Search Results
You are looking at 1 - 7 of 7 items for
- Author or Editor: Béla Márkus x
- Refine by Access: All Content x
Ritka lokalizációjú méhen kívüli terhesség – májterhesség esete
A rare localisation of ectopic pregnancy – hepatic pregnancy
Absztrakt
A méhen kívüli terhesség az életet közvetlenül veszélyeztető leggyakoribb kórkép a mindennapi szülészet-nőgyógyászati gyakorlatban. A szerzők egy 28 éves nő esetét mutatják be, aki epigastrialis fájdalom miatt jelentkezett kórházukban. Az elvégzett diagnosztika 16 hetes májterhességet igazolt. A szerzők hangsúlyozzák a méhen kívüli terhesség korai felismerésének és ellátásának fontosságát, melyek fontos szerepet játszanak az anyai mortalitás csökkentésében.
Abstract
Helicobacter pylori is a common pathogen causing gastric inflammation and malignancy. Fetuin-A is a multifunctional protein that is involved in the regulation of calcification, insulin resistance and inflammation. Reports on serum levels of fetuin-A in acute H. pylori infection are contradictory. We intended to see whether H. pylori post-infection status has a long-term effect on serum fetuin-A levels in a well-characterized series of systemic lupus erythematosus cases.
In this cross-sectional study 117 patients with systemic lupus erythematosus were enrolled. Helicobacter infection status and serum fetuin-A concentration were determined by ELISA and radial immunodiffusion, respectively. H. pylori positive patients had higher serum fetuin-A concentration than negative ones: 517 (456–603) vs. 476 (408–544) mg L−1, median (25–75% percentiles), P = 0.020. No other parameters differed between these groups. During univariate regression analysis fetuin-A levels were associated with Erythrocyte sedimentation rate (ESR), White blood cell count (WBC), C-reactive protein (CRP), serum total protein, albumin, and the SLEDAI index at the time of diagnosis but only serum albumin remained a significant determinant in multivariate regression study.
Absztrakt:
A vastagbélrák (CRC) incidenciája és mortalitása is kiemelkedően magas a közép-európai országokban, hazánkban a második leggyakoribb daganattípus mind a férfiak, mind a nők körében. Az évente újonnan regisztrált betegek száma 10 000 köré tehető. Ezek az adatok jelzik, hogy szükséges olyan szűrőmódszerek kifejlesztése, amelyek a betegek számára kevéssé megterhelőek, ezáltal növelhető a vizsgálatokon történő részvétel. A vérben található, sejten kívüli szabad DNS (skDNS) szintje bizonyos fiziológiás állapotokban megnő, többek között terhesség vagy erőteljes fizikai aktivitás esetén. Az skDNS koncentrációja azonban egyes kórállapotokban, például autoimmun és gyulladásos megbetegedésekben, valamint különböző daganattípusokban, többek között vastagbélrákban is emelkedett értéket mutat. Az skDNS eredetére, funkciójára és hatásmechanizmusára vonatkozóan számos tanulmány található a szakirodalomban. Jelen összefoglaló közleményünk célja a szabad DNS mennyiségi és minőségi változásainak ismertetése, funkcióinak áttekintése, valamint diagnosztikus alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a vastagbélrák korai észlelésének szempontjából. A szabad-DNS-molekulák többféle módon kerülhetnek a keringésbe, az apoptózis és nekrózis mellett az élő sejtek által történő direkt szekréció is lehetséges. Daganat kialakulása esetén az egészséges és a rákos sejtek egyaránt képesek DNS-t kibocsátani a perifériás vérbe, így a tumorsejtekben bekövetkező genetikai (például mutáció: APC, KRAS, BRAF) és epigenetikai (például DNS-metiláció: SEPT9, SFRP1) elváltozásokat a szabad-DNS-frakcióban is vizsgálhatjuk. Számos nagy áteresztőképességű, érzékeny és automatizált módszer is rendelkezésünkre áll, amelyek lehetőséget biztosítanak a minták standardizált feldolgozására, illetve a markerek kvantitatív elemzésére. Ezek a fejlesztések segíthetnek különböző alternatív szűrési módszerek kialakításában, amelyek a klinikai gyakorlatba is könnyedén beépíthetők, így hozzájárulhatnak a betegségek mielőbbi diagnosztizálásához. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1167–1177.
Absztrakt:
Napjainkban a genetikai kutatások mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az epigenetikai vizsgálatok, ugyanis az epigenetikai jelenségek – köztük a DNS-metiláció is – részt vesznek a fenotípust meghatározó gének expressziójának szabályozásában, így számos betegség mechanizmusával összefüggenek. Jelen összefoglaló közleményünk célja az epigenetikai mechanizmusok közül a DNS-metiláció evolúció során történő megjelenésének, funkciói változatosságának, illetve az öregedésben és a rákos megbetegedésekben betöltött szerepének bemutatása. A DNS-metiláció a prokarióták, az eukarióták, illetve a vírusok körében is megfigyelhető epigenetikai módosulás. A prokarióták és vírusok esetén idegen DNS-sel szembeni védelmi funkciót lát el. A DNS-metiláció prokariótáknál jelentős szereppel bír a transzkripció regulációjában, a replikáció iniciációjában, illetve a Dam-irányított hibajavításban. A vírusoknál a védelmi funkció mellett a terjedésükhöz szükséges kapszid formálásában is részt vesz. Az eukarióták esetén a DNS-metiláció szerepet játszik a kromatinstruktúra és a transzkripció szabályozásában, a rekombinációban, a replikációban, az X-kromoszóma inaktivációjában, a transzpozonok szabályozásában és az imprinting jelenség létrehozásában. A fenti tulajdonságok mellett evolúciós szereppel is rendelkezik azáltal, hogy megváltoztatja a DNS mutációs rátáját. Az öregedés során és a rákos megbetegedésekben kialakuló globális hipometilációs eltérések genetikai instabilitáshoz és spontán mutációs eltérésekhez vezethetnek a transzpozonok szabályozásában betöltött funkciójuk révén. A lokális hipermetilációs (például az SFRP1, az SFRP2, a DKK1 és az APC promóterének hipermetilációja) változásoknak a fehérjeexpressziós változások létrehozásában, ezáltal a rák fenotípus kialakulásában van jelentős szerepe. Az elváltozások általános jellege alapján a fenti eredmények a biológiai kor és a betegségek epigenetikai változások kimutatásán alapuló diagnosztikai és prognosztikai módszerei kutatásának fontosságát támasztják alá. Orv Hetil. 2018; 159(1): 3–15.
