Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Attila Weisz x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The castle of Borosjenő (Ineu, Romania), which is largely Renaissance in form, also displays important architectural phases from before and after this period. During the on-site art historical research of 2016 and 2019 it was an especially important task removing numerous Romanesque, pre-1200 carvings in secondary use as building material. The (majority of) carvings we have identified most likely originated in the monastery of Dénesmonostora (Dienesmonostora), which once stood near Borosjenõ. Probably by the end of the fourteenth century, when it had disappeared from the written sources, and certainly by the sixteenth century, the monastery had been abandoned, and its remains have since disappeared. Proof of the high artistic value of these carvings was the capital depicting a siren, removed during the reconstruction of the castle in the 1870s. The owner of the castle at that time donated it to the Hungarian National Museum in Budapest, where today it is a part of the permanent collection. Some of the newly-founded capitals and other decorative architectural elements have very rare analogies in the Hungarian Romanesque architecture, but show artistic connections with the Alsace region (e.g. Sainte foy church in Sélestat). Several other medieval fragments can be dated to a period later than the twelfth century. The paper contains also a catalogue of about thirty-eight carved stone-fragments.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Dániel Sinkó
,
Tímea Klinkó
,
Csaba Weisz
,
Csaba Nemeskéri
,
Attila Fekésházy
,
Viktória Tóth
,
Zoltán Tóth
, and
Árpád Mayer

A vizsgálat célja a Fővárosi Onkoradiológiai Központban a PET/CT alapú besugárzástervezéssel szerzett eddigi tapasztalatok értékelése fej-nyak tumoros betegeknél. 2008. március és 2009. február között 11 betegnél történt PET/CT alapú 3D konformális besugárzás fej-nyaki régióban. A PET/CT vizsgálatot követően a kezelési terv 11-ből 6 betegnél módosult, mivel a vizsgálat kóros nyaki nyirokcsomót mutatott. Ez tette szükségessé a kezelés kombinálását egyidejű kemoterápiával, esetenként a klinikai céltérfogat (CTV) és a tervezési céltérfogat (PTV) változtatását is. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a fej-nyak tumoros betegeknél a PET/CT vizsgálatnak nagy jelentősége van a komplex kezelési terv felállításában és a besugárzástervezésben is.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Béla Hunyady
,
Margit Abonyi
,
Klára Csefkó
,
Judit Gervain
,
Attila Haragh
,
Gábor Horváth
,
Viktor Jancsik
,
Erzsébet Makkai
,
Zsófia Müller
,
Pál Ribiczey
,
Béla Sipos
,
Olga Szabó
,
Ferenc Szalay
,
László Szentgyörgyi
,
István Tornai
,
Eszter Újhelyi
,
Márta Varga
,
György Weisz
, and
Mihály Makara

Absztrakt

Bevezetés: Magyarországon 2011 és 2013 között korai hozzáférési program keretében a forgalmazó jóvoltából 155, döntően előrehaladott fibrosis stádiumú, hepatitis C-vírus 1-es genotípussal fertőzött beteg kezdhetett el az akkor számára egyedüli gyógyulási esélyt jelentő boceprevir + pegilált interferon + ribavirin hármas kezelést. Célkitűzés és módszer: A szerzők a terápia eredményességének és biztonságosságának retrospektív értékelését végezték el egyrészt a kezelés alatti és utáni virológiai válasz, másrészt a súlyos nemkívánatos, illetve terápialeállítást eredményező mellékhatások alapján. Eredmények: Intent-to-treat analízis szerint a 155 betegből 61 beteg vált tartósan vírusmentessé (39,4%). A korábbi kettős kezelésre relabáló, parciálisan reagáló, illetve nullreagáló betegek esetében sorrendben 59,5%, 41,4%, illetve 22,9% (p<0,05 a másik két kategóriához képest), míg cirrhosis nélkül 52,5%, cirrhosis esetén 31,3% (p<0,05 a nem cirrhosisosokhoz képest) volt a tartós virológiai válasz. A legnehezebben kezelhető cirrhosisos és korábban nullreagáló 33 betegből 6 vált tartósan vírusmentessé (18,2%). A kezelés idő előtti leállítására elégtelen virológiai válasz miatt a betegek 31,1%-ánál, mellékhatás miatt 10,3%-ánál került sor. A súlyos nemkívánatos események gyakorisága 9,8% volt. Ezek okai: anaemia, hasmenés, depresszió, agranulocytosis, jelentős aminotranszferáz-emelkedés, generalizált dermatitis és súlyos gingivitis fogvesztéssel, QT-szakasz-megnyúlás az EKG-n, generalizált oedemák és fulladás, uroinfekció, Crohn-betegség fellángolása, Campylobacter pylori-fertőzés és a beteg által nem tolerálható gyengeség/fáradékonyság. Nyolc betegnél volt szükséges transzfúzió, 4 beteg eritropoetin-, 1 pedig granulocytakolónia-stimuláló faktor kezelésben részesült. A programban halálesetet nem jelentettek. Következtetések: A 2011–2013-ban hazánkban elérhető, legkorszerűbbek közé tartozó bocepreviralapú hármas kezeléssel a betegek jelentős része ért el véglegesnek tekinthető vírusmentességet. A kezelések a törzskönyvezési vizsgálatokból megismert eredményességgel és – esetenként súlyos – mellékhatásokkal jártak, amely utóbbiak jelentősen korlátozták a terápia sikerességét. Orv. Hetil., 2016, 157(34), 1366–1374.

Open access