Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Balázs Halmos x
Clear All Modify Search

A gyulafehérvári székesegyház román kori eredetű északi előcsarnokát Lázói János kanonok építtette át reneszánsz stílusban és szenteltette kápolnává 1512-ben. A kápolna homlokzatainak reliefjei egyaránt ábrázolnak antik mitológiai alakokat, ószövetségi figurákat és szenteket, emellett nagy jelentőségűek az épület heraldikai díszei. Sajnos a faragványok egy része elveszett, más része igen rossz állapotban van, ami az értelmezést is megnehezíti. Ezzel kapcsolatban a korábbi szakirodalom néhány adata korrekcióra szorul. Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a címerek és domborművek egy igen átgondolt ikonográfiai program részei, melyet a donátor Lázói János határozhatott meg. Értelmezésében fontos szerep jut a kanonok személyéről és az itáliai és királyi udvari kapcsolatokkal is rendelkező gyulafehérvári humanista körről rendelkezésre álló ismereteknek. A kápolnában az itáliai reneszánsz hatás mellett a középkori hagyomány és az antik mûvészet iránt Erdélyben is megélénkülő érdeklődés egyaránt testet öltött. Az épület reneszánsz díszítése sokkal több egyszerű formaátvételnél vagy külföldről érkező terv adaptációjánál. Saját gyökerei is vannak, melyben Erdély római kori múltja és a középkori művészet szimbolikája éppoly fontos, mint az európai humanizmus. Jelen tanulmány e mély és szövevényes kulturális kapcsolatrendszerre igyekszik rávilágítani, kijelölve a további vizsgálódás irányait is.

Restricted access

A fertődi (a XVIII-XIX. századi névhasználat szerint eszterházai) marionettszínház és bábopera-játszás az európai kastélykultúra jelentős attrakciója volt. Az építtető főúr, Esterházy Miklós herceg mecenatúrája, valamint udvarának kiemelkedő művészei és mesterei - Joseph Haydn és Karl Michael von Pauersbach - a marionettszínházat páratlan kulturális értékké tették hazánkban. Az 1772-73 között felépült színház pompáját és kialakításának egyediségét a korabeli utazók egybehangzóan elismerték. Az épület eredeti rendeltetését már a XVIII. század végén elvesztette, majd 1845 után több ütemben magtárrá alakították át, s a XX. században már a teljes pusztulás fenyegette. A helyreállítást célzó tudományos kutatás a Műemlékek Állami Gondnoksága megbízásából 2004-ben kezdődött el. A helyszíni munka során alkalmazott „Bauforschung” módszer az épület legkisebb roncsolással járó részletes elemzését teszi lehetővé. Az alakhű építészeti felmérés egyik tudományos eredménye, hogy bizonyította egy 1789-es átalakítási tervrajz azonosítását az épülettel. A falszövet, a festés- és vakolatrétegek és más nyomok alapos megfigyelése és rajzi dokumentálása lehetővé tette a marionettszínház átépítési periódusainak körvonalazását, továbbá az épület XVIII. századi - eredeti - tömeg- és téralakításának, homlokzatképzésének és fedélszerkezetének elvi rekonstrukcióját. A további kutatás - elsősorban a hitelesítő régészeti ásatások - a teljesen elpusztult gazdag belső dekoráció és a színpadtechnika történeti leírásokból ismert kialakításának bizonyítékait hozhatja felszínre.

Restricted access
Authors: Krisztina Fehér, Balázs Halmos and Brigitta Szilágyi

Among regular polygons, the pentagon is considered to be barely used in medieval architectural compositions, due to its odd spatial appearance and difficult method of construction. The pentagon, representing the number five has a rich semantic role in Christian symbolism. Even though the proper way of construction was already invented in the Antiquity, there is no evidence of medieval architects having been aware of this knowledge. Contemporary sources only show approximative construction methods. In the Middle Ages the form has been used in architectural elements such as window traceries, towers and apses. As opposed to the general opinion supposing that this polygon has rarely been used, numerous examples bear record that its application can be considered as rather common. Our paper attempts to give an overview of the different methods architects could have used for regular pentagon construction during the Middle Ages, and the ways of applying the form.

Restricted access

The quest for the secret of geometric design methods and proportioning strategies of medieval master builders dates back to the middle of the 19th century. The improvement of surveying technologies allows adapting the advantages of laser-based instruments and computer aided analysis to the observation of this subject of revolving relevance. The subject of the paper research is to present the analysis of medieval architectural details from a geometrical point of view. In the current status of the research the paper focuses on the methodological aspects of the surveying process of gothic architectural fragments.

Restricted access

A műemléki helyreállítások és az építészettörténeti kutatás komoly szakmai körültekintést, a téma több résztudomány szempontjából történő vizsgálatát igényli. A tervezési és előkészítési folyamat nemcsak napjainkban, hanem a történeti korokban is az építészeti alkotás kulcskérdésének tekinthető, ezért ennek ismerete mind az építészettörténet, mind pedig a műemlékvédelmi tevékenység fontos adalékául szolgál. Tanulmányunk a középkori épületek geometriai, arányossági rendszereinek, tervezési, szerkesztési módszereinek összefoglalására és kronologikus rendben történő bemutatására vállalkozik a hazai szakirodalom alapján.

Ennek a témának magyarországi kutatástörténete — a nemzetközi szakirodalommal összhangban — a 19. század közepére nyúlik vissza. Ez alatt a több mint másfél évszázad alatt az építészettörténeti kérdésekben releváns tudományok — építészet, művészettörténet, régészet, szobrászat — képviselői eltérő, de egytől egyig előremutató nézőpontokkal gazdagítva gyarapították ismereteinket a középkor tervezési, geometriai és arányossági elméletéről. E szerteágazó ismeretanyag összefoglalása és rendszerezése segít feltárni a még megválaszolatlan kérdéseket és világossá teszi a kutatás jövőbeli irányait. Tanulmányunk e tudománytörténeti hagyomány előtt tisztelegve gyűjti össze a középkori szerkesztőmódszerekről szóló kutatómunkákat nem kisebbítve a középkor más részterületeivel vagy akár egészével foglalkozó kutatások jelentőségét.

Restricted access