Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for

  • Author or Editor: Béla Fülesdi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Béla Fülesdi and Péter Sahin
Restricted access

A szerzők áttekintik, hogy az orvostechnológia fejlődése milyen hatást gyakorolt a hazai egészségügyi ellátórendszerre, és hogy ezek a hatások milyen szakmai és strukturális átalakításokat tesznek szükségessé. Orv. Hetil., 2011, 152, 1903–1906.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Béla Fülesdi and Csaba Balázs
Restricted access

A kóros mértékű szelénhiány mélyreható változásokat eredményez a sejtek oxidatív stressz elleni védekezésében, aminek többek között a keringési rendszer egyes betegségeinek és azok kockázati faktorainak kialakulásában is fontos szerep jut. A szepszis és az ezzel kapcsolatos kórképek igen összetett patomechanizmusának része a szabad oxigéngyökök fokozott képződése és csökkent eliminációja. A szelénpótlás a fenti betegségek megelőzésében és kezelésében nem új keletű gondolat, az utóbbi években született közlemények azonban ellentmondásos adatokat tettek közzé mindkét betegségcsoport vonatkozásában. A szerzők ezen a területen született legfontosabb kutatási eredmények összefoglalását tűzték ki célul a jelen összefoglaló írásakor. Orv. Hetil., 2013, 154, 1621–1627.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dániel Tamás Nagy, Béla Fülesdi, and Judit Hallay

A gastrointestinalis traktust érintő megbetegedések patomechanizmusában egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a reaktív oxigén- és nitrogéngyökök sejtmembrán-károsító hatásának. Az antioxidáns védelemben alapvető fontosságú a nyomelemek, köztük a szelén szerepe, amely glutation-peroxidáz formájában részét képezi a bélfal immunrendszerének. A gyulladásos bélbetegségekben megfigyelhető felszívódási zavar és következményes malnutritio miatt nagy a jelentősége a táplálásterápiának, a megfelelő energia-, fehérje- és nyomelempótlásnak. A humán tanulmányok rámutatnak, hogy a gyulladásos bélbetegség többnyire alacsonyabb szérumszelénszinttel jár együtt, ezzel együtt mérhetően csökken az antioxidáns és nő a proinflammatorikus aktivitás. A megfelelő szelénpótlás lehet kedvező hatással a szervkárosodás mértékére, a fertőzések súlyosságára, de a mortalitás csökkenését nem igazolták az eredmények. Némi bizakodásra adhat okot, hogy állatkísérletekben a szelén egyértelmű preventív hatását mutatták ki mind a gyulladásos, mind a gyulladás indukálta daganatos bélbetegségek területén. Orv. Hetil., 2013, 154, 1636–1640.

Restricted access

Az intraoperatív hypothermia felismerésének és a maghőmérséklet-csökkenés megelőzésének jelentősége az utóbbi 10 évben tisztázódott részleteiben. Igazolódott, hogy a maghőmérséklet a hosszabb időtartamú műtétek esetén 1–3 °C-kal csökken. Ugyanakkor már enyhe hypothermia is (36 °C alatti maghőmérséklet) számos, a betegség kimenetelét hátrányosan befolyásoló szövődménnyel bírhat, úgymint perioperatív cardialis szövődmények, fokozott vérzékenység, a transzfúziós igény megnövekedése, a sebgyógyulás ütemének lassulása, a gyógyszerek metabolizmusának csökkenése. Igazolódott az is, hogy az intraoperatív hypothermia következményeinek kezelése mintegy megduplázza a betegek kezelési költségeit. Ezért indokoltnak tartjuk, hogy összefoglaljuk az intraoperatív hypothermia létrejöttével, következményeivel és megelőzésével kapcsolatos legkorszerűbb ismereteket.

Restricted access

Az intenzív osztályok forgalmának jelentős részét teszik ki a súlyos szepszissel felvett betegek, akiknek komplex kezelése magas költséggel és magas mortalitással párosul. Célkitűzés: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a betegellátással összefüggő költségek szempontjából jelentkezik-e már az első ápolási napon különbség a gyógyult és a meghalt betegek között. Módszer: A tanulmányban 6 intenzív osztály vett részt, melyek összesen 70, súlyos szepszis miatt osztályukra felvett beteget vontak be a vizsgálatba. Az osztályok a bevont betegekről kigyűjtötték a betegellátással összefüggő intenzív osztályos anyag- és eszközfelhasználást a felvételt követő első 24 órában. Összesen 59, betegellátással összefüggő költségelem felhasználását gyűjtötték ki és csoportosították, úgymint radiológia, laboratóriumi vizsgálatok és egyszer használatos eszközök. A vérkészítmények és a gyógyszerek/infúziók esetében teljes, tételes adatgyűjtés történt. Az egységes költségmeghatározás érdekében a felhasznált költségelemekhez a szerzők adtak költségértékeket. Eredmények: A súlyos szepszis intenzív osztályos mortalitása ebben a mintában 64%-os volt, az átlag ápolási napok száma a gyógyult betegeknél 19,9 (SD ± 11,4), a meghaltaknál 13,0 (SD ± 8,5). A betegellátással összefüggő (direkt) első napi költség átlag 60 957 Ft-ot tett ki, a meghaltaknál szignifikánsan többet, mint a gyógyult betegeknél (70 835 Ft vs 40 108 Ft, p = 0,020). Költségcsoportokra bontva, a meghalt betegek magasabb direkt költségét a vérkészítmények ( p = 0,047) és a gyógyszerek/infúziók okozzák ( p = 0,003). A meghalt betegek magasabb gyógyszer- és/vagy infúzióköltségéért a kolloidok ( p = 0,016) és a költségesebb antibiotikumok használata ( p = 0,021) felelős. Következtetések: Nemzetközi összehasonlításban a súlyos szepszis mortalitása magasabb, a szepsziskezelés napi költsége alacsonyabb Magyarországon. A meghalt betegek közel kétszer magasabb első napi költsége alátámasztja a korai diagnózis és a hatékony kezelés szükségességét.

Restricted access