Search Results

You are looking at 1 - 10 of 89 items for

  • Author or Editor: Balázs Péter x
  • All content x
Clear All Modify Search

Az Európai Konvent működése újfajta döntés-előkészítési módszert jelez az Európai Unió történetében. Tevékenysége három elkülöníthető szakaszra bontható: az ötletfelhalmozás szakasza, a munkacsoportok létesülése és a kulcskérdések körvonalazása, valamint az új alkotmányos szerződés megfogalmazása. A tanulmány a munkacsoportok és feladataik felsorolását követően ismerteti az új alkotmányos szerződés tervezett struktúráját: A Konvent előtt álló problémák megoldásának folyamatában jól érzékelhetőek a nagy és kis országok közötti, valamint enyhébben a föderalizmus és a kormányköziség hívei közötti törésvonalak. A kisebb tagállamok érdekeinek megtestesítőjeként a szerző bemutatja a Konventhez benyújtott Benelux-javaslat, valamint az ehhez közel álló finn javaslat főbb pontjait, amelyek legélesebben az Unió irányítása, a Bizottság növekvő szerepe versus a hosszabb távú pozíciók kialakítása vonatkozásban állnak szemben a nagyobb államok érdekeit megtestesíteni látszó francia-német javaslattal. A magyar érdekek vonatkozásában a tanulmány többek között aláhúzza, hogy hazánknak mint közepes méretű országnak érdeke a közösségi megoldások támogatása és az Unió demokratizmusa, valamint rámutat, hogy szemben az egy-egy tagállam által benyújtott javaslatokkal, a más tagállamokkal közösen benyújtott javaslatok érdembeni befolyást gyakorolhatnak a fontosabb uniós döntésekre is.

Restricted access

A cikk kritikailag elemzi az EU Lisszaboni Programja „megvalósításának”első fázisát. Rámutat, hogy a tudásalapú fejlesztésre, az integrált piac tökéletesítésére és a foglalkoztatás feltételeinek javítására összpontosító stratégia csak célkitűzéseiben közösségi, a megvalósítás eszközeit a Közösség a tagállamokra hagyta. A Tanács megerősödése a többi uniós intézmény rovására, valamint az új tagállamok munkaerő-áramlásával kapcsolatos korlátozások, és ennek a tőkeáramlással kapcsolatos hatásai azonban komoly gátjai annak, hogy a tagállamok felülemelkedjenek aktuális politikai érdekeiken és kiemelt célként kezeljék az európai versenyképesség javítását. A szerző az alkotmány megfeneklését a további bővítésekre, sőt, a korábbi bővítés utólagos értékelésére vonatkozóan is intő jelnek tekinti. Ezért szorgalmazza egy, módszerében a Konventhez hasonlóan sikeres, tartalmában viszont sokkal jövőorientáltabb tárgyalássorozat megkezdését.

Restricted access

Absztrakt:

Nincs a világnak olyan fejlett országa, amelynek egészségügyi szolgáltatórendszere zavartalanul működne. Az ok univerzális, ugyanis kivétel nélkül a szolgáltatások köz- és magánfinanszírozásának konfliktusára vezethető vissza. Ennek felszíni jelenségei igen sokoldalúak lehetnek: Magyarországon a hálapénzrendszerben összegződnek, amelynek eredeti mintája három évszázaddal ezelőtt keletkezett. Ha nem a valós okot kezeljük, minden kezdeményezésünk eredménytelenül fog végződni. Németország és az Egyesült Királyság mintaértékű rendszerei azért működnek hálapénz nélkül, mert egyensúlyi megoldást találtak a köz- és a magánfinanszírozás együttélésére. Magyarországon sincs más kiút az egyre értelmetlenebb pótcselekvések helyett, de egy új és hosszú távú társadalmi közmegegyezés csak tudományosan megalapozott bizonyítékokra építhető. Orv Hetil. 2019; 160(2): 50–56.

Open access

A magyar orvosi karban 1989 után jelentős migrációs változások történtek a szabad nemzetközi forgalom hatására. Újabb elmozdulás 2004. május 1. után történt, amikor Magyarország is csatlakozott az Európai Unió egységes munkaerőpiacához. Az utolsó korlátozások, amelyeket Ausztria és Németország érvényesített a 2004-ben csatlakozott tagállamokkal szemben, 2011. május 1-jén szűntek meg. Célkitűzés: Mivel publicisztikai jellegű migrációs híradásokon kívül 2004 után az orvosi vándormozgalmat tudományos igényű tanulmány nem tárgyalta, a jelen közlemény ilyen adatokat mutat be a 2006. január 1. és 2010. december 31. közötti időszak elemzésével. Módszer: Az egészségügyi államigazgatási adatbázisok és a demográfiai statisztikai becslések összevetésével megbízható adatok nyerhetők. Eredmények: Az eredmények azt igazolják, hogy öt év alatt kerekítve 3900 fős veszteség keletkezett az orvosi karban. Következtetések: Ez kétségtelenül az egyensúly felborulását jelzi, és számítani kell arra, hogy a hazai orvosi ellátásban változatlan trendek esetén akár egy-két éven belül is súlyos létszámgondok keletkezhetnek. Orv. Hetil., 2012, 153, 250–256.

Open access

Absztrakt:

A toxikológia a xenobiotikumok és az endogén fiziológiai folyamatok okozta mérgező hatások tudománya. Empirikus előzményei visszavezetnek az emberré válás folyamatáig, hiszen eleink életben maradásának egyik fontos záloga volt az ehető és a mérgező növények, illetve állatok elkülönítése. Az emberiség fejlődésének kiteljesedő folyamatában a mérgek használata három fő területen jelent meg: 1) a vadászatban, majd a hadviselésben, 2) békeidőben az ellenfelek megmérgezésében, miután a rejtőzködő stratégia jellemzően előnyösebbnek bizonyult a nyíltan alkalmazott durva fizikai eszközöknél, és 3) a gyógyászatban az ellenmérgek, majd a betegségeket legyőző erős anyagok révén, de paradox módon az orvoslási segédlettel végrehajtott emberölést, vagyis az aktív eutanáziát is idesorolhatjuk. A XIX. század ipari forradalma az addig marginális foglalkozási ártalmakat népbetegséggé tette, majd a vegyipar forradalma és a műanyagok tömegtermelése a XXI. században globális környezeti katasztrófával fenyegeti az emberiséget. Ez a változás a humántoxikológia után az ökológiai toxikológia színrelépését eredményezte, ami már nem történelme, hanem jövője ennek a tudománynak. Orv Hetil. 2018; 159(3): 83–90.

Open access

A konzervatív kezelés mellett tartósan fennálló, záródási hajlamot nem mutató posztintubációs oesophagotrachealis fistulák műtéti kezelése bonyolult sebésztechnikai kérdés. A szerzők két eredményesen kezelt eset kapcsán nyert tapasztalatokat elemzik. A műtét során bal oldali collaris behatolás, a nyelőcső és légcső összenyílt szakaszának szétválasztása, mindkét oldal varrattal való zárása, a nyelőcső kirekesztése oldallagos oesophagostomiával és gépi kapocssoros okklúzióval, valamint a két varratsor izom-interpozitummal való szeparációja történt. Egyik betegnél az okklúzió spontán rekanalizációja elhúzódó volt, emellett a sipoly recidívája alakult ki. Reoperáció során a korábbi műtéti eljárást alkalmazták a nyelőcső kirekesztése nélkül. A második betegnél az oesophagostomia záródásának elhúzódása miatt kellett beavatkozni. Mindkét beteg gyógyulása teljes volt. Tanulságként megállapítható, hogy a posztintubációs sipolyok műtéti kezelésében a technikai lehetőségek adott szituációra való adaptálása jelentheti a sikerhez vezető utat. Orv. Hetil., 2011, 152, 1618–1622.

Open access

Abstract

A detailed petrographic and mineral-chemical study on metapelites from the Meliatic accretionary wedge complex (Bôrka Nappe, Western Carpathians, Slovak Republic) reveals the HP character of the samples using quantitative phase diagrams contoured with mineral composition, H2O mode isopleths and garnet-phengite thermometry. The presented PT pseudosections prove that small-scale differences in bulk rock composition are responsible for the variations in the mineral assemblages formed at the same PT conditions. The peak conditions indicate blueschist facies metamorphism (520–620 °C, 11–14 kbar) and are correlated with the 150–165 Ma subduction of the Mesozoic Meliata Oceanic branch of the Neotethys. Continuous decrease of P and T from peak conditions enabled the metapelitic rocks to preserve their HP assemblages. The presented HP conditions and retrograde PT path with decreasing P and T are characteristic of subduction zone tectonic settings which are in agreement with most of the geodynamic and tectonic reconstructions for the area.

Restricted access

Magyarországon igen magas a koraszülések aránya, amely a teljes élveszületési szám 8,9%-a volt 2010-ben. A idő előtti születés (<37. hét) jelentőségét az adja, hogy a csecsemőkori mortalitás és morbiditás 85%-a ennek következtében jön létre, hosszú távon pedig számos krónikus megbetegedés okozója. Az idő előtti szüléshez gyakran jól azonosítható anyai és magzati kórképek vezetnek, de az esetek jelentős részében a szülés váratlanul és minden előzetes tünet nélkül következik be. Ilyen esetekben a család szocioökonómiai háttere és az azzal összefüggésbe hozható negatívan ható életmódbeli tényezők tehetők felelőssé. Ezek között a leggyakoribb egészségkárosító magatartásforma a dohányzás. Várandósság alatti aránya országosan 14,4% az elmúlt 13 év átlagát tekintve, de néhány megyénkben a 25%-ot is eléri. Ezekben a megyékben a koraszüléseknek is lényegesen magasabb a prevalenciája. A jelen összefoglaló munka arra hívja fel a figyelmet, hogy a hátrányos szociális helyzetből eredő tényezők együttesen tehetők felelőssé a magasabb koraszülési arányszám kialakulásáért. Orv. Hetil., 2012, 153, 690–694.

Open access

Absztrakt

A szerzők 1984 és 2009 között 2952 malignus nyelőcsőszűkületet kezeltek. Célkitűzés: A tanulmány célja a nyelőcsőendoprotézis-beültetés módszerének vizsgálata a használhatóság szempontjából. Módszerek: A protézis beültetése 42 esetben műtéti úton, 1143 esetben endoscopos módszerrel történt. A protézisbeültetésre alkalmatlannak bizonyult betegeknél 125 esetben gastrostomia; 19 esetben percutan endoscopos gastrostomia; 9 esetben katéter-jejunostomia történt, míg 965 beteg csak supportiv kezelésben részesült. Eredmények: Az indikált esetek 61,2%-ában történt sikeres protézisbeültetés. A protézis a nyelési panaszt 6,2%-ban időlegesen, 93,5%-ban végérvényesen megoldotta. Szövődményeket 23,7%-ban észleltek, ezek migratio, perforatio, vérzés, légúti obstructio, korai váratlan halálozás, aspiráció, a protézis eldugulása, tumoros felülnövekedés, fistulaképződés, újdonképződés, reflux voltak. A szövődmények 69,2%-a endoscopos reintervencióval megoldható volt. 27 szövődmény (2,1%) volt letális kimenetelű. A műtéti úton protetizált betegek műtéttel kapcsolatos szövődményeinek aránya 21,9% volt. A protézissel kezelt betegek túlélése átlag 5,4 hónap, a gastrostomiával, percutan endoscopos gastrostomiával, jejunostomiával kezelt betegek túlélése átlag 3,6 hónap, a kizárólag supportiv kezelésben részesült betegek túlélése átlag 3,2 hónap volt. Következtetések: A malignus eredetű nyelőcsőszűkületek palliatív kezelésében az endoprotézis beültetése jól használható módszer, szignifikánsan javítja a betegek túlélési és életminőségi mutatóit. A supportiv táplálási lehetőségként alkalmazott módszerek a betegek szubjektív éhségérzetét csökkentik, de a túlélést nem befolyásolják.

Restricted access