Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Béla Szalai x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Ahasverus Rottenberger metszete Buda 1598. évi ostromáról

Ahasverus Rottenberger’s Engraving about the Siege of Buda in 1598

Művészettörténeti Értesítő
Author:
Béla Szalai

Very few representations appeared of the capital of the Hungarian Kingdom, Buda seized by the Ottomans in 1541, over the 16th century. Until the unsuccessful attempt to recapture Buda in 1598 only eight engravings are known. The siege of Buda as a significant event kindled interest and reports appeared all over Europe, but only eight pictorial reports – or engravings – were printed. The article briefly describes all depictions printed until 1598 and those of the siege. The latter were unfortunately re-moulding of earlier depictions and conveyed more or less fictitious vedutas, with one exception. The exception is the print based on imperial master builder Ahasverus Rottenberger’s on-the-spot survey drawings the whereabouts of which was unknown for nearly a hundred years. The writing discusses the search for the artistically mediocre engraving of Rottenberger, before evaluating it from diverse viewpoints, e.g. of local history. Importantly, this is the first print to correctly represent the topographic features of Buda, thanks to the careful observation.

Restricted access

Generalizált epilepszia hátterében azonosított ioncsatorna-génmutáció ritka formája

A rare form of ion channel gene mutation identified as underlying cause of generalized epilepsy

Orvosi Hetilap
Authors:
Ágnes Till
,
Renáta Szalai
,
Márta Hegyi
,
Erzsébet Kövesdi
,
Gergely Büki
,
Kinga Hadzsiev
, and
Béla Melegh

Összefoglaló. A molekuláris genetikai technológiák fejlődése következtében egyre több, korábban idiopátiásnak tartott betegség hátterében ismerjük meg a genetikai eltérést. A generalizált epilepsziában szenvedő, a betegség lefolyása során epilepsziaszindrómát váltó, jó intellektusú, kiterjedt hipopigmentált folttal rendelkező fiúgyermek célzott genetikai vizsgálata neurocutan szindróma irányába nem hozott eredményt. Teljesexom-szekvenálás során egy kálium-klorid-kotranszporter génjének heterozigóta misszensz mutációja igazolódott, ami a fenotípussal összevetve, az irodalomban az idiopátiás generalizált epilepszia 14-es típusaként ismert epilepsziaszindróma diagnózisát támasztja alá. Orv Hetil. 2019; 160(21): 835–838.

Summary. The advances in molecular genetic methods has lead to the discovery of the genetic alterations that underlie the etiology of most diseases previously held to be idiopathic. Targeted genetic examination of a pediatric male patient showing a normal intellect, an extended area of skin hypopigmentation, and suffering from generalized epilepsy displaying a switch in epilepsy syndrome during the course of the disease towards a neurocutaneous syndrome was unsuccessful. Whole-exome sequencing identified a heterozygous missense mutation in a potassium chloride cotransporter gene, which together with the phenotype underscores the diagnosis of an epilepsy syndrome known in the literature as idiopathic generalized epilepsy type 14. Orv Hetil. 2019; 160(21): 835–838.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Tóth
,
Eszter Szalai
,
Béla Csákány
,
Réka Hécz
,
Gábor László Sándor
,
Olga Lukáts
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Nóra Szentmáry

Absztrakt:

Célunk a pigmentsejt-eredetű szemfelszíni elváltozások (conjunctivalis naevus, primer szerzett melanosis és conjunctivalis melanoma) összefoglaló ismertetése, különös hangsúlyt fektetve a klinikai megjelenésre, differenciáldiagnosztikára és kezelésre. A naevus a leggyakoribb benignus, pigmentsejt-eredetű conjunctivatumor. A primer szerzett (akvirált) melanosis közép- vagy időskorúakban jelenik meg, a conjunctivalis hám melanocytáinak proliferációja következtében. A conjunctivalis melanoma ritka daganat, a szemfelszíni laphám-neoplasia után a második leggyakoribb szemfelszíni malignus tumor, illetve a chorioidealis melanoma malignumot és a szemfelszíni laphám-neoplasiát követően a harmadik leggyakoribb ocularis malignoma. Rendkívül magas malignitási és áttétképzési potenciálja miatt fontos a korai felismerése és a megfelelő módon való kezelése. A gyakori recidívaképződés miatt kezelésében elengedhetetlen az intra- és posztoperatív adjuváns kezelési módok ismerete és alkalmazása, valamint a rendszeres kontrollvizsgálat. Orv Hetil. 2020; 161(15): 563–574.

Open access