Search Results

You are looking at 1 - 10 of 46 items for

  • Author or Editor: Béla Molnár x
Clear All Modify Search
Authors: Kristóf Bagdi, Kinga Molnár, Béla Pukánszky and Béla Pukánszky

Abstract  

Polyurethanes were prepared from 4,4′-methylenebis (phenyl isocyanate) (MDI), 1,4-butanediol (BD), and poly(tetrahydrofurane) polyether polyol (PTHF) by melt polymerization. The –OH functional group ratio of polyol/total diol was kept constant at 0.4, while the ratio of the isocyanate and hydroxyl groups (NCO/OH) changed between 0.940 and 1.150. The thermal analysis of the polymers by DSC and DMTA measurements indicated several transitions. The three glass transition temperatures observed were assigned to the relaxation of the aliphatic –CH2– groups of the polyol, and to that of the soft and hard segments, respectively. The glass transition temperature of the soft and hard phase changed with the NCO/OH ratio indicating changes in phase structure and composition confirmed also by the maximum in the number of relaxing soft segments. Changes in the relatively small number of end-groups result in considerable modification of mechanical properties. Strength is determined by molecular mass and interactions, while stiffness depends mainly on phase structure. Surprisingly enough, –OH excess yields stiffer polymers, since the interaction of the –OH groups results in a decrease in the amount of the soft phase. A unique correlation was found between tensile modulus and the number of relaxing soft segments.

Restricted access

Absztrakt:

A központi idegrendszeren végzett műtéti beavatkozások és a spontán intracerebralis vérzések speciális kihívást jelentenek a vérzésmenedzsment során, hiszen egyrészt az agy az anaemiára és a következményes hypoxiára legérzékenyebb szervünk, másrészt a zárt koponyaüregben növekvő vérzés intracranialis nyomásfokozódás esetén közvetlen életveszélyt okoz. A szerzők részletesen összefoglalják a neurointenzív ellátás és a neuroanesztézia során alkalmazott kezelési lehetőségeket. Elektív idegsebészeti műtétek esetén a perioperatív ellátásban kiemelt szerepet kap a hemoglobinkoncentráció, a fibrinogénszint és a thrombocytaszám szervspecifikus optimalizációja. Előzetesen szedett antikoaguláns és antithromboticus szerek esetén sürgősségi esetekben a célzott gyógyszeres korrekciót kell előnyben részesíteni. Intracerebralis vérzések esetén a szervtámogató kezelés mellett etiológiától függő, célzott diagnosztikán alapuló vérzéscsillapítás javasolt. Orv Hetil. 2020; 161(37): 1574–1578.

Open access

Absztrakt

A várható életkor emelkedésével a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma is nő, ezzel párhuzamosan pedig az elektív vagy sürgős műtéti beavatkozások is növekedést mutatnak. Irodalmi adatok arra utalnak, hogy a Parkinson-kóros betegek több mint felének perioperatív gyógyszerelése nem megfelelő. Az is ismert, hogy a megfelelően előkészített és megfelelő perioperatív ellátásban részesített Parkinson-kóros betegekben a perioperatív szövődmények aránya közel 50%-kal alacsonyabb. A szerzők összefoglalják a Parkinson-kór legfontosabb perioperatív szövődményeit, a műtét előtti, intraoperatív és műtét utáni kezelés legfontosabb szempontjait. Felhívják a figyelmet arra, hogy az érintett kezelőorvosok együttműködése és a témával kapcsolatos ismereteinek szélesítése hozzájárulhat az interdiszciplináris kezelés sikeréhez. Orv. Hetil., 2015, 156(34), 1355–1359.

Open access

A protonpumpa-gátlók (PPI) a gastrooesophagealis reflux és más savfüggő betegségek kezelésében széles körben használatosak. Az omeprazol, lansoprazol, pantoprazol, rabeprazol és esomeprazol hatékonyan gátolják a gyomorsav-szekréciót a protonpumpa, H + /K + -adenozin trifoszfatáz (ATPáz) bénításával.E vegyületek döntően CYP-mediált oxidatív metabolizmusában megfigyelhető különbségek kifejezett egyéni eltéréseket okozhatnak a savszekréció gátló hatásban. A PPI-kezelés során fellépő gyógyszerkölcsönhatások nagy része szintén e metabolikus folyamatokhoz köthető.A PPI-k átalakításában elsősorban a CYP2C19 és a CYP3A4 izoenzimek vesznek részt; aktivitásukat részben exogén hatások, részben endogén (farmakogenetikai) tényezők módosíthatják. Napjainkban elérhetővé vált az egyes genotípusok (homozigóta extenzív, heterozigóta extenzív metabolizálók és lassú metabolizálók) PCR, DNS chip módszerrel történő vizsgálata, mely egyre több magyarázattal szolgál a terápiás válaszokban megfigyelhető egyéni eltérések megértéséhez.A genotípus meghatározása a klinikai gyakorlat számára jelentős segítséget nyújthat az optimális kezelési forma kiválasztásában, és egyénre szabott savszekréció-gátló terápia kialakításában, különösen PPI-kezelésre non-responder gastrooesophagealis reflux, vagy fekélybetegség esetében, illetőleg sikertelen eradikációs kezelést követően.

Restricted access
Authors: Krisztina Hagymási, Béla Molnár and Zsolt Tulassay

Az őssejtek önmegújító képességű, egy vagy több differenciált sejttípus létrehozására képes sejtek. Multipotensek, könnyű kinyerésük révén a sejt- és génterápia célpontjai lehetnek a jövőben. Felnőtt mesenchymalis, neuronalis, epidermalis, haematopoeticus őssejtek alkalmazása előnyös lehet szív- (myocardialis infarctus), csont- (osteoarthritis), idegbetegségek (Parkinson-, Alzheimer-kór), hematológiai kórképek (haemophilia, thrombocytopenia) kezelésében. A szerzők a gyomor-bél rendszer betegségeiben történt alkalmazásukkal kapcsolatos kis-, de növekvő számú ismereteket tekintik át. A haematopoeticus őssejtátültetés eredményes volt kezelésre nem reagáló Crohn-betegekben, coeliakiás betegek bizonyos csoportjában. A máj kötőszövetes elfajulásának megelőzésére mesenchymalis őssejteket alkalmaztak sikerrel. A haematopoeticus őssejt-transzplantációs kezelésre nem reagáló autoimmun gyomor-bél rendszeri betegségekben ígéretes lehetőség lehet. További terápiás célpontok lehetnek az autoimmun májbetegségek: autoimmun hepatitis, primer biliaris cirrhosis, primer sclerotizáló cholangitis. Jól tervezett multicentrikus prospektív vizsgálatok szükségesek az esettanulmányok és a kisszámú klinikai vizsgálat során tapasztalt lehetőségek bizonyítására.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az örökletes emlőrák szűrése, megelőzése és kezelése összetett, multidiszciplináris feladat. A familiáris emlőrák ellátására új ajánlásokat publikáltak az Egyesült Királyságban. Célkitűzés: A szerzők az angliai és skóciai ajánlásokat, azok evidenciáit és az ezzel kapcsolatos magyarországi helyzetet foglalják össze. Módszer: A National Institute for Health and Care Excellence és a Familial Breast Cancer Report (NHS Scotland) ajánlásai és a hazai gyakorlat elemzése. Eredmények: Az új ajánlások jelentősen növelik a genetikai tesztek és az ezzel kapcsolatos genetikai tanácsadások számát. Az új ajánlások alapján lényegesen több mágneses rezonanciás vizsgálat javasolt az emlőszűrésben. Az érintett egyéneknek közepes kockázattól felfelé kemoprevenció ajánlható. Az örökletes emlőrák szisztémás kezelésében új utakat nyithatnak az egyes platinaszármazékokkal és a poli-ADP-ribóz polimeráz inhibitorokkal végzett klinikai vizsgálatok. Az egészségügyi költségvetést számottevően megterhelhetik a jelentősen megnövekedett genetikai tesztvizsgálatok, a genetikai tanácsadások, az emlő mágneses rezonanciás vizsgálatai. Következtetések: A fenti ajánlások bizonyos területeken meg fogják változtatni a familiáris emlőrák ellátásának jelenlegi klinikai gyakorlatát. Orv. Hetil., 2016, 157(28), 1117–1125.

Open access
Authors: Krisztina Fischer, Orsolya Galamb, Béla Molnár, Zsolt Tulassay and András Szabó

A gyermekkori nephrosis 90%-a idiopathiás nephrosis szindróma. Az idetartozó három kórkép, a minimal change betegség, a mesangialis proliferatio és a focalis sclerosis hasonló klinikai képpel jelentkező, eltérő prognózisú és terápiás válaszú betegség. Dolgozatunk célja az idiopathiás nephrosis szindrómába tartozó kórképek kialakulásával, progressziójával összefüggő genetikai ismeretek, génexpressziós változások áttekintése és funkcionális csoportosítása. A génexpressziós változások meghatározásának eszközeként, dolgozatunk röviden összefoglalja a northern blot, a ribonuclease protection assay, az in situ RNS-hibridizáció, a kvantitatív RT-PCR és a microarray módszerek lényegét. Az eddig elvégzett vizsgálatok a DNS-szintézis és repair gének, növekedési faktorok, extracelluláris mátrix, extracelluláris ligandreceptorok, extracelluláris jelátvitel zavarai mellett kiemelik a metabolikus és transzporter gének, illetve az immunszabályozó gének molekuláris eltéréseit, amelyek összefüggésben vannak az idiopathiás nephrosis szindróma eddig megismert molekuláris hátterével. A chiptechnológia fejlődésével és elterjedésével ezek a markerek és a hagyományos vizsgálati módszerek párhuzamos alkalmazása rutindiagnosztikai szempontból is fontossá válhat.

Restricted access
Authors: Krisztina Hagymási, Béla Molnár, Ferenc Sipos, Orsolya Galamb and Zsolt Tulassay

A colorectalis rák a második leggyakoribb halálok hazánkban és a fejlett országokban is. A kórkép gyakori előfordulását az epithelsejtek gyors életciklusa, anyagcseréje, illetve a táplálkozási karcinogének közvetlen hatása magyarázza. A legújabb felfogás szerint a rák az őssejtek betegségének tekinthető. Ismereteink az utóbbi években jelentősen bővültek a emésztőrendszeri őssejtek elhelyezkedéséről (niche), sejtciklusukról, szabályozásukról (Notch, illetve Wnt/β-catenin jelrendszer) és markereikről (mathusashi-1, β-catenin). Az őssejtek és a daganatsejtek számos tulajdonságukban – önmegújító és proliferációs képességükben is – hasonlítanak egymáshoz. Újonnan merült fel a gyulladásos jelekre bevándorló csontvelő-eredetű őssejtek szerepe a daganatképződésben. A helyi vagy bevándorló őssejtek malignus átalakulásának okai mutációk (APC-, MMR-gének) vagy metiláció (CDKN2A, p16/INK4a, MGMT, MLH1) lehetnek. A dysplasiás sejtek terjedése még tisztázásra vár.

Restricted access
Authors: Sándor Spisák, Béla Molnár, Orsolya Galamb, Ferenc Sipos and Zsolt Tulassay

Az mRNS expressziós chippel való vizsgálati módszer elterjedésével egyre nagyobb igény merült fel az eredmények fehérjechipekkel történő validálására. A szerzők a különböző fehérjechip-módszerek előnyeit, hátrányait, alkalmazási lehetőségeit, eddigi eredményeit mutatják be. A fehérjék chip- vagy array-alapú analízisének speciális gátjai a molekulák bomlékonysága, a nem specifikus kötődés lehetősége és az amplifikációs módszerek hiánya. Ma üvegtárgylemez-alapú nyomtatott, SELDI MS-alapú, elektroforézis-alapú és szövettani mikroblokkmódszerek különböztethetők meg. Az üvegalapú chipek előnye az egyszerű alkalmazhatóságuk, a kisebb költségük. A SELDI-alapú fehérjechipek viszonylag nagy költséggel (tömegspektrométer), kis anyagmennyiségből (<1 µg) is tudnak profilkülönbségből adódó eredményt adni. Az elektroforézis-alapú eljárások még nem kiforrottak. A szöveti mikroblokkok az egyes antitestek szöveti és betegségspecificitásának meghatározását teszik lehetővé. A fehérjechipek eddigi alkalmazása a szérumban a betegségspecifikus mintázatok felderítésére, a daganatspecifikus jelátviteli utak kutatására, az mRNS expressziós vizsgálatok eredményeinek ellenőrzésére, igazolására szolgáltak. A fehérjechipek érzékenységének, specificitásának növekedése, valamint a költségek és a szükséges minta mennyiségének csökkenése elvezethet rutindiagnosztikai felhasználásukhoz.

Restricted access
Authors: Gábor Valcz, Tibor Krenács, Béla Molnár and Zsolt Tulassay

A vastagbél stromasejtjeinek és az azokat körülvevő mikrokörnyezetnek elsődleges szerepe van a gyulladásos folyamatok szabályozásában, a tumorok kialakításában és az áttétek képzésében. A gyulladásos folyamatokban és az azt követő szöveti regenerációban alapvető jelentőségűek a myofibroblastok, amelyek által termelt molekulák hatnak az immunrendszer sejtjeire és a hámsejtek proliferációjára. A daganatok myofibroblastokat aktiválhatnak, amelyek fokozott és megváltozott regulátoros ligand (citokin, kemokin, kemotaktikus és növekedési faktorok) termelése őssejt-aktiváción keresztül a hámsejtek kontrollálatlan szaporodásához vezethet. Dolgozatunkban a myofibroblastokkal kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze, és ismertetjük szerepüket a gyulladásos és a neoplasztikus folyamatokban.

Open access