Search Results

You are looking at 1 - 10 of 15 items for

  • Author or Editor: Attila Sipos x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

Viruses can be found everywhere, they are part of the real life of humanity. Air travel is the youngest form of geographical movement, which has become an attainable reality for everyone at the expense of extraordinarily huge efforts and sacrifices. The two realities collided at the end of 2019 and then on 11 March 2020 via the declaration of COVID-19 to be a world pandemic changing the world as known. This paper introduces these two realities and researches their legal relations.

Primarily, this paper seeks answers to the question whether pursuant to the Montreal Convention (1999) regulating the liability of the air carrier for damages an event or occurrence deriving from the disease or state of health of the passenger taking place during the operations of embarkation or disembarkation or on board the aircraft is deemed to be an accident. What extent of liability does the state of health of the passenger impose on the contracting parties pursuant to the rules of the Convention and according to legal practice?

An answer is provided by unfolding the conceptual elements of accident via legal cases. This introduces the significance of the internal regulations of the air carrier; the situation of passengers in need of special care; examines the existence of medical certificates and deals with the responsibility of the crew for the treatment of acute situations deriving from the state of health of the passenger (heart attack, thrombosis, virus infection etc.)

The answer is logical. Pursuant to the Convention, the event or occurrence deriving from the state of health of the passenger does not qualify as accident, consequently, the air carrier shall not liable. However, if in the facts of the concrete case a cause and effect relationship exists between the occurrence of the accident and the negligent conduct of the air carrier, the liability of the air carrier for damages can be established.

The study introduces the system of conditions of the liability for damages in full detail, and the causal link producing an accident. The author makes recommendations for and outlines solutions in awareness that despite all real efforts, mankind has not learnt the lesson that the virus is in a winning position.

Open access

Abstract

Viruses can be found everywhere, they are part of the real life of humanity. Air travel is the youngest form of geographical movement, which has become an attainable reality for everyone at the expense of extraordinarily huge efforts and sacrifices. The two realities collided at the end of 2019 and then on 11 March 2020 via the declaration of COVID-19 to be a world pandemic changing the world as known. This paper introduces these two realities and researches their legal relations.

Primarily, this paper seeks answers to the question whether pursuant to the Montreal Convention (1999) regulating the liability of the air carrier for damages an event or occurrence deriving from the disease or state of health of the passenger taking place during the operations of embarkation or disembarkation or on board the aircraft is deemed to be an accident. What extent of liability does the state of health of the passenger impose on the contracting parties pursuant to the rules of the Convention and according to legal practice?

An answer is provided by unfolding the conceptual elements of accident via legal cases. This introduces the significance of the internal regulations of the air carrier; the situation of passengers in need of special care; examines the existence of medical certificates and deals with the responsibility of the crew for the treatment of acute situations deriving from the state of health of the passenger (heart attack, thrombosis, virus infection etc.)

The answer is logical. Pursuant to the Convention, the event or occurrence deriving from the state of health of the passenger does not qualify as accident, consequently, the air carrier shall not liable. However, if in the facts of the concrete case a cause and effect relationship exists between the occurrence of the accident and the negligent conduct of the air carrier, the liability of the air carrier for damages can be established.

The study introduces the system of conditions of the liability for damages in full detail, and the causal link producing an accident. The author makes recommendations for and outlines solutions in awareness that despite all real efforts, mankind has not learnt the lesson that the virus is in a winning position.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Vonnák, Zoltán Langmár, Miklós Sipos, and Attila Pajor

A vena jugularis thrombosisa várandósság alatt igen ritka szövődmény. Az esetek nagyobb részében a thrombosisra hajlamosító tényező az IVF során kialakult ovarialis hiperstimulációs szindróma, illetve öröklött vagy szerzett thrombophilia volt. A szerzők egy in vitro fertilizáción átesett beteg kórtörténetét ismertetik, akinél a vena jugularis thrombosisának hátterében protein C-deficientia igazolódott. Az irodalmi adatokkal egybehangzóan, ovarialis hiperstimulációs szindróma, illetve öröklött vagy szerzett thrombophilia esetén indokolt a thromboprofilaxis alkalmazása asszisztált reprodukció kapcsán is. Orv. Hetil., 2011, 152, 1703–1706.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A menopausalis genitourinalis szindróma gyakorisága postmenopausában 40–57%. Terápiájában szerepet kap a frakcionált mikroablatív CO2-lézer-kezelés, a módszer hatékonysága azonban mindmáig nem ismert teljes bizonyossággal. Célkitűzés: A postmenopausalis vulvovaginalis tünetek enyhítésére CO2-lézer-készülékkel végzett kezelések hatékonyságának elemzése a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Módszer: Olyan betegek körében végeztünk a vaginalis mucosára optimalizált funkcionált vaginalis rejuvenációs lézerkezelést, akik a menopausa okozta hüvelyi tünetek miatt keresték fel Klinikánk uroginekológiai szakrendelését. A lézerkezelés három ülésben, 4–6 hetes időintervallumokban történt. Minden páciensnél meghatároztuk a ’vaginal health index’-et (VHI) mint objektív mérőszámot, valamint értékeltük a szubjektív panaszokat vizuális analóg skálával (VAS) minden kezelés előtt és négy héttel az utolsó kezelés befejezése után. A statisztikai elemzést párosított t-próbával végeztük; szignifikánsnak tekintettük, amennyiben p<0.05. Eredmények: 51 páciens került beválogatásra (életkor 57,0 ± 9,9 év). A VHI kezelés előtti átlagos pontszáma 14,0 ± 4,9 volt, majd az első kezelés után 15,0 ± 4,7, a második kezelés után 18,2 ± 4,6, a harmadik kezelés után pedig 19,5 ± 4,9 pontszámra nőtt. A VHI pontszámának növekedése mind a kezelés előtti értékhez képest, mind az egyes egymás után következő kezelések között szignifikáns volt. A VAS kezelés előtti átlagos pontszáma 15,6 ± 14,1 volt, majd az első kezelés után 9,0 ± 10,8, a második kezelés után 5,9 ± 9,2, a harmadik kezelés után pedig 3,4 ± 7,5 pontszámra csökkent. A VAS pontszámának csökkenése mind a kezelés előtti értékhez képest, mind az egyes egymás után következő kezelések között szignifikáns volt. Következtetések: A hüvely frakcionált CO2 mikroablatív lézerkezelése szignifikánsan enyhíti a páciensek postmenopausalis vulvovaginalis tüneteit, mind a páciensek szubjektív értékelése, mind a kezelőorvos által felvett objektív skála alapján. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1617–1622.

Open access

Abstract

A set of flame-hydrolytic TiO2 samples was synthesized. Via systematically increasing the precursor (TiCl4) feeding rate to the flame, nanocrystalline TiO2 specimens with practically identical bulk structural properties (that is: particle size, anatase-to-rutile ratio, specific surface area) were obtained. However, it has been observed that with increasing precursor feed rate, the fraction of the polyhedral particles increased in the products at the expense of the spherical ones. In our previous work, we argued, that faceted particles are superior to spherical ones in phenol decomposition. In this work, the photocatalytic activities of these samples were determined in the gas phase using methanol and acetaldehyde as model compounds and they were compared with those obtained for an aqueous solution containing phenol. The photocatalytic activities were found to vary in parallel in the case of phenol and methanol: they increased with the precursor feed rate (and also with the frequency of the faceted nanocrystals) for both. However, for acetaldehyde, the photocatalytic activity did not change systematically within this series of experiments, and roughly remained constant. Our results indicate that the surface quality of TiO2 is of primary importance in the selectivity of photocatalytic reactions.

Restricted access

Abstract

In this paper we present sedimentological and geochemical data for a section of fluvial deposits from SE Hungary covering the period of 25 to 5 ky BP. Major and trace element geochemistry of bulk sediments as well as stable C and O isotope compositions of the carbonate content indicate significant changes in depositional facies and/or sediment provenance. Correlations of mineralogical and geochemical compositions were used to determine the stable isotope compositions of authigenic calcite component. Additionally, C and O isotope compositions of Unio crassus shell fragments were analysed that show a good agreement with climate change. Major climate change events within the studied time period were detected both in the shells and the authigenic calcite's compositions.

Restricted access
Clinical and Experimental Medical Journal
Authors: Attila Kiss, Gyula Reményi, Róbert Szász, Péter Batár, László Rejtő, László Váróczy, Tamás Sípos, Erika Kovács, Marianna Szarvas, and Miklós Udvardy

Abstract

Introduction: Six years ago (in September 2003), the fifth Haemopoietic Stem Cell Transplantation Centre of Hungary began its activity. This centre registered as the No. 648 sub-centre of the European Blood and Marrow Transplantation Committee.

Objectives: To meet the demand for transplantation of haemopoietic stem cells in the North-Eastern regions of Hungary and to establish active connections with the domestic and international centres.

Methods: The interventions were performed in accordance with international criteria.

Results: Up to now 150 autologous stem cell transplantations were performed including 74 patients with multiple myeloma, 43 with non-Hodgkin lymphoma, one with chronic lymphoid leukaemia, 27 with Hodgkin's disease, four patients with autoimmune disease, and one with leiomyosarcoma. Survival rates were similar to Hungarian and international data. The centre has taken a role also in other activities using stem cell therapy at the University of Debrecen (dendritic cell-based vaccine program, stem cell therapy in myocardial infarction, peripheral arterial disease, and autoimmune diseases). This centre performed the most use of conditioning protocol Zevalin (ibritumomab tiuxetan), bischloroethylnitrosourea, etoposide, cytosine arabinoside, and melphalan (Z-BEAM) in patients with non-Hodgkin lymphoma in Hungary (ten patients were treated).

Restricted access
Central European Geology
Authors: Attila Demény, Gabriella Schöll-Barna, Pál Sümegi, Péter Sipos, István Fórizs, Brigitta Réka Balázs, Bernadett Bajnóczi, and Gordon Cook

Abstract

In this paper we present sedimentological and geochemical data for a section of fluvial deposits from SE Hungary covering the period from about 20 to 5 ky BP. Major and trace element geochemistry of bulk sediments as well as stable C and O isotope compositions of the carbonate content indicate significant changes in depositional facies and/or sediment provenance as well as climate conditions. Variations in bulk sediment Sr, TiO2 and P2O5 concentrations were correlated with major climate change events following the Late Glacial Maximum that support the age model established on the basis of AMS 14C age data. Bulk sediment Sr concentrations and stable C and O isotope compositions of bulk sediment carbonate were determined by changes in denudation of carbonate rocks in the recharge area. The Sr and C-O isotope patterns show correlations with global temperature changes during the Pleistocene-Holocene transition. However, TiO2 and P2O5 contents show correspondence with humidity changes, suggesting variations in chemical weathering. In addition to the sedimentological effects, C and O isotope compositions of Unio crassus shell fragments show strong changes at the Pleistocene-Holocene transition, indicating that the bivalve shells can reflect climate conditions. On the other hand, shorter climate change events were difficult to track in the isotope records due to the competing fractionation processes. The combined evaluation of chemical and isotopic compositions revealed that beside the globally important Younger Dryas and Bølling/Allerød periods, the Ságvár-Lascaux interstadial was of local importance, in accordance with earlier studies.

Restricted access

A valproátterápia túlélésre gyakorolt hatása gliomás betegekben

Alternatív terápiás lehetőség a radiokemoterápia eredményességének javítására

Supplementary valproate therapy for glioma patients

An alternative opportunity to enhance the efficiency of radio-chemotherapy
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Mezei, Dávid Mészáros, Péter Pollner, Attila Bagó, Imre Fedorcsák, Péter Banczerowski, and László Sipos

Összefoglaló. Bevezetés: A gliomák, ezen belül a glioblastoma kezelése továbbra is megoldatlan onkológiai problémát jelent. A szekunder szimptómás epilepsziabetegség megjelenése pozitív prognosztikai faktornak tekinthető a korai diagnosztizálás és az antiepileptikumok potenciális tumorellenes hatásának köszönhetően. A valproát túlélést hosszabbító hatása már több mint 20 éve az alap- és klinikai kutatások tárgyát képezi. Napjainkban ismert citotoxikus, proapoptotikus, antiangiogenetikus és hiszton-deacetiláz-gátló hatásmechanizmusa. Célkitűzés: Kutatásunk célja a valproát túlélést hosszabbító hatásának vizsgálata egy hazai gliomás betegcsoportban. Módszer: Egycentrumos, retrospektív klinikai vizsgálatot végeztünk. A vizsgálatba 122 felnőtt beteget vontunk be, akiknél 2000 januárja és 2018 januárja között supratentorialis glioma miatt műtét történt, és rohamtevékenység miatt antiepileptikumot (valproát, levetiracetám, karbamazepin) szedtek. Egyúttal gyógyszert nem szedő kontrollcsoportot is kialakítottunk. A populációt vizsgálati és kontrollcsoportokra osztottuk 28 : 52 arányban. Leíró statisztikai, Kaplan–Meier- és log-rank analízist végeztünk. Eredmények: A vizsgált szövettani kategóriák túlélési analízise az irodalmi adatokkal megegyező értékeket mutatott. A progressziómentes (PFS: p = 0,031) és a teljes (OS: p = 0,027) túlélés tekintetében is szignifikáns eltérés mutatkozott a különböző antiepileptikumot szedő betegcsoportok között, amely még kifejezettebbé vált a valproátot és az egyéb antiepileptikumot szedő betegek túlélési idejének összehasonlítása során (PFS: p = 0,006; OS: p = 0,015). Következtetés: Vizsgálatunkban a valproát betegeink PFS- és OS-idejének meghosszabbodását eredményezte. Az irodalmi adatok és kutatásunk alapján megfontolandónak tartjuk a valproát első vonalban történő alkalmazását onkoterápiában részesülő, epilepsziás, agyi gliomás betegekben. Orv Hetil. 2021; 162(24): 960–967.

Summary. Introduction: Gliomas still prove to be a serious oncological problem. The presence of epilepsy may present a favorable prognosis due to early diagnosis and the potential antitumor effects of antiepileptic drugs. The survival prolongation effect of valproate has been studied for more than 20 years, nowadays its proapoptotic, anti-angiogenetic, cytotoxic and histone deacetylase inhibitory effects are well known. Objective: Our goal was to investigate the survival-enhancing effects of valproate in a Hungarian patient cohort of primary brain tumors. Method: A single-center based retrospective clinical trial was designed. In our study, we included 122 patients harboring supratentorial glioma who underwent surgery and experienced seizures between 2000 January and 2018 January. The patients were grouped by the antiepileptic therapies and survival analysis was performed. Results: The Kaplan–Meier curves of the histological categories showed the survival values consistent with the data of the literature. The progression-free (PFS: p = 0.031) and the overall (OS: p = 0.027) survival of the antiepileptic drug categories were significantly different. It was performed by comparing the valproate group and the population formed by the other groups which also showed a significant increase in the survival values (PFS: p = 0.006; OS: p = 0.015). Conclusion: Our results show that valproate increases the PFS and OS period of glioma patients in comparison to other antiepileptic drugs. Our data suggest that the use of valproic acid should be considered as a first-line antiepileptic agent in certain well-selected epileptic patients with glioma as a supplement to the oncotherapy. Orv Hetil. 2021; 162(24): 960–967.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Árpád Kovács, Dávid Sipos, Gábor Lukács, Zoltán Tóth, Tímea Vecsera, András Kedves, Zsolt Cselik, Attila András Pandur, Gábor Bajzik, Imre Repa, and Janaki Hadjiev

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Jelen kutatásunk célja a komplex onkológiai ellátás keretében PET/CT alapú 3D-sugárkezelésben részesült betegek klinikai staging N és M változásainak vizsgálata volt a konvencionális keresztmetszeti képalkotó staging információkhoz viszonyítva. Vizsgáltuk a PET/CT detektálta második tumorok jelenlétét, illetve a többletinformációk terápiás döntésekre gyakorolt hatását is. Módszer: 2015. 01. 01. és 2016. 11. 30. között a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Központjának Onkoradiológiai Intézetében, onkológiai indikáció szerint 192, PET/CT alapú besugárzástervezésre került beteg anyagát dolgoztuk fel retrospektív módon. Minden beteg hagyományos keresztmetszeti, valamint tervezési PET/CT vizsgálatban részesült. A betegek klinikai N- és M-staging-besorolását az American Joint Committee on Cancer (AJCC) és a Union of International Cancer Control (UICC) rendszere alapján végeztük el. Eredmények: Az N- és M-stádiumokat külön elemezve azt tapasztaltuk, hogy a PET/CT alapján a kiindulási képalkotón alapuló N-stádium 77 esetben, az M-stádium pedig 31 esetben változott meg. Összességében a PET/CT vizsgálat 68 betegnél eredményezte a magasabb klinikai stádiumba sorolást, és 14 esetben alacsonyabb klinikai stádium került megállapításra. A kezelési tervben a betegek 9%-ánál történt változás, és az esetek 20%-ában az N-status változása a sugárkezelés kezelési céltérfogatának kiterjesztését vonta maga után. 15 betegnél addig fel nem ismert másodlagos tumor került leírásra. Következtetés: Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a konvencionális keresztmetszeti staging képalkotásnak az indikált lokalizációkban PET/CT-vel történő kiegészítése pontosabb klinikai N- és M-stádium-besorolást tesz lehetővé, és jelentős mértékben képes befolyásolni a terápiás döntéseket. A PET/CT adta információ ugyancsak komoly segítséget nyújt az okkult második tumorok felismerésében. Intézetünk eredményei harmonizálnak az irodalomban fellelhető nemzetközi adatokkal. Orv Hetil. 2018; 159(39): 1593–1601.

Restricted access