Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Balázs Czigler x
  • All content x
Clear All Modify Search
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Anikó Kónya, Mihály Racsmány, Balázs Czigler, Emőke Takó, and Péter Tariska

A Wilson, Cockburn és Baddeley által kifejlesztett RVMT azokat az emlékezeti képességeket vizsgálja, amelyekre a mindennapi életben szükségünk van, amelyek emlékezeti problémaként vagy amnéziás tünetként jelentkezhetnek. A személyek nevére, arcára, illetve a mindennapi tárgyakra való emlékezés, a prospektív emlékezet (emlékezés arra, amit majd tenni kell), a rövid publikus történetekre való emlékezés, a téri tájékozódás meghatározott feladathoz kötve, valamint a jelenben való tájékozódás képessége szerepel a próbák közt. A teszt különösen érzékeny a korfüggő feledékenység és a kóros amnézia elválasztására. A forgalomban lévő magyar felnőtt változat a szerzők munkája, amelynek kezdeti klinikai tapasztalatairól beszámolunk. Általános tapasztalat, hogy az amnéziás panaszok jelentős része és az ennek alapján készült amnéziás diagnózis nem esik a kóros tartományba, ugyanakkor az esettanulmányok rámutathatnak egy-egy képesség kiemelkedő gyengeségére. Tájékozódó vizsgálatok egészítik ki beszámolónkat a teszt gyermek változatának használatával kapcsolatban. Adataink lehetőséget kínálnak elméleti kérdések felvetésére: példaként a prospektív és retrospektív emlékek próbáit vetjük egybe neurológiai betegek tesztadatain és helyezzük a kérdést elméleti keretbe.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Czigler, László Balázs, Lívia Pató, Emese Poszet, and Júlia Weisz

A folyamatban lévő viselkedés irányításához nem tartozó események („újdonságingerek”) orientációs folyamatokat válthatnak ki. Ezek olyan idegrendszeri folyamatokkal járnak együtt, melyek az eseményhez kötött potenciálok két összetevőjében, az N2b- és P3a/P3 újdonság -hullámban mutatkoznak meg. Idős személyeknél e hullámok akusztikus és vizuális ingerek esetében is kisebbek, csúcsuk pedig később jelentkezik, mint a fiataloknál. A késés összefüggésbe hozható az időskori mentális lassulás általános jelenségével. Az amplitúdóváltozásban szerepet játszik a gátlási működések hatékonyságának csökkenése. A változás nyomon követhető habituációs folyamatok életkori különbségében: az orientációval kapcsolatos több eseményhez kötött potenciál-összetevő amplitúdója fiataloknál a kísérlet előrehaladtával, az egyes ingerlési blokkokon belül, illetve azonos ingerek ismételt megjelenésekor kisebb lesz. A bemutatott vizsgálatok arra utalnak, hogy az N2b-összetevő az újdonságingerekre kialakuló információfeldolgozási, illetve válaszszerveződési konfliktusokkal áll kapcsolatban, a P3a/P3 újdonság -hullám pedig az orientációt kiváltó ingerek feldolgozását követő folyamatok során jön létre.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: László Balázs, István Czigler, Andor Grósz, György Karmos, Sándor Szabó, and Zsolt Tótka

Háromezer méter feletti magasságokban az oxigén parciális nyomásának csökkenése következtében a szervezet oxigénellátása elégtelenné válik. A hegyibetegségként is ismert szindróma a legveszélyesebb velejárója az agyi hipoxia következményeként létrejövő funkciózavar. A reakciók lassulásával és szenzoros deficitekkel együtt jelentkezik az ítéletalkotás romlása. Ez utóbbi tünet megakadályozhatja, hogy a veszélybe került ember adekvát módon védekezzen. Kísérleteinkben 5500 méteres szimulált magasságban vizsgáltuk az eseményhez kötött agyi potenciálokat (EKP). A célingerekre adott motoros válaszok reakcióideje hipoxiás körülmények között sem különbözött a tengerszintnek megfelelő kontrollértékektől. Jelentősen csökkent azonban hipoxiában a célingerek által kiváltott P3 komponens frontális összetevője és az újdonságingerek által kiváltott P3 komponens is. Egy kontrollkísérletben azt vizsgáltuk, hogy adott teljesítmény szinten tartásához szükséges, megnövelt erőfeszítés is eredményezhet-e hasonló változásokat. Az erőfeszítés hatása a P3-ra különbözött a hipoxia során tapasztalt változásoktól. A megfigyelt EKP-változások téri eloszlása, az újdonság P3 hullámnak frontális patológiákban leírt csökkenése és más irodalmi adatok alapján feltételezzük, hogy a magassági hipoxiában éppen a frontális végrehajtó funkció korán jelentkező deficitje lehet felelős az ítéletalkotás és cselekvőképesség veszélyes romlásáért.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Márk Molnár, Roland Csuhaj, Zsófia Anna Gaál, Balázs Czigler, István Ulbert, Roland Boha, and István Kondákor

Summary

Akusztikus CNV-helyzetben elvezetett EEG frekvenciaspektrumát, valamint a lineáris és nemlineáris szinkronizáció jellegzetességeit tanulmányoztuk. A CNV alatt az EEG-sávok frekvencia- és területspecifikus változásai voltak megfigyelhetők. A hátsó területi alpha növekedés egy felülről lefelé irányuló kontrollmechanizmus eredménye lehet, mely szerepe__

Restricted access
Pszichológia
Authors: Henriett Nagy, Balázs Czigler, Zsuzsanna Kovács, Zsófia Anna Gaál, Roland Boha, and Márk Molnár

Absztrakt

Jelen tanulmány a NEO-PI-R Form, S kérdőívvel mért big five személyiségvonások, a Cloninger-féle temperamentum- és karakterdimenziók, valamint az agy nyugalmi elektromos tevékenységének spektrális jellemzői közötti kapcsolatot vizsgálja korrelációs elemzésekkel. Az eredmények alapján gyenge, illetve közepes erősségű összefüggés állapítható meg néhány személyiségvonás és a vizsgált EEG-mutatók között. Az extroverzió az alpha-1, a barátságosság a béta-1, théta és alpha-1, a nyitottság pedig az alpha-1 és béta-1 frekvencia teljesítményekkel mutatott összefüggést. Adataink nem támasztják alá a Cloninger-féle elméletből származtatható előfeltevést, amennyiben nem a temperamentumdimenziók, hanem a karakterdimenziók vonatkozásában találtunk korrelációkat az agyi elektromos tevékenység egyes mutatóival. Az önirányítottság és együttműködési készség az alpha-2 frekvencia teljesítménnyel korrelált.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Zsófia Anna Gaál, Roland Csuhaj, Balázs Czigler, Dóra Csikós, and Márk Molnár

Tanulmányunkban röviden ismertetjük az öregedés során bekövetkező idegrendszeri változásokat és a megismerési folyamatok változását magyarázó elméleteket. Kísérletünk során 19-68 éves személyek (n = 65) kétféle (könnyebb és nehezebb) akusztikus oddball helyzetben vettek részt. A személyeket öt korcsoportba osztottuk (I: 18-29 év, II: 30-39 év, III: 40-49 év, IV: 50-59 év, V: 60-70 év). Célunk az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP-k) életkorfüggő változásainak vizsgálata volt. Az elektro­fizio­lógiai elvezetés mellett több pszichológiai tesztet is felvettünk, melyekkel a személyek aktuális pszichológiai állapotát mértük fel. Nem találtunk különbséget a korcsoportok között az oddball helyzetben mért reakcióidőkben és a Watkins módszerével mért rövid távú emlékezetben. Csökkent viszont az idősebbeknél a figyelmi teljesítmény, a Raven APM-en elért pontszám, nőtt a perszeverációk száma a betűfluencia teszten, illetve a téves riasztások száma az oddball helyzetben. Az életkorral az EKP-komponensek közül az N2b és a P3b latenciája nőtt, az amplitúdókban nem találtunk különbséget. A P3b latenciájának változását befolyásolta a feladat nehézsége is: míg a könnyebb helyzetben lineárisan nőtt az életkorral, a nehezebb feladatban négyzetes összefüggéssel volt leírható - az idősebbeknél gyorsuló ütemű volt a latencianöve­ke­dés. Az egyes EKP-komponensek skalpeloszlásában különbség volt a korcsoportok között. A P2 a fiataloknál parietális, az idősebbeknél frontális dominanciával jelentkezett. Az N2b a fiataloknál frontálisan, az idősebbeknél centrálisabban volt megfigyelhető. Az N1- és P3b-komponensek eloszlásában viszont nem találtunk különbséget a korcsoportok között. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy míg a szenzoros-perceptuális rendszerek korai folyamatai viszonylag érintetlenek maradnak, a kognitív működésekhez kapcsolódó későbbi folyamatok nagyobb mértékben változnak meg az öregedés során. A különbségeket okozó számos tényező közül fontosnak tűnik a feladat nehézsége. Kevésbé összetett helyzetekben az öregedés hatásai észrevétlenek maradhatnak, míg komplexebb feladatokban hatványozottan jelentkezhetnek.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Márk Molnár, Zsófia Anna Gaál, Roland Boha, Brigitta Tóth, Máté Benyovszky, and Balázs Czigler

A tanulmányban áttekintjük az idegrendszeri komplexitás anatómiai és élettani jellegzetességeit előtérbe helyezve ennek elektrofiziológiai vonatkozásait. Kitérünk azokra a módszerekre, amelyekkel ezek a tulajdonságok vizsgálhatók, kiemelve annak jelentőségét, ami az egyes idegrendszeri területek integratív működésében nyilvánul meg egyes kognitív funkciókat tekintve. Példákat hozunk fel annak demonstrálására, hogy e szemlélet milyen előnyöket biztosít ezen funkciók vizsgálatának szempontjából mind az egészséges, mind pedig a kórosan működő idegrendszer esetében.

Restricted access