Search Results

You are looking at 1 - 10 of 29 items for

  • Author or Editor: Attila Varga x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A környezeti válság további elmélyülésének megakadályozása érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete 57. közgyulése 2002 decemberében a 2005-2015 közötti évtizedet a fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezetvédelem alapértékei. A tanulmány elso részében röviden bemutatásra kerül, hogy milyen magyarázatokat ad a pszichológia a környezeti válság kialakulására, és milyen segítséget tud nyújtani a válság kezeléséhez. A környezeti válság kialakulását a pszichológia több szempontból - evolúciós, szociálpszichológiai és természetesen környezetpszichológiai keretben - is képes értelmezni. Ezen értelmezések alapján a válság kezelésében használható javaslatok is születtek, melyek gyakorlati megvalósítására azonban a pszichológián kívül álló okok miatt ritkán kerül sor. A tanulmány második fele a környezeti attitud mérésének lehetoségeibe és nehézségeibe nyújt bepillantást, az e téren végzett magyarországi vizsgálatokat egy, 750 tizenéves diákkal végzett kutatás köré rendezve. A tanulmány befejezo része áttekintést ad a fenntarthatóság pedagógiájához kötheto egyéb magyarországi kutatásokról és az e téren a pszichológia elott álló további feladatokról.

Restricted access

Abstract

The paper introduces a concept for measuring the interpretive fragmentation of scientific fields by the analysis of their citation networks. Transitive closure in two-mode networks is the basis of the proposed measurement. To test the validity of the concept two analyses are presented. One compares the integrity of two social sciences, sociology and economics, and a natural science, biophysics. The results are in line with the widely held opinion, that because of the lack in cumulative and consensual knowledge production mechanisms the social sciences are more disintegrated. Sociology is considerably more fragmented then economics, as the different paradigm structure of these disciplines would predict. As a second test, the fragmentation of scholarly communication inside and between the sub-fields of sociology is measured. The results correctly indicate that meaning making processes are taking place inside invisible colleges.

Restricted access

By what criteria and how can the efficiency of education for sustainable development (ESD) be assessed or measured? Theoretical and political definitions of teacher competencies for ESD are only the first steps in the implementation process of these competencies throughout the educational system. If we want to develop an effective evaluation system of ESD, a diagnosis is needed about which ways of evaluation are accepted by teachers and which competencies needed further developments. Our research has been conducted to map teachers’ views about the possible ways to evaluate ESD. An online questionnaire was used to gain data about teachers’ view on different types of ESD evaluation. On the basis of the results, a three-level ESD evaluation system seems generally and professionally appropriate: (a) introducing ESD competencies in the mainstream teacher evaluation processes, (b) initiating awards and other appraisal system for innovative ESD teachers and schools, and (c) periodic external assessment of pupils’ and teachers’ preparedness of sustainability-related issues.

Open access

The phenomenon of friction reduces efficiency of almost all machines in practice. In order to reduce the deficits, we have to understand this phenomenon and have to take it into consideration during design in all cases. Nevertheless, in certain cases describing of a friction process is very difficult, because it depends on a lot of parameters. In case of polymers, granular materials or in geology, the rate and state dependent friction have great importance. In this paper, velocity and time dependent friction is examined with the help of a direct shear apparatus, which was developed in our earlier work.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A légzőszervi manifesztációval kapcsolatos komplex pulmonalis vizsgálat spondylitis ankylopoeticában szenvedő betegekben hozzájárulhat a megfelelő rehabilitációs program kialakításához. Célkitűzés: A légzésfunkciós, terhelés-élettani változók és a rehabilitációt követő életminőség-változás közötti kapcsolat vizsgálata. Módszer: A vizsgálatba 5 fő Seyfried II. stádiumú és 11 fő Seyfried III. stádiumú beteget vontak be, akik spinalis fizioterápiás, ultrahangos, masszázs- és parafinpakolásos kezelésben részesültek, személyenként 15 alkalommal, majd 8 héten keresztül, heti 3 alkalommal nagy intenzitású kerékpár-kondicionálás történt. A rehabilitáció előtt és után Bath Ankylosing Spondylitis Disease Activity Index és Bath Ankylosing Spondylitis Functional Index felvételére került sor. A rehabilitációt követően elvégezték a légzésfunkciós paraméterek és a terhelés-élettani változók vizsgálatát. Eredmények: Mindkét index jelentős, kezelés utáni változást mutatott az eredeti eredményekhez képest (p<0,05). Ezek a funkcionális mutatók összefüggést mutattak a nyugalmi légzésfunkciós és a terhelés-élettani változókkal (p<0,05). Következtetések: A vizsgálat alapján lehetséges, hogy az előzetes pulmonalis felmérés a spondylitis ankylopoetica kezelésére irányuló hatékonyabb program kidolgozásának alapjául szolgálhat. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1126–1132.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Mokánszki, Anikó Ujfalusi, Erzsébet Balogh, Zsuzsanna Molnár, Tamás Sápy, Attila Jakab, Attila Varga, and Éva Oláh

Bevezetés: A fejlett országokban az infertilitás gyakorisága 10–15%. Az esetek felének hátterében genetikai eltérés állhat. Cél: Az infertilitáshoz vezető genetikai eltérések kimutatása hazai populációban. Módszerek: 195 infertilis nő és 305 infertilis férfi citogenetikai, 17 nő FMR1 gén, 150 férfi Y-kromoszóma-microdeletio-vizsgálatát, 28 esetben a spermiumok számbeli kromoszómaaberrációinak meghatározását végeztük. Egy kiegyensúlyozott transzlokációt hordozó esetében tanulmányoztuk a spermiumkromoszómák szegregációját. Eredmények: Nőkben a leggyakoribb kromoszómaeltérés az X-kromoszóma aneuploidia és a 9-es kromoszóma inverziója (3,6%), férfiakban a Klinefelter-szindróma (3,3%) és az autoszómák transzlokációja (2%) volt. Két nőben az FMR1 gén premutációját igazoltuk. Infertilis férfiakban Y-kromoszóma-microdeletiót csak azoospermiás és súlyos oligozoospermiás esetekben találtunk, parciális microdeletio normozoospermiásokban is megfigyelhető volt. Gyakoribb volt a kromoszómaaberráció, ha a spermiumszám és -mozgás egyaránt kóros volt. Egy 46,XY,t(3;6)(q21;q23) férfi spermiumainak 53,2%-a hordozott kiegyensúlyozatlan kromoszómakészletet. Következtetések: A genetikai eltérés ismerete segít a genetikai tanácsadásban, az utód kockázatának megítélésében és az asszisztált reprodukció legcélravezetőbb módjának kiválasztásában. Orv. Hetil., 2013, 154, 52–61.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Antal Farkas, László Lőrincz, Csaba Berczi, Attila Varga, and Csaba Tóth

A szerzők nefroszkóp és ablakos kőfogó segítségével új, minimálisan invazív eljárást dolgoztak ki a juxtavesicalis uréterszakaszban elakadt kövek eltávolítására. Módszerüket ostiolitholapaxiának nevezték el. A dolgozatban ismertetik a beavatkozás részleteit és elért eredményeiket. – 1995. 1. 1. és 2006. 12. 31. között 48 ostiolitholapaxiát végeztek. 41 esetben sikeres kőeltávolítás történt, 7 esetben pedig ureteroscopiára került sor. A szerzők a 41 sikeres esetüket dolgozzák fel, részletesen ismertetve a műtéti technikát. A röntgenpozitív kövek átlagos nagysága 5,2 (3–12) mm volt. A férfi és nőbetegek aránya: 23/18. 19 beteget helyi, 22 beteget gerinc közeli érzéstelenítésben operáltak. A helyi érzéstelenítésben operált betegek közül 13 nő (68,4%), 6 (31,6%) pedig férfi beteg volt. A műtét átlagos időtartama 8,5 (3,5–35) perc, az átlagos utánkövetési idő pedig 95,3 (2–143) hónap volt. – A beavatkozás 85,41%-ban volt sikeres. Intraoperatív szövődmény nem fordult elő. Az utánkövetés során passzázszavart okozó uréterszűkület, illetve vesicoureteralis reflux kialakulását nem tapasztalták. – Tekintve a módszer egyszerűségét, hatékonyságát, valamint azt, hogy lokális anesztéziában is elvégezhető, és nem igényel bonyolult műszerezettséget, a módszer valamennyi kisebb méretű, röntgenpozitív, szájadékközeli, panaszokat és/vagy passzázsakadályt okozó kő esetében alkalmazható.

Restricted access

As global challenges to sustainable development are increasing, there is a growing pressure for educational systems to embed education for sustainable development (ESD) into formal education. To meet this demand, Eco-School systems were established in many countries during the past decades. Using General Inductive Approach to analyze raw data sources like interviews with experts and eco-school principals, documents, and official as well as educational research databases both in Hungary and in Israel, the paper compares the process and the outcome of the implementation of eco-school movement in Hungary and Israel. The major conclusion is that eco-school system itself has a significant positive but limited effect on the implementation of ESD in educational systems. Without a person, a “change agent,” without the commitment of the principal or the teachers, the central eco-school initiative could not trigger changes on local levels; however, eco-school systems may survive for another decade if eco-school teachers continue innovation and collective learning. On the system level, the existence of the movement demonstrates the sustainability pedagogy for decision-makers – and therefore they can be satisfied without further efforts.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A mellkassebészeti operabilitást onkológiai, sebésztechnikai szempontok mellett meghatározzák a funkcionális paraméterek. Szükséges a mellkasi műtéti teherbíró képesség és a lehetséges posztoperatív szövődmények megbecslése. Célkitűzés: A funkcionális operabilitás megítéléséről szóló nemzetközi irodalom és intézetünk gyakorlatának áttekintése. Módszer: A mellkassebészeti műtéti rizikóbecsléshez szakirodalmi áttekintést végeztünk, előtérbe helyezve a légzésfunkciós, légzésmechanikai, mellkasi kinematikai, terhelés-élettani változókról szóló közleményeket. A légzésrehabilitáció szív-ér rendszeri, izmokra, légzésmechanikára, teljesítőképességre és életminőségre kifejtett hatását vizsgáltuk. Laborparaméterek, társbetegségek, az elhízás, a lesoványodás és a dohányzás rizikóját értékeltük. Eredmények: A magas vércukorszint, alacsony albuminszint és az emelkedett vesefunkciós értékek növelik a műtéti rizikót. A COPD, alvási apnoe, szívelégtelenség, ischaemiás szívbetegség, obesitas és lesoványodás befolyásolják a műtét kimenetelét. A dohányzásról leszoktatás csökkenheti a posztoperatív szövődményeket. A kontrollált légzési technikák, a mellkasmobilizáció és a tréningprogramok kedvező hatásúak, mindez kiegészíthető pszichoszociális és dietetikai támogatással. Következtetések: A rizikóbecslést segítő szempontrendszer tartalmazza a légzésfunkció, oxigénfelvétel, laborparaméterek és társbetegségek vizsgálatát. A légzésrehabilitáció kedvező funkcionális hatású, javítva az életminőséget. Orv Hetil. 2017; 158(50): 1989–1997.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Molnár, Mátyás Benyó, Zsuzsa Bazsáné Kassai, Írisz Lévai, Attila Varga, and Attila Jakab

Bevezetés: A fiatalkori malignus megbetegedések kezelésére alkalmazott kemoterápia, illetve sugárkezelés jó hosszú távú túlélést biztosít a betegeknek, de sajnos a késői gonadotoxikus hatással is számolni kell. Ismert, hogy maga a tumoros betegség is negatívan befolyásolja a spermiogenezist. Célkitűzés: A szerzők a reproduktív életkorban jelentkező leggyakoribb daganatok spermiogezeisre kifejtett hatásának vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: A szerzők Andrológiai és Spermium Krioprezervációs Laboratóriumában spermiumfagyasztásra jelentkező heretumoros (n = 68), Hodgkin-kóros (n = 37) és non-Hodgkin-kóros (n = 14) betegek spermiogramját elemezték. Eredmények: A betegek 11,8%-a (n = 14) azoospermiás, 58,8%-a (n = 70) oligozoospermiás volt a tumorellenes kezelés megkezdése előtt. A heretumoros betegek spermiumkoncentrációja szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a lymphomás betegeké (32,8 M/ml vs. 24,9 M/ml; p = 0,03). Következetések: A fertilitás megőrzésére a spermiumkrioprezervációt minden reproduktív korú daganatos férfinak, de különösen a heretumoros betegeknek, fel kell ajánlani a kezelés megkezdése előtt. Orv. Hetil., 2014, 155(33), 1306–1311.

Restricted access