Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: BOLONYAI GÁBOR x
Clear All Modify Search

A cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy miben különbözik A fenségről címet viselő, többnyire Longinosnak tulajdonított esszé fenség-fogalma a fenségessel rokonítható (magasztos, emelkedett stb.) stílusfajták hagyományos rétorikai leírásaitól. A vizsgálat középpontjában három részlet áll, közülük kettő a fenség első forrását: a fenséges gondolatokat tárgyalja (9.4-9, 10.1-3), a harmadik pedig az apostrophé alakzat alkalmazásából eredő fenséges hatást (16.1-3). A cikk arra mutat rá, hogy „Longinos”elemzései szerint egy irodalmi műben megfogalmazott gondolat végső soron nem azért fenséges, mert tárgya a létezők hierarchiájának felső rétegeihez tartozik, hanem attól válik azzá, ha az alkotó sajátos módon képes megragadni és megjeleníteni tárgyát. A három példa két ilyen sajátos módszernek a fenséges hatás kiváltásában játszott kulcsszerepére világít rá (még ha „Longinos”nem jelöli is őket pontos terminusokkal): a kétszeres nézőpont és a hirtelen nézőpontváltás narrációs technikájára.

Restricted access

Taddeo Ugoleto, Mátyás könyvtárosa korának elismert humanista tudósa volt. Magyarországi tartózkodása után több latin irodalmi mű editio princepsét is sajtó alá rendezte, többek között Quintilianus, Augustinus, Ausonius és Claudianus egyes írásait. Szövegkiadói munkájával párhuzamosan készített tanulmányai azonban nem maradtak ránk. Emiatt különösen értékesek azok a bejegyzések, elsősorban pótlólagos címszók és magyarázatok, amelyeket Johannes Crastonus 1483. november 10-én Vicenzában megjelent, jelenleg Bécsben őrzött (ÖNB Ink. X. E. 9.) görög–latin szótárának egyik példányába írt bele, néhány évvel azt követően, hogy megkezdte Corvin János nevelését. A kutatásban eddig figyelmen kívül hagyott bejegyzések alapján nemcsak Ugoleto görögös műveltségére és olvasmányaira lehet következtetni, hanem új adatok nyerhetők a Királyi Könyvtár görög nyelvű könyvállományával kapcsolatban is.

Restricted access

Although Aristotle's hymn to Areta is not an explicit expression of his moral, theological and political views, it fits them perfectly. According to the fictional thread of the poem the performers, Aristotle and his friends execute both a poetical and onthological immortalization of their friend, Hermias, when they commemorate him turning themselves into a mouthpiece of the Muses. This act of immortalization is seen as a process imagined as being fulfilled both in the present and the future recitals of the poem.

Restricted access

According to Hermeneutics ch. 4, the analysis of non-assertive sentences such as wishes, commands, etc. belongs to rhetoric or poetics. They are, however, examined neither in the Rhetoric, nor in the Poetics, where in ch. 20 their treatment is explicitly excluded from the art of poetry and referred to that of delivery or performance. In this paper an explanation is given for this discrepancy, based on an interpretation of Aristotle's rejection of Protagoras' criticism of Homer.

Restricted access

A XV. század közepe táján a kereszténység előtti kultúrák iránti érdeklődés megnövekedésével egyidejűleg emelkedni kezdett a görögül tanulni vágyók száma is Európa latin nyelvű felében. Ezzel párhuzamosan megnőtt az igény a különféle nyelvtanulási segédletek, így a görög–latin szótárak iránt is. Kétnyelvű szótárra többféleképpen lehetett ekkoriban szert tenni, az egyik lehetőséget egy ókori bilinguis szótár, az ún. Pseudo-Kyrillos jelentette. A Pseudo-Kyrillos a magyar kutatás érdeklődését is felkeltette az utóbbi évtizedekben, főként azért, mert egyik példányát Janus Pannonius is beszerezte magának. Az alábbi tanulmány nem ezzel a példánnyal kíván foglalkozni, hanem egy másikkal, amelyet egy bizonyos Benedictus másolt. A szerző arra tesz kísérletet, hogy azonosítsa az illető személyét, nyomon kövesse a példány keletkezésének történetét, valamint feltérképezze a Pseudo-Kyrillos szöveghagyományozódásának egyik ágát.

Restricted access

A tanulmány egy ókori eredetű görög–latin szótár, az ún. Pseudo-Kyrillos egyik XV. századi példányát elemzi, melyet a Cambridge University Libraryben őriznek Kk. v. 12 jelzettel. A cikk szövegkritikai eszközökkelkel igyekszik elhelyezni a befejezetlenül maradt példányt a szöveghagyományban, és feltárni a szótár keletkezésének körülményeit, időpontját és helyét.

Open access

Antonio Bonfini Symposion című dialógusa egyetlen kéziratban maradt ránk (OSZK Clmae 421). Ezt a kéziratot a szerző maga készítette és adta át Beatrix királynénak, Mátyás feleségének. Ugyanakkor ebben a példányban a Symposion több tucatnyi görög nyelvű idézete zavarba ejtő hibákkal jelenik meg. A cikk ebből a megfigyelésből kiindulva igyekszik feltárni egyrészt azt, hogy milyen okok eredményezhették a hibákat, másrészt azt is, hogy Bonfini ezeket az idézeteket milyen forrásokból vehette át. A források két csoportja érdemel kiemelt figyelmet: a Pindaros-idézetek, valamint a szerelemmel kapcsolatos idézetek sora. Az előbbiekkel kapcsolatban felmerül, hogy közük lehet Bonfini ferrarai tanulmányaihoz, az utóbbiak esetében pedig könynyen adódik a Ficino Lakoma-kommentárjával való kapcsolat lehetősége – a cikk igyekszik mindkét kérdésben egyértelműen állást foglalni.

Restricted access
Antik Tanulmányok
Authors: Elvira Pataki, Melinda Székely, Zsuzsa C. Vladár, Gábor Bolonyai and Dániel Bácsatyai
Restricted access