Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Béla Péter Molnár x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

Black plum sawfly (Hoplocampa minuta) is an important pest species of plum (Prunus domestica). In organic plum orchards, the yield loss caused by H. minuta larval damage can reach almost 100% occasionally. Adults feed on pollen and nectar of the plum flower; therefore, we hypothesize that, besides visual cues, also olfaction plays an important role in habitat and host finding. To understand the chemical communication mediated by flower volatiles to black sawflies, we investigated the chemical signals released from plum flowers, which can trigger the peripheral physiological responses of adult sawflies. First, using gas chromatography coupled with electroantennography (GC-EAD), we selected 18 physiologically active compounds from the headspace volatile collection of plum flowers, which triggered the H. minuta male and female antennae. Subsequently, we determine the volatilome of plum flower and identified those compounds, which elicited physiological responses, using gas chromatography coupled with mass spectrometry (GC-MS). These antennally active components in flower volatiles could be candidates for potential kairomone, which could later be used for attracting males and females of H. minuta and could contribute to developing pesticide-free, effective monitoring and lure and kill strategy against this pest.

Open access
JPC - Journal of Planar Chromatography - Modern TLC
Authors:
Ágnes Móricz
,
Györgyi Horváth
,
Péter Molnár
,
Béla Kocsis
,
Andrea Böszörményi
,
Éva Lemberkovics
, and
Péter Ott

The composition of the essential oil of Thymus vulgaris L. has been determined by GC-FID and GC-MS. Because separation of thymol, carvacrol, and linalool, components of the essential oil, was more efficient by overpressured layer chromatography (OPLC) than by conventional thin-layer chromatography (TLC), the forced flow technique was used before biological detection. All three test compounds had antibacterial effect against the phytopathogenic bacterium Pseudomonas syringae pv. maculicola, in bioautography, although in essential oil thymol was present in sufficient quantity to produce an inhibiting zone in the adsorbent layer. In BioArena investigations, when reduced glutathione as a formaldehyde (HCHO) capturer was dissolved in the cell suspension before bioautographic exposure to the essential oil, the characteristic inhibiting activity of thymol and carvacrol against Bacillus subtilis soil bacteria was reduced, whereas the presence of the HCHO precursors NGmonomethyl-l-arginine or N ɛ-monomethyl-l-lysine enhanced their antibacterial effect. These results suggest that HCHO and its reaction products may be involved in the antibacterial activity of thymol and carvacrol.

Restricted access
Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica
Authors:
Zsolt Kárpáti
,
Csengele Bognár
,
Erzsébet Voigt
,
Miklós Tóth
, and
Béla Péter Molnár

Abstract

Three sawfly species (Hoplocampa minuta, Hoplocampa flava, Hoplocampa fulviicornis) have been monitored in plum orchards during the flowering period in three consecutive years at three different locations in Hungary using chromotropic white sticky traps. Black and yellow sawflies (H. minuta and H. flava) are one of the most important pests in plum orchards, however plum-fruit sawfly (Hoplocampa fulvicornis) has not yet been documented from plum orchards in Hungary. In almost all locations and years, H. minuta was the most dominant species, except in Cegléd, 2014, where H. flava was the most abundant one. In terms of sex ratio, in all three species, more males than females were caught in the traps except in 2016 at Érd, where more H. flava females flew into the traps.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Barbara Kinga Barták
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Sándor Spisák
,
Zsolt Tulassay
,
Magdolna Dank
,
Péter Igaz
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

Bevezetés: A sejten kívüli szabad DNS-t már az 1940-es években kimutatták. Eredetéről több elmélet is létezik: lehetséges folyamat a tumoros sejtekből, valamint ezzel párhuzamosan az egészséges sejtekből történő felszabadulás is. Célkitűzés: Munkánk célja a szabad DNS felszabadulási ütemének vizsgálata volt SHO-egér/HT-29 humán colorectalis adenocarcinoma sejtvonal xenograftmodellben, valamint célul tűztük ki egészséges és C38 tumorral oltott C57BL/6-os egerek véráramába juttatott mesterségesen fölszaporított metilált és nem metilált DNS-szakaszok lebomlásának nyomon követését. Módszer: SHO-egerekre HT-29 sejteket oltottunk subcutan, majd vért vettünk 8 héten keresztül. A plazma szeparálása után DNS-t izoláltunk, majd mitokondriális és genomiális RT-PCR-próbákkal megállapítottuk a humán/egér DNS-arányt. A szabad DNS lebomlásának vizsgálatához egészséges és C38 tumorsejttel oltott C57BL/6-os állatok vérébe 3000 bázispár (bp) méretű in vitro metilált és nem metilált DNS-fragmentumot juttattunk. Az amplikonok degradációját 19 valós idejű PCR-próbával mértük, a bomlás ütemére a relatív amplikonkoncentrációk alapján következtettünk. Eredmények: A tumorból származó humán DNS mennyisége a 2. hétig a kimutathatósági határ alatt volt, majd a 3. héttől folyamatos emelkedést tapasztaltunk, amely a 8. hétre 18,26%-ot ért el. A véráramba juttatott DNS-szakaszok lebomlásának sebességében különbséget mutattunk ki a nem metilált és a metilált fragmentumok között. Az egészséges állatokban a nem metilált DNS 6 óra után eltűnt a vérplazmából, míg a metilált fragmentum szakaszai 24 óra múlva is kimutathatók voltak. Tumoros állatokban a degradáció mértéke lelassult, és mindkét forma kimutathatóvá vált 24 óra elteltével. Következtetés: A szabad DNS szerepének és hatásmechanizmusának vizsgálatát egyre nagyobb érdeklődés övezi. Munkánk segítséget nyújthat a DNS felszabadulásának és degradációjának pontosabb megismeréséhez. Orv Hetil. 2018; 159(6): 223–233.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Sára Zsigrai
,
Alexandra Kalmár
,
Gábor Valcz
,
Krisztina Andrea Szigeti
,
Barbara Kinga Barták
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Péter Igaz
,
Zsolt Tulassay
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

A B9-vitaminhoz, vagy más néven foláthoz természetes és szintetikus formában juthatunk hozzá, főként zöldségfélék vagy folsavtartalmú táplálékkiegészítők fogyasztásával. Hozzájárul a sejtek megfelelő fejlődéséhez és osztódásához, ezáltal jelenléte nélkülözhetetlen bizonyos alapvető anyagcsere-folyamatok lejátszódásához. Környezeti tényezők, örökletes faktorok és az öregedés következtében fellépő szervezetszintű csökkenése genetikai, epigenetikai, valamint metabolikus változásokhoz is vezethet. Összefüggésbe hozható többek között a megaloblastos anaemia, különféle szív- és érrendszeri (például érelmeszesedés, stroke), szülészeti (például placentaleválás, spontán vetélés, koraszülés, velőcsőzáródási rendellenesség), neuropszichiátriai (például Alzheimer-kór, Parkinson-kór, depresszió) és daganatos megbetegedések kialakulásával. A vitamin a fent említett kórállapotok mindegyike esetén preventív hatású, azonban bizonyos daganatos megbetegedések szempontjából terápiás alkalmazásának ideje nagy körültekintést igényel, ugyanis a már fennálló rákelőző állapot progresszióját elősegítheti. Pótlása több mint 60 országban szabályozott keretek között folyik a lakosság minimális folsavellátottságának elérése és a folsavhiányhoz köthető kórállapotok megelőzése érdekében. Habár 1998-ban a táplálék dúsításának bevezetését aggodalom övezte a B9-vitamin karcinogenezisben betöltött feltételezett szerepe miatt, a jelenlegi statisztikai adatok nem támasztják alá ilyenfajta egészségkárosító hatását. Ellenben számos jótékony tulajdonsága mutatkozik meg, ami a kezdeményezéshez csatlakozó országok számának bővülését eredményezheti a közeljövőben. Amellett, hogy a folsav széles körben használt táplálékkiegészítő, az onkológiai gyógyászatban is előszeretettel alkalmazzák (leukovorin) egyes kemoterápiás szerek (például metotrexát, 5-fluorouracil) hatékonyságának fokozására. Orv Hetil. 2019; 160(28): 1087–1096.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Barbara Kinga Barták
,
Eszter Márkus
,
Alexandra Kalmár
,
Orsolya Galamb
,
Krisztina Szigeti
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Sára Zsigrai
,
Zsolt Tulassay
,
Magdolna Dank
,
Péter Igaz
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

A vastagbélrák (CRC) incidenciája és mortalitása is kiemelkedően magas a közép-európai országokban, hazánkban a második leggyakoribb daganattípus mind a férfiak, mind a nők körében. Az évente újonnan regisztrált betegek száma 10 000 köré tehető. Ezek az adatok jelzik, hogy szükséges olyan szűrőmódszerek kifejlesztése, amelyek a betegek számára kevéssé megterhelőek, ezáltal növelhető a vizsgálatokon történő részvétel. A vérben található, sejten kívüli szabad DNS (skDNS) szintje bizonyos fiziológiás állapotokban megnő, többek között terhesség vagy erőteljes fizikai aktivitás esetén. Az skDNS koncentrációja azonban egyes kórállapotokban, például autoimmun és gyulladásos megbetegedésekben, valamint különböző daganattípusokban, többek között vastagbélrákban is emelkedett értéket mutat. Az skDNS eredetére, funkciójára és hatásmechanizmusára vonatkozóan számos tanulmány található a szakirodalomban. Jelen összefoglaló közleményünk célja a szabad DNS mennyiségi és minőségi változásainak ismertetése, funkcióinak áttekintése, valamint diagnosztikus alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a vastagbélrák korai észlelésének szempontjából. A szabad-DNS-molekulák többféle módon kerülhetnek a keringésbe, az apoptózis és nekrózis mellett az élő sejtek által történő direkt szekréció is lehetséges. Daganat kialakulása esetén az egészséges és a rákos sejtek egyaránt képesek DNS-t kibocsátani a perifériás vérbe, így a tumorsejtekben bekövetkező genetikai (például mutáció: APC, KRAS, BRAF) és epigenetikai (például DNS-metiláció: SEPT9, SFRP1) elváltozásokat a szabad-DNS-frakcióban is vizsgálhatjuk. Számos nagy áteresztőképességű, érzékeny és automatizált módszer is rendelkezésünkre áll, amelyek lehetőséget biztosítanak a minták standardizált feldolgozására, illetve a markerek kvantitatív elemzésére. Ezek a fejlesztések segíthetnek különböző alternatív szűrési módszerek kialakításában, amelyek a klinikai gyakorlatba is könnyedén beépíthetők, így hozzájárulhatnak a betegségek mielőbbi diagnosztizálásához. Orv Hetil. 2019; 160(30): 1167–1177.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Katalin Vágási
,
Péter Degrell
,
István Késői
,
Tibor Kovács
,
István Pintér
,
Béla Molnár
,
Judit Cseh
,
Judit Nagy
, and
István Wittmann

A szerzők egy 48 órája fennálló anuria miatt vizsgált 30 éves nőbeteg esetét ismertetik, aki tartósan szedett Guarana növényőrleményt tartalmazó készítményt, emellett alkalmanként parenteralis nemszteroid fájdalomcsillapítót kapott. A klinikai kép és a laborvizsgálatok akut máj- és veseelégtelenséget mutattak. Az elvégzett vesebiopszia szövettani képe akut tubularis necrosist igazolt. Átmeneti dialíziskezelést követően kompenzáló polyuria mellett vesefunkciós értékei fokozatosan rendeződtek. A szerzők az esetismertetés kapcsán szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a gyógyszertárakban és egyéb, gyógyhatású készítményeket, étrendkiegészítőket forgalmazó boltokban kapható szabadforgalmú készítmények némelyikének alkalmazása, illetve a gyógyszerészeti hivatal által törzskönyvezett készítményekkel való együttes alkalmazása súlyos veszélyeket rejthet.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Béla Sebők
,
Gábor Kiss
,
Péter János Szabó
,
Dániel Rigler
,
László Milán Molnár
,
Gábor Dobos
,
Ferenc Réti
,
Hajnal Szőcs
,
F. Árpád Joób
,
Kinga Körmöczi
, and
György Szabó

A szerzők előző közleményükben karbon/karbon állcsontimplantátumokkal kapcsolatos hosszú távú tapasztalataikról számoltak be. A jó funkcionális és esztétikai eredmények értékelése után a szervezet hatását vizsgálták az implantátum struktúrájára és morfológiájára nézve modern felületanalitikai módszerekkel. Nyolc év után eltávolított és be nem ültetett (referencia-) implantátumokat hasonlítottak össze. Mind a referencia-, mind a szervezetből eltávolított implantátum két fő komponense a szén és az oxigén, azonban a szervezet hatására az oxigén mennyisége három-négyszeresére nőtt, és nyomelemmennyiségben foszfort, ként, kalciumot és vasat mutattak ki. Az implantátumokat alkotó szénszálak vastagsága (5–7 μm) a szervezet hatására nem változott meg. A szervezetből eltávolított implantátum felületét – a referenciaimplantátum felületén nem található – 15–17 μm vastag réteg fedte, amelynek összetétele megegyezett a szénszálak összetételével. (A csontszövetre jellemző nagy mennyiségű kalciumot nem detektáltak.) Mindezek alapján megállapítható, hogy a karbon/karbon implantátumokat a szervezet agresszív hatása jelentős mértékben nem változtatja meg sem funkcionálisan, sem szerkezetileg. Orv. Hetil., 2012, 153, 744–750.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Enikő Kovács
,
Zsigmond Jenei
,
Anikó Horváth
,
László Gellér
,
Szabolcs Szilágyi
,
Ákos Király
,
Levente Molnár
,
Péter Sótonyi jr.
,
Béla Merkely
, and
Endre Zima

A normálistól eltérő, alacsonyabb testhőmérséklet, hypothermia terápiás alkalmazása az elmúlt évtizedben újra előtérbe került a neurológiai károsodás megelőzése, kialakulása esetén, illetve mértékének csökkentése érdekében. Használata nemcsak a szív- és idegsebészetben, hanem számos más, idegrendszeri sérüléssel vagy annak magas kockázatával járó folyamatban jótékony hatásúnak bizonyult. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen olyan terápiás eszköz, amely az újraélesztésen átesett betegek neurológiai kimenetelét bizonyítottan javítja egy komplex folyamat révén, csökkentve az agy oxigénfelhasználásának és -ellátásának arányát. Jótékony hatása mellett számos olyan élettani és kórélettani hatással rendelkezik, amelyek pontos ismerete elengedhetetlen, hiszen ezek akár életet veszélyeztető állapotot is eredményezhetnek. Mindezek miatt nagyon fontos, hogy a terápiás hypothermiát csak olyan szakemberek használják, akik pontosan ismerik annak hatásait, és felkészültek a káros mellékhatások megelőzésére, illetve kivédésére. Írásunkban a hypothermia különféle szervekre, szervrendszerekre kifejtett élettani hatásait foglaljuk össze. Orv. Hetil., 2011, 152, 171–181.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Krisztina Andrea Szigeti
,
Orsolya Galamb
,
Alexandra Kalmár
,
Barbara Kinga Barták
,
Zsófia Brigitta Nagy
,
Eszter Márkus
,
Péter Igaz
,
Zsolt Tulassay
, and
Béla Molnár

Absztrakt:

Napjainkban a genetikai kutatások mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az epigenetikai vizsgálatok, ugyanis az epigenetikai jelenségek – köztük a DNS-metiláció is – részt vesznek a fenotípust meghatározó gének expressziójának szabályozásában, így számos betegség mechanizmusával összefüggenek. Jelen összefoglaló közleményünk célja az epigenetikai mechanizmusok közül a DNS-metiláció evolúció során történő megjelenésének, funkciói változatosságának, illetve az öregedésben és a rákos megbetegedésekben betöltött szerepének bemutatása. A DNS-metiláció a prokarióták, az eukarióták, illetve a vírusok körében is megfigyelhető epigenetikai módosulás. A prokarióták és vírusok esetén idegen DNS-sel szembeni védelmi funkciót lát el. A DNS-metiláció prokariótáknál jelentős szereppel bír a transzkripció regulációjában, a replikáció iniciációjában, illetve a Dam-irányított hibajavításban. A vírusoknál a védelmi funkció mellett a terjedésükhöz szükséges kapszid formálásában is részt vesz. Az eukarióták esetén a DNS-metiláció szerepet játszik a kromatinstruktúra és a transzkripció szabályozásában, a rekombinációban, a replikációban, az X-kromoszóma inaktivációjában, a transzpozonok szabályozásában és az imprinting jelenség létrehozásában. A fenti tulajdonságok mellett evolúciós szereppel is rendelkezik azáltal, hogy megváltoztatja a DNS mutációs rátáját. Az öregedés során és a rákos megbetegedésekben kialakuló globális hipometilációs eltérések genetikai instabilitáshoz és spontán mutációs eltérésekhez vezethetnek a transzpozonok szabályozásában betöltött funkciójuk révén. A lokális hipermetilációs (például az SFRP1, az SFRP2, a DKK1 és az APC promóterének hipermetilációja) változásoknak a fehérjeexpressziós változások létrehozásában, ezáltal a rák fenotípus kialakulásában van jelentős szerepe. Az elváltozások általános jellege alapján a fenti eredmények a biológiai kor és a betegségek epigenetikai változások kimutatásán alapuló diagnosztikai és prognosztikai módszerei kutatásának fontosságát támasztják alá. Orv Hetil. 2018; 159(1): 3–15.

Open access