Search Results

The antioxidant activities of laurel ( Laurus nobilis L.) berries extracts were evaluated using a DPPH assay, a β-carotene/linoleic acid assay and the Rancimat method. Pericarp and kernel of berries were extracted by different extraction methods with solvents of different polarities. Extraction method and extracting solvents significantly affected the yield, total phenolics and antioxidant activity of the extracts. Total phenolic content varied from 142.4 to 168.1 mg gallic acid equivalent (GAE) g ⁻¹ in pericarp extracts and from 233–240.4 mg GEA g ⁻¹ in kernel extracts. Kernel extract by Soxhlet method with 80% ethanol showed the highest scavenging activity of 50.78% at 12 µg ml ⁻¹ by the DPPH. Fifty percent ethanol extract of pericarp exhibited the strongest antioxidant activity (85.56%) by the β-carotene/linoleic acid system. Protection Factor of all kernel extracts determined by the Rancimat method was comparable with that of BHT. No correlation was found between the total phenolics and antioxidant activities of the extracts.

Hazánkban a szélsőséges vízháztartási helyzetek fokozódásával a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás megköveteli az aktuális mezőgazdasági gyakorlat módosítását az öntözés területén is. Az adaptáció egyik fontos eleme lehet az öntözéses gazdálkodási formák kiszélesítése, a víz- és energiatakarékos öntözési módok és módszerek előtérbe helyezése és nem utolsó sorban a használt vizek (szennyvizek, hulladékvizek, elfolyóvizek stb.), mint alternatív vízforrások öntözéses hasznosítása.

Kísérletünkben egy intenzív afrikai harcsa-nevelő telepről származó használt termálvizet és Körös vizet használtunk fel energiafűz öntözésére egyéves liziméteres kísérletben. Az öntözéses kísérlet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) szarvasi Liziméter Telepén valósult meg. A kísérletben 82-es fűz klón nyolcféle öntözéses kezelését alkalmaztuk.

Eredményeink szerint a használt termálvíz minősége miatt öntözésre csak korlátozottan használható, mivel a szikesedésért leginkább felelős kémiai paraméterek (EC, SAR, nátriumszázalék és szódaegyenérték) értékei magasak. A vízminősége miatt (Körös víz felhasználásával) hígítással és gipsz javítóanyag hozzáadásával egy harmadik víztípust hoztunk létre (HG). A talaj kicserélhető kation tartalmában bekövetkező változásokat vizsgálva a használt termálvíz kiöntözése mellett a kicserélhető nátrium felhalmozódását mértünk valamennyi öntözési norma esetén. A hígított+kezelt öntözővíz (HG) mellett a talajban szignifikáns változás egy kicserélhető kation esetében sem történt. Körös víz öntözése mellett 15 és 30 mm öntözési norma esetén a hígított+kezelt vízhez hasonlóan jelentős változás nem történt, ugyanakkor a 60 mm-es öntözési norma mellett a nátriumtartalomban szignifikáns csökkenés volt kimutatható, amely a kilúgzásnak köszönhető. Az öntözetlen kezelésben a kicserélhető kalcium tartalom csökkenése mellett a magnéziumok mennyisége növekedett meg a talajkolloidok felületén, amely következtetésünk szerint természetes szikesedési folyamatok következménye. A talaj összes oldott sótartalma 0-40 cm mélységben a használt termálvizes öntözés után (60 mm öntözési norma) szignifikánsan különbözött a Körös vízzel öntözött kezelésekben mért értékektől, ugyanakkor a kezelt víz (HG) felhasználása mellett a talaj összes oldott sótartalma a Körös vízzel öntözött kezelésekben mért értékekhez hasonlóan változott és nem haladta meg a 0,05%-ot.

A felhasznált öntözővizek talajra gyakorolt hatásának teljes körű értékeléséhez további talajvizsgálatokat tartunk szükségesnek, valamint a hosszú távú előrejelzések miatt a kísérletet folytatjuk több éven keresztül. Mindazonáltal megállapítható, hogy az elvégzett kísérletünk eddigi szakaszában az intenzív afrikai harcsanevelő telepről származó használt termálvíz jó minőségű vízzel való keverése és gipsz hozzáadása után felhasználható a talajvédelem szempontjából fenntartható módon, szolonyecesedés és sófelhalmozódás nélkül.

Antioxidant and free radical scavenging activities of the extracts of sumac (Rhus coriaria) fruits and cassia (Cinnamomum cassia) cortex were studied. Plant samples were extracted with methanol:water (80:20) and an aliquot of each extract was fractionated using n-hexane and ethyl acetate. Antioxidant activities of n-hexane, ethyl acetate and water fractions were measured using Fe⁺² induced linoleic acid-TBA-peroxidation reaction and the Rancimat methods. Free radical scavenging activities of the fractions were determined on 2,2-diphenyl-1-picrylhydrazyl radical (DPPH). Results were compared with those for butylated hydroxyanisole (BHA), butylated hydroxytoluene (BHT). The ethyl acetate fraction of plant materials exhibited a marked antiradical activity on DPPH ^.