Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Attila Vámosi x
  • All content x
Clear All Modify Search

Abstract

Due to the technological progress, new approaches such as model-based design are spreading in the development process in the automotive industry to meet the increased requirements related to lower fuel consumption and reduced emission. This work is part of a research project which focuses on dynamic modeling of vehicles aimed at analyzing and optimizing the emission and fuel consumption. To model the driver behavior, the simulation control algorithm requires a predetermined speed-time curve as an input. The completeness of this driving cycle is a crucial factor in the simulation, and as far as the legislative driving cycles are not accurate enough, it is indispensable to develop our own one representing our narrower area and driving conditions. This article considers two common drive cycle design methods, comparing the micro-trip-based approach and the Markov-chain approach. The new driving cycle has been developed applying the Markov-chain approach and compared to a driving cycle introduced in our recent paper using the micro-trip method. The comparison basis is the Speed-Acceleration Probability Distribution, which sufficiently reflects the dynamic behavior of the vehicle, and the root mean square error, including parameters such as the average speed, average cruising speed, average acceleration, average deceleration, root mean square acceleration, and idle time percentage. The representative Bus Driving Cycle for Debrecen is prepared to be applied in the vehicle dynamics simulation for evaluating and improving the fuel economy of vehicles, selecting the proper power source for various applications and the optimization of the powertrain and the energy consumption in researches to be continued.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Ságodi, Erzsébet Ladányi, Ákos Kiss, Attila Tar, Valéria Lukács, Károly Minik, and Ildikó Vámosi

A szerzők 46,XY tiszta gonáddiszgenezis (Swyer-szindróma) esetük kórtörténetét mutatják be. A Swyer-szindróma jellemzői a 46,XY karyotypus, primer amenorrhoea, női belső nemi szervek, kétoldali csíkgonád és a női fenotípus. A szindróma számos jól ismert gén mutációjával áll összefüggésben, amelyek szerepet játszanak a heredifferenciálódás kaszkádjában. SRY-génmutáció csak 10–15%-ban fordul elő, az esetek többségében a nemi differenciálódásban szerepet játszó más gének hibái okozzák a kórképet. Esetbemutatás: A 16 éves leány primer amenorrhoea miatt kereste fel az endokrinológiai részleget. Fizikális vizsgálattal női fenotípust észleltek, magassága 166 cm, testsúlya 56,5 kg volt, az emlők és a genitális szőrzet fejlődése Tanner-I., illetve -II. stádiumnak felelt meg. A külső nemi szervei női típusúak voltak. Kismedencei MRI hypoplasiás uterust és mindkét oldalon 5×10 mm méretű petefészket mutatott ki. A kromoszómavizsgálat 46,XY karyotypust igazolt. Az SRY és SF1 gének vizsgálata nem bizonyított mutációt vagy deletiót. A szérum folliculusstimuláló hormon és a luteinizáló hormon koncentrációi emelkedettek voltak. A szérumtumormarker-vizsgálat nem mutatott ki kóros eltérést. A diagnózis megállapítása után profilaktikus gonadectomiát végeztek, a szövettani vizsgálat kétoldali csíkgonádot igazolt. A műtét után bevezetett hormonpótló kezelésre a szekunder nemi jelek fejlődésnek indultak, és 1,5 év múlva menarche jelentkezett. Következtetések: A szerzők hangsúlyozzák, hogy serdülőkorban primer amenorrhoea esetén mindig el kell végezni a karyotypus-vizsgálatot. A diagnózis megállapítása után a diszgenetikus gonádok eltávolítása javasolt a malignus elfajulás veszélye miatt. Orv. Hetil., 2010, 48, 1991–1995.

Restricted access