Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Balázs Csomós x
  • All content x
Clear All Modify Search

Using an updated microsimulation model developed earlier in the Hungarian National Bank, we estimate the macroeconomic, budgetary and labour market effects of government measures relating to taxes, social contributions, social transfers and gross wages since 2010. Compared to other studies, we take into account a more broad scope of measures, e.g. measures affecting gross wages and total labour cost directly. According to our estimations, the increase of the minimum wage and the so-called expected wage have fully compensated the low-income households of 2.3 million people already in the short-run for the loss of net income stemming from personal income tax and social contribution changes (especially for the abolition of tax credit).Taking into account social transfer reforms, the long-term macroeconomic effect of the measures is favourable: the level of employment may increase by approximately 2 percent, steady-state GDP level may go up by 1.5–2 and public deficit may decrease in the long run due to the government measures.

Restricted access

The Hungarian tax system has undergone significant changes in recent years. The weight of labour taxes decreased by 3.3 percentage points, while the weight of consumption taxes increased by 3.7 percentage points between 2007 and 2012. This type of tax shift is not a country-specific one, but its rate is one of the largest in Europe. This study gives a brief overview of literature, followed by a presentation of the Hungarian tax structure in an international comparison, and a summary of the main changes of the tax system and relating measures, which entered into force after 2010. Then, in addition to the tax centralization indicators published by the Eurostat, an adjusted tax centralization indicator for the EU states is presented, which eliminates the tax component of public spending and transfers, takes into account the mandatory private pension contribution and compares the adjusted tax burden to the corresponding private tax base.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Szudi, László Székely, Erzsébet Sápi, Zsolt Prodán, Jenő Szolnoky, Ákos Csomós, Noémi Nyolczas, Erzsébet Paulovich, Endre Németh, István Hartyánszky, Endre Zima, Balázs Sax, Andrea Bertalan, László Hejjel, Gábor Bogáts, Barna Babik, Károly Gombocz, Tamás Szerafin, György Koszta, and Andrea Molnár

Absztrakt:

Az alacsony perctérfogat szindróma jelentősen emeli a szívműtétek szövődményeit és a halálozást, megnyújtja az intenzív osztályos és kórházi tartózkodási időt. A kezelésére alkalmazott katecholaminterápiának nemkívánatos szisztémás és kardiális mellékhatásai lehetnek. A levoszimendán érzékenyebbé teszi a szívizom kalciumcsatornáit kalciumra, és megnyitja az adenozin-trifoszfát (ATP)-szenzitív káliumcsatornákat (KATP) is. Ennek köszönhetően javítja a szív teljesítményét, nem növeli a szívizom oxigénigényét, valamint védőhatást fejt ki a szívre és számos egyéb szervre is. A korábbiakban megjelent irodalom és szakértői vélemények alapján 2015-ben publikálták a szakértői véleményeket tartalmazó európai dokumentumot a levoszimendán szívsebészeti perioperatív alkalmazásáról. Ennek figyelembevételével, továbbá a hét magyar szívcentrum és a gyermekszívcentrum (szívsebész, aneszteziológus és kardiológus képviselőinek) bevonásával kidolgoztuk a magyar ajánlást, melynek két meghatározó pillére van: az irodalmi evidenciák és a magyar centrumok képviselőinek tapasztalatai. Az áttekintett területek: koszorúérműtétek, billentyűműtétek, keringéstámogató eszközök és szívtranszplantáció, mind felnőtt, mind gyermek szívsebészeti beavatkozások vonatkozásában. Orv Hetil. 2018; 159(22): 870–877.

Open access