Search Results
You are looking at 1 - 10 of 38 items for
- Author or Editor: Attila Varga x
- Refine by Access: All Content x
A környezeti válság további elmélyülésének megakadályozása érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete 57. közgyulése 2002 decemberében a 2005-2015 közötti évtizedet a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezetvédelem alapértékei. A tanulmány elso részében röviden bemutatásra kerül, hogy milyen magyarázatokat ad a pszichológia a környezeti válság kialakulására, és milyen segítséget tud nyújtani a válság kezeléséhez. A környezeti válság kialakulását a pszichológia több szempontból - evolúciós, szociálpszichológiai és természetesen környezetpszichológiai keretben - is képes értelmezni. Ezen értelmezések alapján a válság kezelésében használható javaslatok is születtek, melyek gyakorlati megvalósítására azonban a pszichológián kívül álló okok miatt ritkán kerül sor. A tanulmány második fele a környezeti attitud mérésének lehetoségeibe és nehézségeibe nyújt bepillantást, az e téren végzett magyarországi vizsgálatokat egy, 750 tizenéves diákkal végzett kutatás köré rendezve. A tanulmány befejezo része áttekintést ad a fenntarthatóság pedagógiájához kötheto egyéb magyarországi kutatásokról és az e téren a pszichológia elott álló további feladatokról.
Abstract
The paper introduces a concept for measuring the interpretive fragmentation of scientific fields by the analysis of their citation networks. Transitive closure in two-mode networks is the basis of the proposed measurement. To test the validity of the concept two analyses are presented. One compares the integrity of two social sciences, sociology and economics, and a natural science, biophysics. The results are in line with the widely held opinion, that because of the lack in cumulative and consensual knowledge production mechanisms the social sciences are more disintegrated. Sociology is considerably more fragmented then economics, as the different paradigm structure of these disciplines would predict. As a second test, the fragmentation of scholarly communication inside and between the sub-fields of sociology is measured. The results correctly indicate that meaning making processes are taking place inside invisible colleges.
By what criteria and how can the efficiency of education for sustainable development (ESD) be assessed or measured? Theoretical and political definitions of teacher competencies for ESD are only the first steps in the implementation process of these competencies throughout the educational system. If we want to develop an effective evaluation system of ESD, a diagnosis is needed about which ways of evaluation are accepted by teachers and which competencies needed further developments. Our research has been conducted to map teachers’ views about the possible ways to evaluate ESD. An online questionnaire was used to gain data about teachers’ view on different types of ESD evaluation. On the basis of the results, a three-level ESD evaluation system seems generally and professionally appropriate: (a) introducing ESD competencies in the mainstream teacher evaluation processes, (b) initiating awards and other appraisal system for innovative ESD teachers and schools, and (c) periodic external assessment of pupils’ and teachers’ preparedness of sustainability-related issues.
The phenomenon of friction reduces efficiency of almost all machines in practice. In order to reduce the deficits, we have to understand this phenomenon and have to take it into consideration during design in all cases. Nevertheless, in certain cases describing of a friction process is very difficult, because it depends on a lot of parameters. In case of polymers, granular materials or in geology, the rate and state dependent friction have great importance. In this paper, velocity and time dependent friction is examined with the help of a direct shear apparatus, which was developed in our earlier work.
Absztrakt
Bevezetés: A légzőszervi manifesztációval kapcsolatos komplex pulmonalis vizsgálat spondylitis ankylopoeticában szenvedő betegekben hozzájárulhat a megfelelő rehabilitációs program kialakításához. Célkitűzés: A légzésfunkciós, terhelés-élettani változók és a rehabilitációt követő életminőség-változás közötti kapcsolat vizsgálata. Módszer: A vizsgálatba 5 fő Seyfried II. stádiumú és 11 fő Seyfried III. stádiumú beteget vontak be, akik spinalis fizioterápiás, ultrahangos, masszázs- és parafinpakolásos kezelésben részesültek, személyenként 15 alkalommal, majd 8 héten keresztül, heti 3 alkalommal nagy intenzitású kerékpár-kondicionálás történt. A rehabilitáció előtt és után Bath Ankylosing Spondylitis Disease Activity Index és Bath Ankylosing Spondylitis Functional Index felvételére került sor. A rehabilitációt követően elvégezték a légzésfunkciós paraméterek és a terhelés-élettani változók vizsgálatát. Eredmények: Mindkét index jelentős, kezelés utáni változást mutatott az eredeti eredményekhez képest (p<0,05). Ezek a funkcionális mutatók összefüggést mutattak a nyugalmi légzésfunkciós és a terhelés-élettani változókkal (p<0,05). Következtetések: A vizsgálat alapján lehetséges, hogy az előzetes pulmonalis felmérés a spondylitis ankylopoetica kezelésére irányuló hatékonyabb program kidolgozásának alapjául szolgálhat. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1126–1132.
Akut appendicitis kivizsgálásának és kezelésének összehasonlítása sebészeti osztályunkon a COVID–19-pandémia előtti időszak és a pandémia III. hulláma alatt
Comparison of the investigation and treatment of acute appendicitis in our surgical department during the pre-pandemic period of COVID-19 and in the III. pandemic wave
Introduction
Appendicitis is one of the most common causes of acute abdominal surgical indications. WHO declared the SARS-CoV-2 (COVID-19) virus infection a pandemic on the 11.03.2020., affecting all segments of healthcare. Management of the acute cases also faced new challenges as a result of the restrictive measures taken during the pandemic, affecting the population and healthcare providers. In our surgical department, during the medical care of those diagnosed with acute appendicitis, in the absence of uniform professional protocols, we often required individual considerations. In the absence of universal professional guidelines, during the medical care of those who had been diagnosed with acute appendicitis we often required individual considerations in our surgical department.
Aim
the comparison of the time elapsed between the onset of the symptoms and the time the patients arrived to our surgical department, the frequency of hospitalisation and the frequency and difference between postoperative complications in patients diagnosed with acute appendicitis during the pre-pandemic period of SARS-CoV-2 and the III. wave of COVID-19.
Methods
in our retrospective analysis we included those more than 18-years old patients who were diagnosed with the clinic-radiological picture of acute appendicitis during the pre-pandemic 6 months (16. 09. 2019. – 16. 03. 2020.) and the III. wave of COVID-19 (01. 11. 2020. – 01. 04. 2021.). We compared the length of time between the onset of symptoms and the beginning of hospitalisation, the complexity of appendicitis, the method of surgery used, the duration of hospitalisation and the development of postoperative complications. Statistical significance was examined by t-test and Fischer-test.
Results
64 patients were included, 47 in the pre-pandemic period and 17 in the III. wave of COVID-19. During the pandemic, the number of people diagnosed with acute appendicitis showed a declining trend, however the incidence of complicated appendicitis increased (26% « 35%). In the III. wave of COVID-19, the time between the onset of symptoms and the examination was 27,3 h longer on average (P = 0.275), the hospitalisation was 17.3 h longer (P = 0.412) and the postoperative complications (2.12% « 23.5%) and surgical conversions (0% « 21%) were also significantly different (P = 0.264), but there was no significant correlation in either case.
Conclusion
although there was no significant correlation in our analysis, it appears that during the pandemic, patients sought medical attention later and with more severe symptoms, resulting in progression of acute appendicitis.
As global challenges to sustainable development are increasing, there is a growing pressure for educational systems to embed education for sustainable development (ESD) into formal education. To meet this demand, Eco-School systems were established in many countries during the past decades. Using General Inductive Approach to analyze raw data sources like interviews with experts and eco-school principals, documents, and official as well as educational research databases both in Hungary and in Israel, the paper compares the process and the outcome of the implementation of eco-school movement in Hungary and Israel. The major conclusion is that eco-school system itself has a significant positive but limited effect on the implementation of ESD in educational systems. Without a person, a “change agent,” without the commitment of the principal or the teachers, the central eco-school initiative could not trigger changes on local levels; however, eco-school systems may survive for another decade if eco-school teachers continue innovation and collective learning. On the system level, the existence of the movement demonstrates the sustainability pedagogy for decision-makers – and therefore they can be satisfied without further efforts.
Bevezetés: A fejlett országokban az infertilitás gyakorisága 10–15%. Az esetek felének hátterében genetikai eltérés állhat. Cél: Az infertilitáshoz vezető genetikai eltérések kimutatása hazai populációban. Módszerek: 195 infertilis nő és 305 infertilis férfi citogenetikai, 17 nő FMR1 gén, 150 férfi Y-kromoszóma-microdeletio-vizsgálatát, 28 esetben a spermiumok számbeli kromoszómaaberrációinak meghatározását végeztük. Egy kiegyensúlyozott transzlokációt hordozó esetében tanulmányoztuk a spermiumkromoszómák szegregációját. Eredmények: Nőkben a leggyakoribb kromoszómaeltérés az X-kromoszóma aneuploidia és a 9-es kromoszóma inverziója (3,6%), férfiakban a Klinefelter-szindróma (3,3%) és az autoszómák transzlokációja (2%) volt. Két nőben az FMR1 gén premutációját igazoltuk. Infertilis férfiakban Y-kromoszóma-microdeletiót csak azoospermiás és súlyos oligozoospermiás esetekben találtunk, parciális microdeletio normozoospermiásokban is megfigyelhető volt. Gyakoribb volt a kromoszómaaberráció, ha a spermiumszám és -mozgás egyaránt kóros volt. Egy 46,XY,t(3;6)(q21;q23) férfi spermiumainak 53,2%-a hordozott kiegyensúlyozatlan kromoszómakészletet. Következtetések: A genetikai eltérés ismerete segít a genetikai tanácsadásban, az utód kockázatának megítélésében és az asszisztált reprodukció legcélravezetőbb módjának kiválasztásában. Orv. Hetil., 2013, 154, 52–61.
A magyar nyelvű PERMA Jóllét Profil kérdőív megbízhatóságának és érvényességének vizsgálata
Examination of the reliability and validity of the PERMA-Profiler Questionnaire in Hungary
Elméleti háttér: Seligman PERMA modelljét 2016-ban operacionalizálták. Ennek a mérőeszköznek a magyar adaptációját végeztük el a nemzetközileg publikált tapasztalatok és egy rendelkezésre álló hozzáférési mintavétel segítségével. Cél: A PERMA Jóllét Profil kérdőív átfogó pszichometriai ellenőrzése (konfirmatív, megbízhatósági és érvényességi vizsgá lata). Módszerek: Online keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat (n = 1540, férfi: 25,4%, nő: 74,6%, átlagéletkor = 52,0 év; SD = 11,3 év). Mérőeszközök: A demográfiai és testi/lelki egészségre vonatkozó kérdéseken kívül az elemzésbe bevont változók az alábbi kérdőívek voltak: Mentális Egészség Teszt, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, a Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. Az elemzés során mind a PERMA ötfaktoros alap-, mind a Negatív érzelmekkel és Egészséggel kiegészített, bővített modelljének a konfirmatív faktorelemzését is elvégeztük. Eredmények: A PERMA öt, illetve öt plusz két faktorának megerősítő faktorelemzése egyaránt igazolta az eredeti struktúrát. Az illeszkedés az alapmodellben (χ 2(80) = 418,405, p < 0,001; CFI = 0,953, TLI = 0,938, RMSEA = 0,052, RMSEA CI90: 0,048–0,057, pClose = 0,205; SRMR = 0,035) és a bővített modellben is (χ 2(168) = 648,555, p < 0,001; CFI = 0,953, TLI = 0,941, RMSEA = 0,043, RMSEA CI90: 0,040–0,047, pClose = 0,999, SRMR = 0,033) elfogadható volt. A faktortöltések minden esetben megfelelő nagyságúak voltak, kivéve az Elmélyülés és a Teljesítmény alskála egy-egy tételét, amelyek elmaradtak az elvárt értéktől, illetve az Elmélyülés faktor belső megbízhatósága is csak közepes szintű (0,5–0,6 közötti) volt. Ezek az eredmények összhangban vannak a nemzetközi tapasztalatokkal. A kialakított alskálák egymással való viszonya, illetve a többi mérőeszközökkel való együttjárási mintázatok alátámasztották a PERMA Jóllét Profil kérdőív konvergens és diszkriminációs validitását. Következtetés: A PERMA felnőtt magyar mintán történt adaptációja összhangban van az eredeti struktúra tapasztalataival, így azonos szempontok és feltételek mellett alkalmazható.
Background: Seligman’s PERMA model was operationalized in 2016. The Hungarian adaptation of this assessment instrument was examined, based upon the earlier international adaptations. We conducted convenience sampling. Aim: Comprehensive psychometric verification of the PERMA-Profiler Questionnaire (confirmatory analysis, reliability and validity testing). Methods: Online cross-sectional survey (n = 1540, male: 25.4%, female: 74.6%, mean of age = 52.0 years; SD = 11.3 years). Measures: In addition to demographics and physical / mental health issues, the variables included in the analysis were the items of the Mental Health Test (MHT), the Global Well-being Questionnaire, the Diener Flourishing Scale, the Abbreviated Savoring Beliefs Inventory, and the Abbreviated Psychological Immune System Questionnaire. We performed confirmatory factor analysis (CFA) of both PERMA’s five-factor baseline and extended model, supplemented with negative emotions and health. Results: The confirmatory factor analysis of the five and the five plus two factors of the PERMA confirmed the original structure. The fit was also adequate in the basic model (χ 2(80) = 418.405, p < 0.001, CFI = 0.953, TLI = 0.938, RMSEA = 0.052, RMSEA CI90: 0.048–0.057, pClose = 0.205, SRMR = 0.035), as well as in the extended model (χ 2(168) = 648.555, p < 0.001, CFI = 0.953, TLI = 0.941, RMSEA = 0.043, RMSEA CI90: 0.040–0.047, pClose = 0.999, SRMR = 0.033). The factor loadings were adequate in all cases, except for the subscales of engagement and achievement for which the values were below the expected score. The reliability of engagement factor was also uncertain. These results are in line with international findings. The relationship between the subscales and other measures supported the convergent and discriminatory validity of the instrument. Conclusion: The adaptation of PERMA on a Hungarian sample is in line with the experience of the original structure, it can be applied under the same criteria and conditions.
