Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Balázs Hőrich x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Mobilitási szándékok és reziliencia

Mobility Intentions and Resilience

Educatio
Author: Balázs Hörich

Absztrakt:

A mobilitási lehetőségek és igények, valamint az oktatási rendszer funkciói szorosan összefüggnek. Fontos kérdés, vajon egy-egy képzéstípus kiszolgálja-e kliensei társadalmi igényeit. A magyar szakképzési rendszer egyre inkább kettészakad: míg az érettségit nyújtó képzésekben lehetőséget látnak a tanulók az előrelépésre, addig az érettségit nem adó képzések teljes zsákutcát jelentenek egy homogén társadalmi rétegnek. Ráadásul, a szakközépiskolák kliensei pont azokból kerülnek ki, akik számára jelenleg nem körvonalazódik az iskolai mobilitási csatornán kívül egyéb mobilitási lehetőség. Ilyen környezetben a lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás és az iskolai reziliencia vizsgálata kulcskérdés, hiszen ezek az atipikus tanulói magatartások áshatják alá leginkább egy-egy képzéstípus legitimitását. Jelen tanulmányban az iskolai reziliencia és a mobilitási szándék összefüggését keressük. Az Országos kompetenciamérés (OKM) 2016. évi 10. évfolyamos tanulói adatbázisának felhasználásával háromféle rezilienciaszámítást ismertetek. Azt vizsgálom, hogy miként alakul a reziliencia mértéke azok között, akik státuszmegőrzési szándékot vagy felfelé irányuló mobilitási vágyat fogalmaznak meg. Eredményeim szerint a mobilitási szándék és a reziliencia mértéke összefügg.

Open access

Our research examined in which extent the social attitude and the actual acting, respectively paying willingness match on the area of environmentalism protection, more specifically on the area of selective waste collection. The results revealed that the environmental legislation, investments do not always get support from the inhabitants. Despite the overall social support of the implementation, but not all specific — financial and application — aspects are supported widely. Besides the main hypothesis, we also examined aspects influencing the acting and paying willingness. Based on the research results one might conclude that the two strongest influencing factors are access to information and using democratic opportunities. Age plays a significant role as well: youth and elderly are less motivated than middle-aged. Our hypothesis of the social distrust from the past being one of the most important obstacle to acting has been proved. Contrary to our hypothesis this cannot be significantly influenced even by sanctions. Distrust in the other members of the society has a strong influence on the acting and paying willingness. Based on the results, one might assume that the drive of environmental acting is mainly the social solidarity towards future generations. This assumption is supported by the fact, that families with children have a more active environmental awareness. Religion and gender play less influence.

Restricted access

Tanulási utak a társadalmi háttér függvényében

Learning Paths Depend on Social Background

Educatio
Author: Balázs Hörich

Absztrakt:

A tanulmányban a közoktatásban részt vevő tanulók tanulási útjait mutatom be két tipizálási logika mentén. Egyrészt a tovább haladás folytonosságát, másrészt a teljesítmény és a társadalmi háttér alapján kialakított tanulócsoportok pályaútját követem a 6. évfolyamtól a 10. évfolyamig. A bináris logisztikus regresszióelemzés rámutatott arra, hogy a vizsgált tanulócsoportok markánsan különböznek egymástól intézményi háttér, teljesítmény, szociális háttér, tanulási nehézségek és származási jellemzők szerint. Az egyes csoportok között a középfokú továbbhaladás irányait tekintve is nagy eltérések láthatók, ráadásul ezeket inkább a társadalmi háttérre, mintsem a teljesítményre lehet visszavezetni. Az elemzés alapját az Országos Kompetenciamérés 2011–2017. éves felméréseinek összefűzött tanulói adatbázisa adja.

Open access

Iskolák közötti egyenlőtlenségek alakulása 2010 után

Hungarian School Inequalities in the 2010’s

Educatio
Authors: Balázs Bazsalya and Balázs Hörich

Összefoglaló. A tanulmány az iskolai egyenlőtlenségek alakulását vizsgálja a kétezres évek második évtizedében. A tanulói összetétel bizonyos szociális háttérváltozói szerint nőttek az egyenlőtlenségek az elmúlt évtizedben, az SNI, illetve a BTMN tanulók iskolarendszerben való eloszlása viszont egyenletesebb lett az alsófokú iskolarendszerben. Országos szinten a többiskolás települések közötti egyenlőtlenségek jobban nőttek, mint az egyiskolás települések között. Az is bizonyítást nyert, hogy inkább a hátrányos helyzetű tanulók elkülönülése jellemzőbb, mint a jobb helyzetben lévő tanulóké. A relatíve jobb helyzetben lévő településeken nőttek jobban az egyenlőtlenségek. Az egyenlőtlenségek alakulása mögött elsősorban az egyházi iskolák térnyerése, illetve az iskolakörzeten kívülről történő beiskolázási gyakorlat játszik főszerepet, míg a demográfiai folyamatok gyakorlatilag nincsenek hatással az egyenlőtlenségek alakulására.

Summary. The study examines the development of school inequalities in the second half of the 2000s. According to certain social background variables of the student composition, inequalities have increased in the last decade, while the distribution of SEN (special educational needs) and ALBD (adaptation, learning and behavioral difficulties) students in the school system has become more even in the primary school system. At the national level, inequalities between multi-school settlements increased more than between single-school settlements. It has also been shown that segregation of disadvantaged students is more common than that of better students. Inequalities increased more in relatively better settlements. The main factors behind the development of inequalities are the rise of church schools and the practice of enrollment outside the school district, while demographic processes have practically no effect on the development of inequalities.

Open access