Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Bálint Forgács x
Clear All Modify Search

Az egymásnak látszólag ellentmondó kognitív metaforaelmélet és a relevanciaelmélet nemcsak kiegészíthetik egymást, de találkozási pontjaik érdekes elemzési lehetőségeket nyújtanak. Egy szigorúbb és egy lazább elemzési példán keresztül tekintem át azokat a területeket, ahol az elméleteknek tartalmi összefüggése lehet. Egyrészt a fogalmi metaforák az absztrakt fogalmak megértését konkrét forrástartományok bevonása révén segítik, amivel hozzájárulhatnak az optimális relevancia létrehozásához. Ez túlmutat a relevanciaelmélet által nekik szánt szerepen, amely szerint csupán a laza nyelvhasználat költői eszközei lennének. Lehetséges, hogy a fogalmi leképezések nem elhanyagolható szerepet játszanak kognitív környezetünkben. A második elemzésben a metaforák metakommunikatív értékére próbálok rámutatni, ami a relevanciaelmélet kiegészítését eredményezheti. Az indirekt beszéd virágnyelve egy olyan metaforikus réteget jelenthet a nyelvben, amelynek a szemantika szintjén is metakommunikációs értéke lehet.

Restricted access

A metaforák nemcsak a költészetben és az irodalomban, de a hétköznapi és a tudományos nyelvben is fontos szerepet játszanak. Ugyanakkor a képletes nyelv megértésének agyi hátterét komoly viták övezik. Új kísérleti eredmények alapján úgy tűnik, hogy ha megfelelően kontrolláljuk a releváns pszicholingvisztikai változókat, akkor a korábbi feltételezésekkel ellentétben egyrészt nem a jobb, hanem a bal agyfélteke dolgozza fel még az újszerű, szokatlan (nem idiomatikus) metaforákat is. Másrészt megértésük nem tart hosszabb ideig, mint a hasonlóan újszerű szó szerinti kifejezéseké, ami pedig arra utal, hogy nem igényelnek különleges, csak a képletes nyelvhez szükséges műveleteket sem. Elképzelhető, hogy a metaforákat egyfajta speciális poliszémiaként, egy absztrakt tulajdonság behelyettesítése révén értjük meg. Ezáltal két fő pragmatikai funkció betöltésére válhatnak alkalmassá: 1. hogy elfedjék és 2. hogy kiemeljék a mondanivaló bizonyos elemeit. Végül röviden áttekintem, hogy a kognitív tudomány egy-egy metaforája hogyan terelheti a kutatást meghatározott irányokba, és mit árulhat el kutatók személyes agyi feldolgozási preferenciáiról.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dániel Ferencz, Klára Marton, Ágnes Lukács, Csaba Pléh and Bálint Forgács
Restricted access