Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for

  • Author or Editor: Bíró Éva x
Clear All Modify Search

Az elmúlt három évtizedben folyamatosan nőtt a nemzetközi érdeklődés a populációk mentális egészsége iránt, amit a témakörben nagy számban végzett tudományos kutatások és nemzetközi szakmai dokumentumok bizonyítanak. A téma iránti érdeklődéshez és elkötelezettséghez képest azonban a szakirodalomban igen alacsony a populációs adatokat szolgáltató, pontosan dokumentált, jól tervezett, és nemzetközi összehasonlításra is alkalmas vizsgálatok száma. Ez különösen igaz a hazai népesség mentális egészségével kapcsolatos kutatásokra, ami jelentős akadálya annak, hogy a mentális problémákkal küzdő hazai népesség különféle csoportjait célzottan segíteni képes, bizonyítékokon alapuló beavatkozásokat kínáló, több mint egy évtizede tervezett lelki egészség-stratégia elfogadásra kerüljön. E helyzet megoldásához kíván hozzájárulni a közlemény azáltal, hogy áttekintést ad a mentális állapot populációs mérésének konceptuális kérdéseiről, beleértve a mentális egészség átfogó témaköreit; valamint számba veszi a mentális zavarok, a generikus mentális állapot, és a mentális egészség, illetve a szubjektív jóllét vizsgálatára alkalmas, populációs vizsgálatokban leggyakrabban használt mérőeszközöket. A mentális egészség kérdéskörének jelentőségét és a magyar népesség mentális problémáira fókuszálva szükséges, a rendelkezésre álló széleskörű nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve pedig lehetséges a hazai népesség mentális állapotát az eddiginél átfogóbb, rendszeres, és nemzetközi összehasonlításra alkalmas eredményeket nyújtó módon vizsgálni, amely megalapozza a lelki egészség javítását hatékonyan szolgáló, bizonyítékokra alapozott országos stratégia megtervezését és eredményeinek nyomon követését.

Restricted access

Az interakciós szinkronitásnak hipnózis-interakciókban is éppoly fontos szerepe lehet a kapcsolat alakulásában, az interakció szabályozásában, mint éber intera__

Restricted access

A Bacillus thuringiensis cry1Ab endotoxint termelő transzgénikus kukorica (DK440BTY) és izogénes, toxint nem termelő kukorica (DK440) rizoszféráját jellemeztük talajbiológiai eszközökkel, illetve összehasonlító értékelést végeztünk egy vegetációs periódus három mintavételi időszakában. Telepszámlálásos módszerrel meghatároztuk néhány kitenyészthető mikrobacsoport (heterotrófok, oligotrófok, spórás mikrooganizmusok, szabadon élő N2-kötők és mikroszkopikus gombák) csíraszámát a rizoszféra talajában. Elvégeztük a mikrobiális össz-aktivitás vizsgálatát fluoreszcein-diacetát (FDA) hidrolízisének mérésével, illetve nyomon követtük a gyökérrendszer szimbiotikus struktúráinak, azaz az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kolonizációjának a működőképességét is. A rizoszférához szorosan kapcsolódó talajrészben a szabadon élő szaprotróf Trichoderma gombák faji diverzitásának az alakulását ellenőriztük.  Megállapítottuk, hogy a belső rizoszféra (endoriza) mikroszimbiontás kolonizációja az első mintavétel során (2001. június) szignifikánsan kisebb aktivitást mutatott, és csökkent a gomba működőképességét jelző arbuszkulumok mennyisége is. A további mintavételek során (2001. augusztus és október) azonban ezek a különbségek nem jelentkeztek, a szimbiózis működőképessége helyreállt. A varianciaanalízis azonban összesített hatásban szignifikáns különbséget jelzett. A gyökérfelszín kitenyészthető mikrobacsoportjainak csíraszámában nem adódott statisztikailag igazolható különbség a kétféle növény között. Az FDA módszerrel kimutatható össz-mikrobiális aktivitást ugyanakkor mindegyik mintavételnél nagyobbnak találtuk a Bt-kukorica rizoszférájában, amiből a fiziológiai tulajdonságok megváltozására következtettünk. A transzgénikus növény gyökérhatásának távolabbi részén, a külső rizoszférában a Trichodema gombák száma és faji összetétele csak szezonális változásokat mutatott, de nem különbözött szignifikánsan a génmódosított növénynél. Eredményeink jelzik a génmódosítás közvetett hatását a rizoszférában található „nem célzott” szervezetek összetételére vagy aktivitására, és felhívják a figyelmet a további, tartamjellegű vizsgálatok szükségességére is. 

Restricted access
Authors: László Simon, Borbála Biró, Éva Széles and Sándor Balázsy

Tenyészedényes kísérletben tanulmányoztuk, hogy a Ramann-féle rozsdabarna erdőtalajba kijuttatott nátrium-szelenitből (2,5 mg·kg -1 Se), illetve nátrium-szelenátból (2,5 mg·kg -1 Se) mennyi szelént akkumulál hajtásában a szareptai mustár és a takarmányretek. Megállapítottuk, hogy szelenit-kijuttatás esetén a hajtásba egy nagyságrenddel kevesebb szelén kerül be, mint a talaj szelenátkezelése esetén. Utóbbi esetben a szareptai mustár hajtásában 585, a takarmányretekében 684 mg·g -1 szelént mértünk. Mindez a hajtások szárazanyag-hozamának 53-85%-os visszaesését eredményezte. A transzport indexek kiszámításával megállapítottuk, hogy a növények által felvett szelén 40-50%-a szállítódott át a fitoextrakció során könnyen betakarítható hajtásba. A rizoszférából vett talajmintákban a domináns faj a Corynebacterium volt. A rizoszférában szintén jelen lévő Bacillus és Pseudomonas fajokról feltételezhetjük azonban - melyek a növénynövekedést serkentő ún. PGPR baktériumok közé tartoznak -, hogy a talajba mesterségesen kijuttatva stimulálják a növények szelénfelvételét (fitoextrakcióját), illetve fitovolatizációját. A nagyhörcsöki mikroelem-terheléses szabadföldi tartamkísérletben a mészlepedékes csernozjom talajba 1991-ben 30-810 kg·ha -1 nátrium-szelenitet juttattak ki. A kijuttatott szelén nagy része időközben a mélyebb rétegekbe mosódott le, és szelenáttá oxidálódott. Annak ellenére azonban, hogy a szelénkezelt parcellák 0-20 cm-es rétegében mindössze 2,3-8,0 mg·kg -1 volt az „összes”(cc. HNO 3 +cc. H 2 O 2 -oldható) szeléntartalom, a lucerna hajtásában 2005 őszén 85,3-727 mg·g -1 szelént mértünk. A koncentrációhányadosok kiszámolásával megállapítottuk, hogy a talaj szeléntartalmának növekedésével lineárisan nőtt a lucerna hajtásába került szelénmennyiség. A feltalajból kitenyészthető mikrobák (heterotrófok, spóraképzők, sugárgombák és mikroszkopikus gombák) átlagos sejtszáma még a legnagyobb (270 vagy 810 kg·ha -1 ) szelénkezelésben részesült parcellák talajában sem csökkent szignifikáns mértékben. Ezekben a talajmintákban Staphylococcus , Streptococcus , Actinomyces , Corynebacterium és Bacillus fajokat azonosítottuk.

Restricted access

Despite concerted efforts, diagnosis of aspergillosis is still a great challenge to clinical microbiology laboratories. Along with the requirement for high sensitivity and specificity, species-specific identification is important. We developed rapid, sensitive and species-specific qPCR assays using the TaqMan technology for the detection and identification of Aspergillus fumigatus and Aspergillus terreus. The assays were designed to target orthologs of the Streptomyces factor C gene that are only found in a few species of filamentous fungi. Fungi acquired this gene through horizontal gene transfer and divergence of the gene allows identification of species. The assays have potential as a molecular diagnosis tool for the early detection of fungal infection caused by Aspergillus fumigatus and Aspergillus terreus, which merits future diagnostic studies. The assays were sensitive enough to detect a few genomic equivalents in blood samples.

Restricted access
Authors: Éva Bíró, Ilona Balajti, Róza Ádány and Karolina Kósa

A leendő orvosok vélemény- és attitűdformáló hatása, példaképszerepe az egészséggel kapcsolatos ismeretek és szemlélet formálásában nemcsak a betegek, hanem rajtuk keresztül a hozzátartozók, a tágabb népesség körében is érvényesül. Azért fontos megismerni már tanulmányaik során egészségmagatartásukat és az arra ható tényezőket, hogy azt szükség esetén formálni lehessen. Célkitűzések és módszer: A jelen vizsgálat az orvostanhallgatók egészségi állapotának és egészségmagatartásának felmérése céljából történt a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Általános Orvostudományi Karának I–V. évfolyamain magyar nyelven tanuló orvostanhallgatók körében, kérdőíves adatfelvétellel. A kérdőív a demográfiai adatokon túl az egészségi állapotra és az egészségmagatartásra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Eredmények: A debreceni orvostanhallgatók közel háromnegyede jónak, illetve nagyon jónak ítéli egészségi állapotát; csaknem mindannyian úgy vélekednek, hogy sokat, illetve nagyon sokat tehetnek az egészségükért. A hallgatók csaknem kétharmada soha nem dohányzott; 15%-uk napi rendszerességgel szív cigarettát. Alkoholt a hallgatók több mint négyötöde fogyaszt, de leginkább csak alkalmanként. Egynegyedük kipróbált már valamilyen kábítószert, a leggyakrabban marihuánát, illetve altatót és nyugtatót orvosi javaslat nélkül. A debreceni orvostanhallgatók adatait az átlagnépesség azonos korosztályával összehasonlítva elmondható, hogy az orvostanhallgatók közül kevesebben dohányoznak, és a naponta dohányzók aránya is kisebb; közel 50% a heti rendszerességgel italozók aránya. Következtetések: Az orvostanhallgatók közt korábban történt felmérések és a jelen vizsgálat eredményeit összehasonlítva a szerhasználat gyakorisága nem emelkedett lényegesen. Aggasztó azonban, hogy a hallgatók körében szignifikánsan magasabb a lelki egészség zavarára utaló pontszám átlaga, mint a hasonló korú átlagnépesség körében.

Restricted access
Authors: Zoltán József Biró, Károly Kalmár Nagy, Eszter Fehér, Éva Gömöri and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Esetismertetés: Ismertetjük egy fiatal nőbeteg rendkívül ritka retroperitonealis daganatának, a vena cava inferior primer leiomyosarcomájának (VCI-LMS) tünettanát, diagnosztikáját, valamint sebészi kezelését. Műtét során derült fény a VCI középső szegmensének falából kiinduló, jelentős méretű malignitásra, amelyet cavaresectióval és szintetikusgraft-pótlással lehetett rekonstruálni. 8 évvel később recidíva miatt újabb műtétre került sor, azonban a bal v. renalis érintettsége komoly műtéttechnikai problémákat vetett fel. Újabb cavaresectio és graftpótlásos v. renalis reimplantáció történt. A beteg szövődménymentesen távozott otthonába. Megbeszélés: A VCI-LMS egy rendkívül ritka sebész-patológiai entitás, mely a vénafal mediájából kiindulva terjedhet intraluminalisan, extraluminalisan vagy mindkét irányba egyaránt. Lokalizációjától függően, amennyiben az 1. szegmensben (vv. hepaticae fölött), a 2. szegmensben (vv. renales és vv. hepaticae között) vagy a 3. szegmensben (vv. renales és v. iliaca között) található, kapcsolatban lehet a máj, illetve a vese venáival, azokat infiltrálva. Tünettanilag a felső szegmens tumora a Budd–Chiari-tünetegyüttes (hepatomegalia, hasi fájdalom, sárgaság, ascites) mellett rendkívül rossz prognózisú, míg a középső lokalizációjú jobb felhasi fájdalom mellett epeúti megbetegedés képét utánozza, és jelentősen jobb hosszú távú kimenetellel bír. A tapasztalat azt mutatja, hogy a radio-kemoterápia ezen daganat kezelésében nem járható út. A radikális ‘en bloc’-resectio tumormentes szélek biztosításával, majd az érintett szakasz rekonstrukciója jelenti az egyetlen adekvát kezelési módot.

Restricted access
Authors: Anetta Müller, Ildikó Balatoni, László Csernoch, Zoltán Bács, Melinda Bíró, Elena Bendíková, Anna Pesti and Éva Bácsné Bába

Absztrakt:

Az asztma valamennyi korosztály számára világszerte súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A természetes gyógytényezők használata a betegségek gyógyításában fokozott figyelmet kap hazai és nemzetközi viszonylatban is, ami a gyógyszeres kezeléseket költséghatékonyabbá teheti. A kutatásunk újszerűsége, hogy igazoljuk: már a 700–1000 méter tengerszint feletti magasságú gyógyhelyen is érvényesül a klíma gyógyhatása. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogyan alakul az asztmások életminősége a klímaterápiával kiegészített orvosi kezelés után, s igazolható-e a 700–1000 méteren végzett klímaterápia hatása idős, felnőtt betegeken. A légzőszervi megbetegedésben szenvedők a Mátrai Gyógyintézetben 3 hetes komplex terápián vettek részt. A jelen cikkben 514 asztmás beteg adatait elemeztük. Az orvosi vizsgálatokon és kezeléseken túl a betegek napi két alkalommal kúrateraszokon vagy a szabadban végzett légzőtornán, valamint napi egy alkalommal gyógytornászok által vezetett gyógytorna-mozgásprogramban, dietetikai és életmód-tanácsadáson vettek részt, továbbá a betegségükhöz igazodó diétás étrend lehetőségét is biztosítottuk számukra. A légzésfunkció vizsgálatát az intézetbe jövetelkor a kúra előtt és az intézetből történő távozáskor, a kúra után végeztük el. A betegek terhelhetőségét a 6 perces járásteszttel mértük fel a kúra előtt, majd 3 héttel később. A betegek részére kérdőívet készítettünk, melyben az intézetből való távozás utáni állapotukra (1–6 hónap) kérdeztünk rá. Eredményeink azt mutatják, hogy az asztmás betegek légzésfunkciós értékei, a 6 perces járásteszt eredményei szignifikánsan javultak a kezelés hatására. Az intézetből való távozás után az Asthma Control Test eredményei a kezelés utáni 1. hónapban a betegek szignifikánsan jobb életminőségét és jobb kontrollszintjét mutatták, mint a 3. hónap elteltével. Orv Hetil. 2018; 159(27): 1103–1112.

Restricted access
Authors: Magda Antal, Andrea Regöly-Mérei, Katalin Nagy, Lajos Biró, Szabolcs Péter, Györgyi Arató, Csaba Szabó, Natália Lásztity and Éva Martos

Az elhízás mértékének megállapítására nincs egységesen elfogadott mérőmódszer. Célkitűzés annak megállapítása, hogy milyen összefüggés van a testtömegindex, a testzsírszázalék és a haskörfogat alapján felállított kategóriák és az inzulinrezisztencia, a szérumleptin és -rezisztin koncentrációja között. Módszerek: A vizsgálatot 101 fiú és 115 lány részvételével végezték el. Mérték a testmagasságot, a testtömeget, a haskörfogatot, a testösszetételt pedig InBody3 bioimpedancia-készülékkel határozták meg. A testtömegindexet és a testzsírszázalékot a készülék számította ki. A szérumban a glükózinzulin-, a leptin- és a rezisztintartalom került meghatározásra. Az inzulinrezisztencia mértékét a HOMA IR modellel becsülték meg. Eredmények: A testzsírszázalék, a szérumleptin és -rezisztin koncentrációja szignifikánsan nagyobb volt a lányok, mint a fiúk esetében. A testtömegindex, a testzsírszázalék és a haskörfogat növekedésével összhangban szignifikánsan nőtt mind a HOMA IR -érték, mind a szérumleptin koncentrációja. A túlsúlyos fiúk – akik, a testzsírszázalék alapján elhízottaknak bizonyultak – szérumleptin-koncentrációja szignifikánsan nagyobb volt, mint nem elhízott társaiké. Következtetés: Mind az epidemiológiai vizsgálatokban, mind a táplálkozási intervenciókban szükséges lenne a testösszetétel meghatározása a szervezetben lezajló biokémiai változások nyomon követése érdekében.

Restricted access
Authors: Magda Antal, Lajos Biró, Andrea Regöly-Mérei, Katalin Nagy, Györgyi Arató, Csaba Szabó, Éva Martos and Szabolcs Péter

Az elhízás előfordulási gyakorisága nemcsak felnőtt-, de gyermekkorban is drámaian nő. Célkitűzés: Különböző antropometriai módszerek összehasonlítása. Módszerek: A vizsgálatban 654 fiú és 584 lány (életkor: 15–19 év) adatait értékelték. Az antropometriai adatok közül a testmagasságot és a derékkörfogatot mérték, a testtömeget és a testösszetételt InBody3.0 bioimpedancia-mérővel határozták meg. A testtömegindexet és a testzsír százalékos arányát a készülék számította ki. Eredmények: A testtömegindexre vonatkozó, nemre, korra specifikus diagnosztikus kritériumok szerint sovány a fiúk 6,7%-a, túlsúlyos 15,9%-a és elhízott 4,1%-a; a lányok 7,2%-a sovány; 7,9%-a túlsúlyos és 1,9%-a elhízott. Elhízott volt a testzsírszázalék alapján a fiúk 5,1%-a, a lányok 16,2%-a, míg a derékkörfogat alapján a fiúk 10,5%-a, a lányok 7,9%-a. Elhízott volt a túlsúlyosnak ítélt fiúk 10,5%-a és a lányok 77%-a a zsírszázalék szerint, míg 38%-a, illetve 55%-a a derékkörfogat alapján. Következtetés: Az epidemiológiai vizsgálatokban az elhízottak kiszűrésére, valamint a fogyókúrás dietoterápia nyomon követésére a testösszetétel meghatározásának kiemelt jelentősége van. Mindemellett az olcsó és könnyen kivitelezhető derékkörfogat mérését minden esetben el kell elvégezni.

Restricted access