind a biológiai terápiákat, mind az őssejtkezelést. Az antifoszfolipid-szindrómában szenvedő nők terhessége esetén az antithromboticus kezelés javítja a túlélés és az egészséges gyermek születésének az esélyeit. A neonatalis SLE – bár ritkán fordul elő – morbiditása és mortalitása szignifikánsan nagyobb, mint egészséges újszülöttek esetén. Újabb tanulmányok biztató eredményekkel szolgálnak a neonatalis lupus profilaktikus terápiával való kezelése terén. A terhes gondozása olyan centrumintézetben javasolt ahol a szülész jártas a lupus várható és kezelhető szövődményeiben, lehetőség van reumatológiai konzultációra, valamint ahol az igen kis súlyú koraszülöttek ellátása is biztosítható.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Sobel, Zoltán Langmár, Zoltán Tömösváry, Attila Pajor and István Szabó

A pácienseink kezelésekről való tájékozottsága a megfelelő kommunikáció nagyon fontos eredménye. Az elégtelen kommunikáció félreértésekhez, aggodalomhoz és peres eljárások indításához vezethet. A betegoktatás céljából számos eszköz használható, de sebészeti beavatkozások esetében a műtétek filmre rögzítése a legmegfelelőbb. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a műtéti felvételek használhatóságát kívántuk tisztázni a tájékoztatás során, a pácienseink véleménye alapján. Betegek és módszer: A szerzők 100, nőgyógyászati endoszkópia előtt álló pácienst kérdeztek meg, hogy beleegyeznek-e abba, hogy a műtétjükről felvétel készüljön. A szerkesztett felvételeket a kórházból való távozás előtt mutatták be a betegeknek, akik egyúttal egy kérdőívet is kitöltöttek. Eredmények: A csoport összes páciense beleegyezett a felvétel készítésébe, és 92 beteg kívánta a műtéti felvételt megtekinteni. A filmek átlagos hosszúsága 5 perc volt. A páciensek 88%-a gondolta úgy, hogy a felvétel megtekintése hozzásegítette őket a betegségük és a kezelés lényegének jobb megértéséhez. Összegzés: A szerkesztett filmfelvételek segíthetnek abban, hogy a páciensek megértsék a betegségük, illetve a kezelés lényegét. Annak ellenére, hogy ez egy időigényes tájékoztatási forma, a filmek segíthetnek továbbá abban is, hogy a családorvosok is tájékozódhassanak betegeik kezeléséről.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Szabó, Gábor Sobel, Attila Pajor and Zoltán Langmár

A petevezető átjárhatóságának vizsgálata a meddőségi kivizsgálás fontos része. A kürteredetű meddőség 10–25%-ában proximalis tubaocclusio képezi az okot. A szerzők áttekintik a proximalis kürtelzáródás vizsgálatára alkalmazható eljárások történetét, metodikáját és értékét, valamint meghatározzák a hiszteroszkópos szelektív tubakanülálás szerepét a kivizsgálás során. Az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján a szerzők javasolják az eljárás bevezetését a meddőségi kivizsgálás protokolljába, mert ezzel elkerülhetőek lehetnének a nem kellően megalapozott javallattal végzett in vitro fertilizációs kezelések.

Open access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: István Szabó, Zoltán Langmár, Zoltán Fontányi, Gábor Sobel, Gádám Galamb, Dóra Zergényi-Molnár and Attila Pajor

Abstract

Tubal infertility, in particular proximal tubal occlusion (PTO) (15–25%), is gaining increasing attention. In the case of bilateral tubal occlusion, in vitro fertilization (IVF) is indicated since the expected pregnancy rate (EPR) is the same as can result from macrosurgical methods. The pregnancy rate after microsurgical procedures can go up to 60–70%. Despite the fact that better and encouraging results are being obtained by sophisticated assisted reproduction techniques, IVF procedures that are performed unnecessarily or not indicated objectively can result in serious consequences. Therefore, there is no question that refining the procedures used for evaluating the fallopian tubes is extremely important in order to reduce the physical and psychological burden on the patients, as well as from the viewpoint of cost effectiveness. We recommend a diagnostic method to ensure tubal patency in one session. The procedure is easy to perform and, according to our experience, the examination is highly accurate.

Restricted access