Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Béla Bózsik x
  • All content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés: A szívelégtelenség miatt hospitalizált szívelégtelen betegek kórházi és egyéves halálozása igen magas. A natriureticus peptideknek a szívelégtelenség diagnosztikája mellett a prognosztikában is jelentős szerepe van. A natriureticus peptideknek a kórházi kezelésre történő változása ismert prognosztikai tényező. Keveset tudunk a kórházi felvételkor mért extrém magas natriureticus peptideknek a prognosztikai értékéről a kórházi halálozásra vonatkozóan. Célkitűzés: Annak eldöntése, hogy az extrém magas B típusú natriureticus peptidnek van-e prognosztikai jelentősége a kórházi halálozásra. Módszer: Retrospektív adatgyűjtés a 2006–2016 között a Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia Osztályán kezelt szívelégtelen betegek felvételi NT-proBNP szintjének és kórházi halálozásának a szempontjából. Külön vizsgáltuk a 2015-ben szívelégtelenség miatt hospitalizált olyan szívelégteleneket, akiknek a felvételi NT-proBNP szintjét extrém magasnak tartottuk. Itt a határt 10 000 ng/l feletti értéknél szabtuk meg. E betegeknél a szívelégtelenség komorbiditásait is figyelembe vettük. Eredmények: Az elmúlt 10 évben 3143, kórházat elhagyó beteg medián NT-proBNP értéke 4842 ng/l volt, míg a 182, kórházban meghalt beteg medián NT-proBNP értéke 10 688 ng/l-nek adódott (p<0,001). 2015-ben 118 olyan szívelégtelen beteget kezeltünk, akiknek az NT-proBNP értéke 10 000 ng/l felett volt. A kórházban meghaltak száma 13 volt, ami több mint 10%-os halálozást jelentett, szemben az összes szívelégtelen beteg 5,8%-os halálozásával. Az extrém magas NT-proBNP-vel felvett betegeknél már nem volt szignifikáns különbség az elhunyt, illetve túlélő betegek medián értékei között (17 080 ng/l versus 19 152 ng/l). Következtetés: A felvételi NT-proBNP esetén a 10 000 ng/l feletti érték szignifikáns kórházi mortalitásnövekedést jelent. A 10 000 ng/l feletti tartományban már nincsen szignifikáns különbség a túlélők és meghaltak értékei között. Nincsen olyan etiológiai tényező, amit egyértelműen felelőssé lehetne tenni az extrém magas NT-proBNP értékekért, illetve a halálozásért. Orv Hetil. 2017; 158(20): 779–782.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A szívelégtelenség gyanúja miatt hospitalizált szívelégtelen betegeknél a natriureticus peptidek meghatározása mind a diagnózis megerősítése, mind pedig a prognosztika szempontjából fontos. A kezelés hatására jelentkező natriureticuspeptidszint-változás mértéke a prognózis egyik meghatározója. Célkitűzés: Annak eldöntése, hogy az akut szívelégtelenség miatt felvett betegeknél a felvételi natriureticus peptid korai ismétlése eredményez-e olyan változást, amely befolyásolhatja a diagnózist és a prognózist. Módszer: Prospektív adatgyűjtés a 2017 és 2018 között a Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia osztályán kezelt akut szívelégtelen betegekre vonatkozóan, az N-terminális pro-B natriureticus peptid (NT-proBNP) szintjének a felvételkor és 12 órán belül ismételten mért értékeinek összehasonlítására. Azon betegek adatait elemeztük, akiknek a felvételt indokoló panaszai 24 órán belül kezdődtek, és a panaszokat szívelégtelenség okozta. Eredmények: A vizsgált 23 beteg átlagéletkora 77,9 ± 8,3 év volt. A betegek nagy részénél a szívelégtelenséget csökkent szisztolés balkamra-funkciót okozta. Ezen betegeknél az ejekciós frakció 34,1 ± 3,9%-nak adódott. A panasz kezdetétől eltelt idő 6,7 óra ± 2,2 óra volt, míg az ismételt biomarkermeghatározásig eltelt idő 6,5 ± 2,2 órát tett ki a felvételi mérés időpontjához képest. Az NT-proBNP medián értéke 5064 pg/ml-ről 8847 pg/ml-re emelkedett (p<0,0005) a 6 órás kontroll során, ami 75%-os növekedést jelentett. A hs-troponin-T átlaga 46 ± 25 ng/l-ről 78 ± 51 ng/l-re növekedett (p<0,002). Következtetések: Akut szívelégtelenségben jelentős NT-proBNP-emelkedés várható a felvételt követő korai, ismételt mérés eredményeként. Ennek ismerete mind diagnosztikai, mind prognosztikai szempontból jelentőséggel bírhat. A megfigyelésnek nagyszámú betegen való validálása szükséges. Orv Hetil. 2018; 159(25): 1009–1012.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: János Tomcsányi, Béla Bózsik, György Rokszin, Zsolt Abonyi-Tóth, and Lajos Katona

A pitvarfibrilláció hazai prevalenciájára és incidenciájára nincsen ismert adat. A hazai epidemiológiai adatok a nemzetközi publikációk adataiból következtethetők, habár egyedüli adottságként egy egységes biztosítói adatbázis áll a rendelkezésre. Célkitűzés: A magyarországi teljes lakosságra vonatkozó pitvarfibrillációs prevalencia és incidencia meghatározása. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisának felhasználása a 2007., 2008. és 2009. évekre vonatkozóan az adott évet megelőző, 2002-től ismert adatok figyelembevételével a pitvarfibrillációs kód megjelenése szempontjából. Eredmények: A pitvarfibrilláció prevalenciája ma Magyarországon 2,37–2,67%. Egy adott évben csak a betegek fele kerül kórházi vagy szakrendelői ellenőrzésre. Következtetések: Ez az első olyan felmérés, ami teljes országos lefedettségben vizsgálja a pitvarfibrilláció prevalenciáját. Már az öt–hét éves időintervallum figyelembevételével számított 2,37–2,67% prevalencia is lényegesen magasabb betegszámot jelent, mint amivel eddig számoltak. A rendelkezésre álló adatok matematikai modellezésével azonban a teljes magyarországi betegszám 296 493, ami 2,95%-os prevalenciát jelent. Orv. Hetil., 2012, 153, 339–342.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: János Tomcsányi, Hrisula Arabadzisz, Tamás Frész, Balázs Sármán, Béla Bózsik, András Zsoldos, and Tamás Simor

A szerzők a stressz-cardiomyopathiának, vagy más néven Takotsubo-szindrómának egy új megjelenési formáját ismertetik. Míg a klasszikus Takotsubo-szindróma esetén a szívcsúcs dilatációjának reverzíbilis volta figyelhető meg, a reverz Takotsubo-szindróma esetén pont fordítva, a bazális szegmensek reverzíbilis dilatációja és az apex hiperkinetikus mozgása látható. A reverz Takotsubo-jelenséget egy 36 éves nőbetegnél láttuk, akinél fülplasztikai műtét kapcsán tonogen-lidocainos lokális injekció váltotta ki a panaszokat és tüneteket. A tartós mellkasi fájdalom, EKG-eltérés és troponinpozitivitás hátterében coronariabetegség nem volt, az echokardiográfia a bal kamra bazális szegmenseinek akynesisét és az apex hyperkinesisét mutatta. A falmozgászavarok 3 nap alatt megszűntek.

Restricted access