Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Balázs Pörneczi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Magyar Sebészet
Authors:
Géza Papp
,
István Besznyák
,
Balázs Pörneczi
,
György Saftics
, and
Attila Bursics

Absztrakt

A laparoszkópos rectumsebészet ma már igazoltan alternatívája a hagyományos műtéti technikának. Ugyanakkor továbbra is problémát jelent a kismedence mélyének vizualizálása, a megfelelő distalis reszekciós sík biztosítása, a rectumcsonk egyetlen varrógéppel történő lezárása és ezáltal a biztonságos anastomosis készítése. A laparoszkópos és a transanalis megközelítés kombinációjaként jött létre a transanal total mesorectal excision (TaTME), amely technikával a világon eddig körülbelül 500 műtétet végeztek. A TaTME a mély rectumtumorok sebészetének fenti problémáira kínál megoldást. A transanalis rectumcsonk képzése biztonságos reszekciós sík kialakítását teszi lehetővé, megoldja a distalis csonk zárásának problémáját, kiváló látási viszonyokat garantál pont a felülről legnehezebben megközelíthető területen, így a kismedencei idegfonatok megkímélésében is eredmény várható tőle. Esetbemutatásunk egy neoadjuváns kezelést követően jelentősen zsugorodott méretű, az anusnyílástól 5 cm magasságban azonosított tumor eltávolításának menetét írja le. Tudomásunk szerint Magyarországon korábban hasonló műtétet még nem közöltek.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Kristóf Dede
,
István Láng
,
Balázs Pörneczi
,
Gábor Mester
,
András Fekete
,
György Kőszegi
,
Tamás Mersich
,
István Besznyák
, and
Attila Bursics

Absztrakt

Bevezetés: A colorectalis májáttétek (CRLM) kezelésének egyetlen potenciálisan kuratív terápiája a sebészi resectio. A preoperatív/neoadjuváns kemoterápia mind a resecabilis, mind az ún. borderline resecabilis, mind az irresecabilis betegek esetében része lehet a kezelésnek. Beteganyag: Az Uzsoki Utcai Kórházban májresectióval kezelt CRLM-es betegek adatait elemeztük. Két csoportba osztottuk a betegeket: az A csoport kapott preoperatív kemoterápiás kezelést, a B csoport nem kapott preoperatív kezelést. Eredmények: 2007. január 1. és 2010. december 31. között 128 betegnél történt kuratív célú májresectio CRLM miatt. 68 beteg (53%) kapott, 60 beteg (47%) nem kapott preoperatív kemoterápiás kezelést. A szövődmények tekintetében nem találtunk különbséget a két csoport között (p = 0,39). A median teljes túlélés 41 hónap volt. A progressziómentes (PFS) 3 és 5 éves túlélés 25%, a teljes (OS) 3 és 5 éves túlélés 55% és 31% volt. A kemoterápiás csoport (A) túlélését szignifikánsan rosszabbnak találtuk mind a PFS, mind az OS tekintetében (p = 0,014, p = 0,015) a B csoporthoz képest. Amikor az A csoporton belül a bevacizumabbal kombinált kemoterápiát kapott alcsoport adatait a csak citotoxikus kezelést kapott betegek adataival hasonlítottuk össze, szignifikánsan jobb PFS-értéket kaptunk a bevacizumab-kezelésben részesültek javára (p = 0,004). Következtetések: A colorectalis májáttétek sebészi kezelésével jó hosszú távú túlélési eredmények érhetőek el még nem szelektált beteganyagon is, az irodalomban közölt kiemelkedően magas túlélési eredményeket azonban beteganyagunkon még nem tudtuk igazolni. Amennyiben a preoperatív kemoterápiás kezelést bevacizumabbal kombináltan kapták a betegek, úgy a májresectiót követő túlélési eredmények az eleve resecabilis betegek túlélési eredményeivel egyezőek voltak.

Restricted access