Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Balázs Bencsik x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Palicz
,
Tibor Sas
,
József Tisóczki
,
Balázs Bencsik
, and
Tamás Joó

Absztrakt:

Az elmúlt években az egészségügyi adatok értékessége és az egészségügyi folyamatok sajátosságai miatt az adatokkal történő visszaélés egyre nagyobb jelentőséggel rendelkezik. Az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozása mellett az általános információbiztonsági, köztük a technológiai és humán szempontok is újraértékelődtek. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen jelentősége van a zsarolóvírus-támadásoknak az egészségügyi szektorban. A nemzetközi, elsősorban USA-beli adatok alapján az intézményi támadások egyik legfontosabb módszere az elkövetkező években a zsarolóvírus-támadás lesz, és ennek – különösen az egészségügyben, ahol szenzitív és értékes adatok mellett az idő tényleg életet jelent – a jelentősége várhatóan nőni fog. A zsarolóvírusok az adatok titkosítása és az alaptevékenységek blokkolása miatt jelentős hatással lehetnek a gyógyítófolyamatok eredményességére is. A jelenlegi nemzetközi helyzet bemutatása mellett a cikkben kitérünk a legfontosabb lehetséges teendőkre is, amelyeket a mindennapi gyógyítófolyamatokban részt vevők is alkalmazni tudnak a betegellátás folyamatossága érdekében. Orv Hetil. 2020; 161(36): 1498–1505.

Open access

Kiberbiztonság a koronavírus idején – a COVID–19 nemzetbiztonsági aspektusai

Cyber Security in the Time of the Coronavirus – National Security Aspects of COVID-19

Scientia et Securitas
Authors:
Tamás Palicz
,
Balázs Bencsik
, and
Miklós Szócska

Összefoglaló. A COVID–19 pandémia az információbiztonság területén új kihívásokat jelentett. A távolról végzett munka különböző formái jelentős mértékben növelték az online tér biztonsági kockázatát. Nőtt a hálózatok nagysága, az adatforgalom, és azon felhasználók száma, akiknek nem volt érdemi tapasztalatuk az online térben. A járvány ideje alatt a kibertérből érkező támadások szektoronként és időszakonként eltérő intenzitásúak voltak, a támadások típusa a phishingtől a malwareken keresztül az információs zavarkeltésig széles spektrumban változott. Számos jelenségnek nemzetbiztonsági vonatkozásai is voltak. Összefoglaló cikkünkben a fenti jelenségek nemzetközi és hazai tapasztalatait összegezzük, különös figyelmet szentelve az egészségügyi rendszernek, illetve a vakcinafejlesztés kibertérből érkező fenyegetéseinek.

Summary. During the COVID-19 pandemic, new challenges emerged in the field of information security and cyber security. Home office, home schooling and distance learning, or even telemedicine hit some organizations unprepared. Security risks in online space have increased significantly: the number of network endpoints and the number of computers, laptops and mobile devices have increased with network data traffic as well as the number of users who had no significant experience in online space. They appeared as a significant risk factor. This has been exacerbated, especially in healthcare, by the extremely high workload, which has made systems highly vulnerable. During the epidemic, attacks from cyberspace varied in intensity from sector to sector and period to period. Statistics from international and national organizations have shown that from the end of the first quarter of 2020, the number of cyber security incidents jumped sharply and then remained high even after a small decline. The types of attacks had an extremely wide range: from phishing through malware to misinformation, almost all types of attacks occurred. Many phenomena also had national security implications. Ransomware virus attacks on health have affected almost all health systems and reached high levels by the end of 2020 in particular. It was during the first period that, in an emergency case, there is thought to be an association between a ransomware virus attack and the death of a patient who was not admitted because of the attack.

In addition to distance measures and the associated increase in cyber threats, the emerging threats related to vaccination, which is central to the fight against the epidemic, should also be highlighted. This period has shed light on how many vulnerabilities there are, from vaccine development through drug trials to delivery to vaccines and the organization of vaccines, that cybercriminals are able to attack. In order to prevent and combat these threats and attacks, and to respond appropriately, complex, multidisciplinary collaborations are needed in which security science has a privileged place. In our review article, we summarize the international and national experiences of the above phenomena, paying special attention to the health care system and the threats coming from cyberspace in vaccine development.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Áron Altorjay
,
Mihály Mucs
,
Balázs Hamvas
,
Gábor Füredi
,
Balázs Botos
,
Róbert Jaskó
,
Zsuzsanna Bencsik
,
Miklós Rüll
,
Anna Szilágyi
, and
Géza Csáti

Előfordul, hogy még szubtotális pajzsmirigy-reszekciót követően is az indirekt laringoszkópia rekurrens paresist igazol. Szinte minden sebész kidolgozott már valamilyen egyéni technikát a nervus rekurrens védelmében. A szerzők arra kerestek választ, hogy az idegtapintási eljárás kellően hatékony-e a mindennapi, radikalitásra törekvő sebészi gyakorlatban. Anyag és módszer: 2001. január 1. és 2008. december 31. között 1228 nervus laryngeus rekurrenst preparáltak ki 702 pajzsmirigyműtét során. Minden betegnél megtalálták és a gégébe lépésig követték azokat. A golyva a betegek 38,6%-ában (271/702) substernalis terjedést mutatott, míg tracheakompressziót és diszlokációt 19,5%-ban (137/702) észleltek. 8,4%-ban recidív pajzsmirigy-elváltozás miatt történt a beavatkozás. Lobectomiára 82,2%-ban került sor (1009/1228), near totális reszekciót 15,5%-ban (191/1228), míg szubtotális reszekciót mindössze 2,3%-ban (28/1228) végeztek. Eredmények: Az idegtapintási eljárás 80,7%-ban segítette a rekurrens megtalálását (991/1228), 8,7%-ban azonban fals pozitívnak bizonyult (107/1228), míg 10,6%-ban (130/1228) egyáltalán nem segített helyének pontos tisztázásában. A módszer a jobb és bal oldal vonatkozásában markáns különbséget mutatott. Míg jobb oldalon mindössze 3,4%-ban észleltek fals pozitivitást, addig bal oldalon ez 14,3%-nak bizonyult. Ugyanakkor viszont, míg bal oldalon csak 4,8%-ban volt sikertelen a tapintási kísérlet, jobb oldalon ez 16,2%-nak adódott. Definitív rekurrens paresist 0,8%-ban észleltek (10/1228), míg tranziens paresissel 1,4%-ban (17/1228) szembesültek. Okkult malignitást 5,6%-ban találtak (39/702). Következtetések: Véleményük szerint napjainkban már nem maradt indikációja a szubtotális reszekciónak még benignus multiplex göbös golyva esetében sem, mivel klinikai és patofiziológiai evidenciák vannak arra vonatkozóan, hogy a maradék állomány a recidíva bölcsője, annak összes potenciális veszélyforrásával együtt. Az idegtapintási módszer hasznos eleme a radikális pajzsmirigyműtéteknek, de csak az orientáció szempontjából, a vizualizálást nem helyettesíti.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Barna Vásárhelyi
,
Péter Bencsik
,
Ágnes Szmolenszky
,
Mária Judit Molnár
,
Balázs Győrffy
,
György Kosztolányi
,
Tivadar Tulassay
, and
András Falus

A genomikai vizsgálatok – elsősorban a genetikai polimorfizmus- és a génexpressziós vizsgálatok, valamint a betegségek kockázata közötti kapcsolat elemzése – egyre nagyobb szerepet kap az orvosi kutatásokban. Ezek természetszerűleg elválaszthatatlanok a betegek mintáitól. A gyűjtött, tárolt és megfelelen regisztrált biológiai minták, valamint hozzájuk tartozó klinikai adatok összességükben a biobankot alkotják. A biobankok együttműködésével, az itt tárolt minták és adatok kollaboratív megosztásával számottevően nő a kutatás hatékonysága. A szerzők közleményükben magyarországi kezdeményezésekről számolnak be, melyek célja biobankregiszterek kialakítása, az egyes biobankok működésének a feltérképezése és összehangolása. Bemutatják az Országos Biobank-honlap, a Semmelweis Biobank, a ritka betegségekre szakosodott Orphanet, a neurológiai és pszichiátriai betegségben szenvedők mintáira kifejlesztett NEPSYBANK szerkezetét, célkitűzéseit. Az utóbbi években egyre több biobankot hoznak létre genomikai vizsgálatok céljára. A közeljövőben a törvényi háttér szabályozásával ez a folyamat várhatóan felgyorsul, és jobban koordinálhatóvá válik. Várható, hogy a bemutatott biobankhálózatok ebben segíteni fognak.

Restricted access