Search Results
You are looking at 1 - 4 of 4 items for
- Author or Editor: Bálint Fodor x
- Refine by Access: All Content x
A felsőoktatás befogadóvá válásának szemléleti kerete és gyakorlati megvalósítása a Pécsi Tudományegyetemen
Towards Inclusive Excellence at the University of Pécs
Absztrakt:
Kutatásunk a Pécsi Tudományegyetem „Befogadó Egyetem” elnevezésű szakmai-tudományos projektjének elméleti hátterére építve vizsgálta a különböző karokon futó és az inklúzió fókuszában levő hallgatókért zajló tevékenységeket. Vizsgálatunk során a PTE összes karára (N = 10) kiterjedő kérdőíves adatfelvétellel és mélyinterjúkkal tártuk fel a befogadást támogató programokat, kerestük a hiányterületeket. Megállapítottuk, hogy a három hallgatói csoport – külföldi, fogyatékos hallgatók és társadalmi hátránnyal küzdő, köztük cigány/roma – méltányos támogatása van jelen leginkább a vizsgált egyetemen. A szervezeti oldalt vizsgálva kutatásunk kimutatta, hogy a befogadást igénylő hallgatók egyéni és közösségi támogatása sokkal inkább jellemzi a vizsgált egyetemet, és kevésbé találhatók olyan beavatkozások, melyek a felsőoktatási környezet egészére vannak hatással. Vizsgálatunkat összegezve megállapítható, hogy a befogadóvá válás folyamatának ismérvei érzékelhetők a PTE-n, de amennyiben a vizsgált folyamatok jövőjét, kívánatos fejlődését nézzük, több ponton szükséges továbblépés.
Diverzitás és inklúzió a felsőoktatásban +
Diversity and Inclusion in Higher Education
Összefoglaló. Tanulmányunk hazai és nemzetközi írásokra támaszkodva tisztázza az inklúzió és a diverzitás fogalomkörét. Vizsgáljuk, hogy miként vált a felsőoktatás jellemzőjévé a diverzitás, valamint az inkluzivitás fókuszba kerülése mögött meghúzódó további okokat és következményeket. Kérdőíves kutatásunk arra irányult, hogy a Pécsi Tudományegyetem diverz hallgatói köre (N: 809) mennyire részese az egyetemi közösségi és tudományos életnek, mutatnak-e különbséget a társadalmi hátránnyal küzdők a bevonódásban. Az eredmények rámutattak, hogy a nagy egyetemi programokon a társadalmi hátrányban levők alulreprezentáltak, azonban a szakkollégiumok és egyéb mikroközösségek nagyobb mértékben képesek a személyes megszólításra, az inkluzív közeg biztosítására.
Summary. Our study clarifies the concepts of inclusion and diversity based on domestic and international studies. We examine how diversity has become a feature of higher education, and the additional causes and consequences behind the focus of inclusivity. Our questionnaire study explored the extent to which the diverse group of students of the University of Pecs (N: 809) is involved in the university social and academic life, and whether those with social disadvantages show a difference in involvement. The results revealed that socially disadvantaged students are underrepresented in large university programmes, however, student colleges and other micro-communities are more able to address these students in a personal way and to provide an inclusive environment.
Krónikus végstádiumú veseelégtelenek kezelésénél elfogadott vesepótló kezelés a peritonealis dialízis. A dializálóoldat hasüregbe juttatásához egy katéter szükséges, amelynek beültetése két fő elvre épül: a hagyományos (nyitott), illetve a laparoszkópos technikára. Célkitűzés: Közleményünkben elemeztük az általunk végzett műtétek technikai lépéseit, kiemeltük mindkét típus előnyeit, hátrányait, feldolgoztuk betegeink, műtéteink adatait. Módszer: 2001. szeptember–2009. június között 124 betegnek kétféle módon (hagyományos vagy laparoszkópos) ültettünk be Tenckhoff-féle peritonealis dializáló katétert. Eredmények: Betegeink átlagéletkora 62 év, 54 férfi beteg és 70 nőbeteg. Hagyományos műtét 110, laparoszkóppal asszisztált eset 14 alkalommal történt. Következtetések: A peritonealis dialízis mára egy elfogadott, gyakran használt dializáló technika. A katéter beültetésénél a hagyományos műtét esetében előnyként kiemelendő, hogy helyi érzéstelenítésben elvégezhető, biztonságos, ismert technikát alkalmaz, minimális gyógyszerigénnyel, illetve műtéti költségigénnyel jár, a betegek a kis megterhelés (altatás hiánya) miatt jól tolerálják. A laparoszkópos technika elterjedése óta viszont lehetővé vált a szem ellenőrzése mellett történő kismedencei katéterbehelyezés, csökkent az infekciók, a sebsuppuratiók, posztoperatív szövődmények száma, ritkább lett a leakage előfordulása, csökkent a sebfájdalom, illetve a kórházi ápolási napok száma. Ennek ellenére intézményünkben fenntartjuk a laparoszkópos technika alkalmazását egy szűkebb betegcsoportra, ahol több előnnyel jár annak használata.
