Search Results

You are looking at 1 - 10 of 34 items for

  • Author or Editor: Balázs Németh x
Clear All Modify Search

Az indirekt beszédaktusok a mindennapi nyelvhasználat szerves részét képezik. Nemcsak a megvesztegetési, csábítási, fenyegetési helyzetekben használjuk őket, hanem a hétköznapi udvariassági aktusoknál is. Az indirekt beszédaktusok annak ellenére elterjedtek, hogy kétértelműségüknél és homályosságuknál fogva megszegni látszanak az emberi kommunikáció megszokott normáit. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az indirekt beszédaktusok jelenségének mai empirikus és elméleti megközelítéseiről, elsősorban a Pinker és munkatársai által kidolgozott stratégiai beszélő elméletének bemutatásával. Ez egy olyan háromfaktoros modell, amely rámutat az indirekt beszédaktusok használatának előnyeire: 1. elfogadható tagadhatóságot nyújt, 2. segít tisztázni az emberek közötti kapcsolatokat, illetve 3. a beszélő szándéka szerint elkerülhetők a biztos állításként kezelt kijelentések, valamint az információ köztudomásúvá tétele. Összefoglaló tanulmányunk a jelenség pszicholingvisztikai hátterének áttekintésén, valamint a magyarázó elméletek ismertetésén túl kitekintést kíván nyújtani a téma további empirikus kutatási lehetőségei felé.

Restricted access
Acta Oeconomica
Authors: Gergő Merész, Bertalan Németh and Balázs Sinkovits
Restricted access

Absztrakt

Mindennapi nyelvhasználatunk során gyakran fejezzük ki szándékainkat indirekt módon. A nem szó szerinti jelentéstartalmon keresztül folytatott kommunikáció kutatása hosszú múltra tekint vissza mind a jelenség nyelvészeti hátterét, mind pedig a beszédforma pszichológiai megközelítését tekintve. Ez utóbbi tudományterület a korábbiakban elsősorban az indirekt beszédaktusok használata mögött húzódó stratégiai okokra és logikai magyarázatokra koncentrált. Jelen kutatás egy új aspektusból járja körül a kérdéskört: a kognitív feldolgozás felől. A fő kérdésünk, hogy vajon a direkt és az indirekt mondatok feldolgozásának idői mintázatában van-e különbség? Tovább árnyalva a képet megvizsgáljuk, hogy vajon az általános és társas kognitív funkciók, mint a munkamemória és a mentális állapottulajdonítás meghatározza-e — és ha igen, hogyan — a rejtett tartalommal bíró mondatok használatát. A mondatok feldolgozását önütemezett olvasási helyzetben mértük, ahol a függő változó a feldolgozási idő volt. A munkamemória-kapacitást a hallási és a számlálási terjedelem tesztekkel, míg a mentális állapottulajdonítást a „Faux Pas” Teszttel mértük. Az eredményeink azt mutatják, hogy a direkt mondatok feldolgozása gyorsabb, mint az indirekt mondatoké. A tanulmány eredményei szerint különbséget találhatunk a magas és az alacsonyabb munkamemória-kapacitású személyek mondatfeldolgozásának mintázatában. Az elmeteória fejlettség viszont nem befolyásolta az indirekt megnyilatkozások feldolgozásának sebességét. Összefoglalva, annak ellenére, hogy a hétköznapi életben gyakran használjuk az indirekt megfogalmazást, a kognitív feldolgozás szempontjából mégis kapacitásigényesebb.

Restricted access

A szervtranszplantáció ötvenéves történetében az immunszuppresszív terápia fejlődésének köszönhetően egyre jobb szerv- és betegtúlélési eredményekről számoltak be világszerte, azonban a bázisgyógyszereknek minősülő kalcineurin inhibitorok káros mellékhatásait, elsősorban a nephrotoxicitast mellőző vegyületek kifejlesztése csak az elmúlt két évtizedben zajlott. A gazdaszervezet számára idegennek minősülő implantált szerv a recipiensből komplex immunválaszt vált ki. A dolgozatban az immunválasz vázlatos áttekintését követően a szerzők bemutatják az új, eltérő támadáspontokon ható gyógyszereket. Ezek vagy már gyakorlati alkalmazásban lévő, vagy rövid időn belül esetlegesen forgalomba kerülő vegyületek, amelyek távlati lehetőségeket nyújtanak a kalcineurin inhibitorok leváltására. Kiemelt hangsúlyt kap a kostimulációs blokádon keresztül ható belatacept és az elmúlt években egyre nagyobb kutatási teret nyerő toleranciaindukció, mint jövőbeli lehetőség. Orv. Hetil., 2012, 153, 1294–1301.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Balázs Bende, Krisztina Borbála Kovács, Norbert Solymosi and Tibor Németh

The objective of this study was to describe the epidemiology of canine urolithiasis in Hungary in order to determine the annual incidence of urolithiasis and to identify breeds at risk for different types of urolithiasis. Data of a total of 2,543 canine uroliths analysed in the laboratory of the Budapest Urolith Centre were evaluated retrospectively from 2001 to 2012. Logistic regression was used to assess odds ratios for the proportion of each affected breed compared to those of crossbreeds. The annual incidence of urolithiasis was evaluated by the number of submissions compared to the estimated number of dogs in the population from which the samples originated. Epidemiologic data revealed a relatively high and increasing proportion of struvite urolithiasis. Statistical analysis of breed predispositions resulted in the detection of breeds not having been reported at risk (e.g. Bernese Mountain dog — struvite, Bichon Frise, Bolognese, Tibetan Terrier — purine, French Bulldog — cystine). Conflicting results were revealed for some other breeds previously described as being affected by certain types of urolithiasis (Chihuahua, Pekingese, Shih Tzu, English Cocker Spaniel). Regardless of the type of urolithiasis, its average cumulative incidence in the dog population of Hungary was found to be 1.76/10,000/year.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Iván Péter, Anna Jagicza, Zénó Ajtay, István Kiss and Balázs Németh

Absztrakt

A psoriasis hazánkban és világviszonylatban is a leggyakrabban előforduló bőrbetegségek egyike. Jelentőségét hangsúlyozza a gyakran élethossziglan fennálló plakkok okozta fájdalom, mozgáskorlátozottság és a pszichés terhelés életminőségre gyakorolt hatása. Szövődményeit tekintve a nemegyszer maradandó károsodásokat okozó arthritis psoriaticán túl, a psoriasisos betegek esetében nagyobb cardiovascularis kockázattal kell számolni, gyakrabban alakulnak ki gyulladásos bélbetegségek és bizonyos daganatok. Az exogén és endogén tényezők okozta oxidatív stressz és a genetikai prediszpozíció hozzájárulhat a keratinocyták hiperproliferációjához és abnormális differenciálódásához, ezáltal a psoriasis kialakulásához, illetve fenntartásához. A nagyfokú oxidatív stressz felelős lehet továbbá a psoriasis szövődményeinek megjelenéséért. Jelen közleményben, rövid patofiziológiai áttekintés után, néhány jól ismert biomarker (aszimmetrikus dimetilarginin, malonilaldehid, szuperoxid dizmutáz, kataláz) segítségével a szerzők bemutatják az oxidatív stressz szerepét a psoriasis és szövődményeinek kialakulásában. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1781–1785.

Restricted access

Az élő donoros májtranszplantáció donorjelöltjeinek komplex kivizsgálási protokollja transzplantációs centrumonként némileg eltérő lehet, de a fő komponensek világszerte megegyeznek. A protokollok anamnézisfelvételt, fizikális vizsgálatot, általános laboratóriumi teszteket, valamint specifikus alvadási, vírusszerológiai, radiológiai vizsgálatokat és pszichoszociális felmérést is tartalmaznak. A donorjelölteket képalkotó vizsgálatok szempontjából először a belszervi állapotra vonatkozó általános kivizsgálásnak vetjük alá, elsősorban hagyományos röntgen- és ultrahangvizsgálatokkal. Ezután (az előbbitől nem élesen elválaszthatóan) a májspecifikus képalkotás következik, döntően UH, CT és MR segítségével, egyrészt a májparenchyma állapotának megítélésére, másrészt a térfogat meghatározására, harmadrészt pedig az érképletek és az epeutak pontos anatómiájának ábrázolására. Invazív beavatkozásokra is szükség lehet, pl. angiográfiára, májbiopsziára. A donorműtét kezdetén rutinszerűen intraoperatív vizsgálatok is történnek: cholangiographia az eperendszer anatómiájának közvetlen feltérképezésére és ultrahangvizsgálat a vena hepatica-ágak és a vena portae-rendszer lefutásának pontosítására a reszekció vonalának meghatározásához. A donorok vizsgálatai a korai posztoperatív szakban az esetleges szövődmények felderítéséhez járulnak hozzá: speciálisan a megmaradó májállomány keringésének ellenőrzésére és a műtéti területen folyadékgyülemek kimutatására UH vagy CT történhet, a mellkas kontrollálására elsősorban hagyományos röntgenvizsgálatot végzünk. A későbbi időszakban indokolt a donorok szűrő jellegű, rendszeres követése. – Intézetünk kivizsgálási protokolljának képalkotó részét foglaljuk össze.

Restricted access

Knowledge of the distribution and sorption characteristics of trace metals in soils is essential because of their importance both from agricultural and environmental point of view. In this paper, an overview will be provided on the relationship between the behavior and sorption properties of Cu and Pb as well as major soil characteristics, based on the results obtained by several independent research projects carried out on this field at the Institute for Geological and Geochemical Research over the last 15 years. These projects were accomplished using methods with different approaches, e.g. studying metal characteristics by total metal content, selective chemical extractions and batch sorption experiments.Our results show that both metals can be found in soils, primarily in the form of phases highly resistant to weathering. However, if they are mobilized, they are easily and strongly immobilized by soils rich in organic matter, with higher affinity for Cu than for Pb. In acid soils, on the other hand, the leaching of Cu is expected to be higher from such horizons when compared to Pb, especially when iron oxides, which immobilize Pb preferentially, are also present in these horizons. In mineral horizons the close association of Pb and iron oxides can be still expected, whereas Cu prefers to be bound both by clay minerals and iron oxides. In alkaline soils, however, precipitation of both metals as carbonates is a general feature. Our results obtained through different approaches presented in this paper were found to be effectively complementary to each other, providing a much deeper insight into soil-metal interaction than when they are used independently.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Németh, Péter Kustán, Ádám Németh, Zsófia Lenkey, Attila Cziráki, István Kiss, Endre Sulyok and Zénó Ajtay

Absztrakt

A szív-ér rendszeri megbetegedések világszerte a leggyakrabban előforduló betegségek. Felelősek a globális halálozás egyharmadáért, vezető okai a rokkantságnak. A prevenció különböző szintjeinek hatékony kockázatbecsléssel együtt történő alkalmazása sokat javított a fent említett statisztikai adatokon. A klasszikus kockázati tényezőkön alapuló kockázatbecslés az utóbbi időben számos új markerrel egészült ki. Ilyen biomarker az aszimmetrikus dimetilarginin, amely a nitrogén-monoxid-szintáz endogén kompetitív inhibitora. Emelkedett szintjét leírták többek között elhízott, dohányos, hypercholesterinaemiás, hypertoniás, diabeteses betegcsoportokban. Irodalmi adatok szerint az aszimmetrikus dimetilarginin képes jelezni az atherosclerosis megelőző állapotának tartott endotheldiszfunkciót. Számos nagy betegszámú kutatás talált pozitív összefüggést a magasabb aszimmetrikus dimetilarginin koncentráció és a coronariabetegségek kialakulása, illetve a már meglévő coronariabetegség progressziója között. Egy 3000 fős beteganyagot vizsgáló tanulmány szerint az aszimmetrikus dimetilarginin független kockázati faktorként önmagában is képes előre jelezni a cardiovascularis okokból bekövetkező halálozást a coronariabetegségben szenvedők körében. Jelen írásukban a szerzők összefoglalják az aszimmetrikus dimetilarginin cardiovascularis betegségek előrejelzésében betöltött szerepét, és hangsúlyozzák kiemelt fontosságát a cardiovascularis prevencióban. Orv. Hetil., 2016, 157(13), 483–487.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Széky, Pálma Silló, Melinda Fábián, Balázs Mayer, Sarolta Kárpáti and Krisztián Németh

Absztrakt

A szolid és hematológiai tumorok legtöbbjében mára olyan sejtpopulációkat azonosítottak, amelyek a daganatok kis százalékát alkotják, mégis kiemelkedő szerepet töltenek be a daganat terjedésének előmozdításában. Ezek az úgynevezett tumorőssejtek a szomatikus és embrionális őssejtekhez hasonló viselkedést mutatnak, aszimmetrikus osztódással önmegújításra képesek és heterogén sejtpopulációkat is létrehoznak. Egyre több kutatás alátámasztja, hogy a malignus melanomák progressziója mögött is tumoros őssejtek állnak. Nem tisztázott kérdés azonban, hogy a tumorigenicitásért vajon kizárólag melanomaőssejtek szubpopulációi felelősek vagy pluripotens őssejtté bármely melanomasejt dedifferenciálódhat. Jelen közlemény a pluripotens melanomaőssejtekről kíván átfogó képet nyújtani, különös tekintettel azokra a mechanizmusokra, amelyek a melanocyta-őssejtek differenciálódását szabályozzák, ugyanakkor a melanomaőssejtekben szabályozatlanul működnek. Bemutatásra kerül a mikrokörnyezet sejtjeinek, sejtadhéziós molekuláinak és szolúbilis faktorainak szerepe a melanomák progressziójában és heterogenitásának kialakulásában. Végül szó esik a melanoma terjedését leíró modellekről és azokról a sejtszintű markerekről, amelyek a melanomaőssejtek elkülönítésére, újabb célzott terápiák kifejlesztésére lehetőséget nyújthatnak. Orv. Hetil., 2016. 157(34), 1339–1348.

Open access