Search Results
You are looking at 1 - 9 of 9 items for
- Author or Editor: Balázs Csikós x
- Refine by Access: All Content x
Abstract
The classical Zig-zag Theorem [1] says that if an equilateral closed 2m-gon shuttles between two given circles of the Euclidean 3-space, then the vertices of the polygon can be moved smoothly along the circles without changing the lengths of the sides of the polygon. First we prove that the Zig-zag Theorem holds also in the hyperbolic, Euclidean and spherical n-spaces, and in fact the circles can be replaced by straight lines or any kind of cycles. In the second part of the paper we restrict our attention to planar zig-zag configurations. With the help of an alternative formulation of the Zig-zag Theorem, we establish two duality theorems for periodic zig-zags between two circles.
A version of the celebrated Moment Theorem of László Fejes Tóth is proved where the integrand is based not on the second moment but on another quadratic form.
A bicycle ( n , k )-gon is an equilateral n -gon whose k -diagonals are equal. S. Tabach-nikov proved that a regular n -gon is first-order flexible as a bicycle ( n , k )-gon if and only if there is an integer 2 ≦ r ≦ n -2 such that tan (π/ n ) tan ( kr π/ n ) = tan ( k π/ n ) tan ( r π/ n ). In the present paper, we solve this trigonometric diophantine equation. In particular, we describe the family of first order flexible regular bicycle polygons.
Summary
The discrete isoperimetric problem is to determine the maximal area
polygon with at most
Summary
This paper is a report on the Calgary Workshop in Discrete Geometry which was held on May 13-14, 2005 at the Department of Mathematics and Statistics of the University of Calgary, Canada. The Workshop was organized to honor the fiftieth birthday of K. Bezdek. Beside a brief description, the report contains the schedule and abstracts of the talks presented at the meeting.
Abstract
A family {A i | i ∈ I} of sets in ℝ d is antipodal if for any distinct i, j ∈ I and any p ∈ A i , q ∈ A j , there is a linear functional ϕ:ℝ d → ℝ such that ϕ(p) ≠ ϕ(q) and ϕ(p) ≤ ϕ(r) ≤ ϕ(q) for all r ∈ ∪ i∈I A i . We study the existence of antipodal families of large finite or infinite sets in ℝ3.
Tanulmányunkban röviden ismertetjük az öregedés során bekövetkező idegrendszeri változásokat és a megismerési folyamatok változását magyarázó elméleteket. Kísérletünk során 19-68 éves személyek (n = 65) kétféle (könnyebb és nehezebb) akusztikus oddball helyzetben vettek részt. A személyeket öt korcsoportba osztottuk (I: 18-29 év, II: 30-39 év, III: 40-49 év, IV: 50-59 év, V: 60-70 év). Célunk az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP-k) életkorfüggő változásainak vizsgálata volt. Az elektrofiziológiai elvezetés mellett több pszichológiai tesztet is felvettünk, melyekkel a személyek aktuális pszichológiai állapotát mértük fel. Nem találtunk különbséget a korcsoportok között az oddball helyzetben mért reakcióidőkben és a Watkins módszerével mért rövid távú emlékezetben. Csökkent viszont az idősebbeknél a figyelmi teljesítmény, a Raven APM-en elért pontszám, nőtt a perszeverációk száma a betűfluencia teszten, illetve a téves riasztások száma az oddball helyzetben. Az életkorral az EKP-komponensek közül az N2b és a P3b latenciája nőtt, az amplitúdókban nem találtunk különbséget. A P3b latenciájának változását befolyásolta a feladat nehézsége is: míg a könnyebb helyzetben lineárisan nőtt az életkorral, a nehezebb feladatban négyzetes összefüggéssel volt leírható - az idősebbeknél gyorsuló ütemű volt a latencianövekedés. Az egyes EKP-komponensek skalpeloszlásában különbség volt a korcsoportok között. A P2 a fiataloknál parietális, az idősebbeknél frontális dominanciával jelentkezett. Az N2b a fiataloknál frontálisan, az idősebbeknél centrálisabban volt megfigyelhető. Az N1- és P3b-komponensek eloszlásában viszont nem találtunk különbséget a korcsoportok között. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy míg a szenzoros-perceptuális rendszerek korai folyamatai viszonylag érintetlenek maradnak, a kognitív működésekhez kapcsolódó későbbi folyamatok nagyobb mértékben változnak meg az öregedés során. A különbségeket okozó számos tényező közül fontosnak tűnik a feladat nehézsége. Kevésbé összetett helyzetekben az öregedés hatásai észrevétlenek maradhatnak, míg komplexebb feladatokban hatványozottan jelentkezhetnek.
Minimálinvazív aortabillentyű-beültetés során nyert kezdeti tapasztalataink
Minimally invasive aortic valve surgery – early experiences
Bevezetés: A társadalom elöregedése és a vizsgálómódszerek javulása következtében az aortabillentyű-szűkület az egyik leggyakrabban diagnosztizált felnőttkori, szerzett szívbetegség. Különböző műtéti technikák alakultak ki, amelyek kivitelezéséhez a standard median sternotomiából végzett feltárás vált gyakorlattá. A kardiológia intervenciós technikáinak gyors fejlődése arra ösztönzi a szívsebészeti tevékenységet, hogy ugyanazt a műtéti minőséget az invazivitás csökkentése mellett nyújtsa. Célkitűzés: Célunk a vizsgált időszakban a teljes, median sternotómiából végzett aortabillentyű-műtét (AVR) és a partialis sternotomiából (mini-AVR) végzett, izolált aortabillentyű-műtétek összehasonlítása a pre-, intra- és posztoperatív eredmények tekintetében. Betegek és módszer: Kutatásunkban a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben végzett izolált aortabillentyű-műtéteket vizsgáltuk 2019. január és 2020. március között (99 AVR és 151 mini-AVR). Mini-AVR során a szegycsontot J-ministernotomiával csak a III. vagy IV. bordaközig nyitjuk meg, míg a klasszikus feltárás során a szegycsontot teljes hosszában választjuk szét. Eredmények: A vérfelhasználás (egység) (AVR: 2,90 [2,90]; mini-AVR: 1,85 [2,12]; p<0,05), a kórházban eltöltött napok száma (AVR: 9,75 [2,99]; mini-AVR: 8,85 [2,85]; p<0,05) és a műtéti idő hossza (perc) (AVR: 148,49 [34,4]; mini-AVR: 134,6 [34,8]; p<0,05) tekintetében kedvezőbb volt a mini-AVR-csoport. A preoperatív változók tekintetében nem volt homogén a két csoport, ezért korrigáltuk az erős prediktív változókat. Ezáltal a biostatisztikai értelemben vett szignifikanciaszintek eltűntek, azonban egyértelmű lett a trend a minimálinvazív műtétek javára. Következtetés: Vizsgálatunk során a mini-AVR-műtét költséghatékonyabb beavatkozásnak bizonyult a kisebb műtéti trauma, a csökkent vérfelhasználás és a rövidebb műtéti idő tekintetében a standard beavatkozással szemben. Orv Hetil. 2022; 163(35): 1394–1401.