Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Barbara Batta x
Clear All Modify Search

Absztrakt

A forrásmonitorozási modell egyike azon emlékezeti modelleknek, mely a deklaratív emlékezeti képességet elsősorban az egyedi eseményemlék létrehozásában és előhívásában központi szerepet játszó folyamatok felől közelíti meg. A forrásmonitorozás képességével kapcsolatos sajátos életkori teljesítménymintázat rámutatott a kisgyermekkori gyenge vagy még hiányzó forrásemlékezeti teljesítményre. Vizsgálatunkban ezen életkori hatást teszteltük a forrásinformációk forrásmonitorozási teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálatával. Három, a korábbi irodalmakból ismert, a forrásinformáció szempontjából egymástól jól elkülöníthető – perceptuális, ágencia-monitorozási és téri – forrásemlékezeti paradigmát választottunk, és az azokban nyújtott teljesítményt hasonlítottuk össze óvodás- és serdülőkorú csoportban. Előzetes feltételezésünk az volt, hogy a használt forrásinformáció hatással van a forrásmonitorozási döntésre, vagyis eltérő teljesítménymintázatot kapunk a három forrásemlékezeti feladatban az életkori hatástól függetlenül. Másik hipotézisünk szerint az életkori különbségre – vagyis, hogy a gimnazista korcsoport mindhárom feladatban jobban teljesít, mint az óvodás korcsoport – szintén jelentős befolyást gyakorol a forrásinformációk hatása. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy egyrészt, a két csoportot összehasonlítva, míg a perceptuális és téri feladatban a gimnazista csoport jobbnak mutatkozott, addig az ágencia- monitorozási feladatban a kapott átlagok összehasonlításakor nem találtunk különbséget a két életkori csoport között. Az eredmények a forrásinformáció forrásmonitorozási képességre gyakorolt befolyásoló hatását mutatják, melyek arra engednek következtetni, hogy a forrásmonitorozási teljesítmény nem független a feladatban használt forrásinformációk által kiváltott más információfeldolgozási folyamatoktól.

Restricted access

A forrásmonitorozás fejlődése során éretté váló szándékvezérelt folyamatok aktivitása segíti a múltbeli reprezentációk pontos előhívását, valamint az automatikus folyamatok működése okán betolakodó asszociatív reprezentációk gátlását. A forrásemlékezet fejlődésének kontextusában arra a kérdésre is választ kaphatunk, miként válnak egy tárgyhoz kapcsolódó (perceptuális) tulajdonságok a tárgy (konceptuálisan) szerves részévé.Vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy változik-e a forrásemlékezeti teljesítmény, amennyiben egy perceptuális emlékezeti tesztben a képeken látható tárgyak színét kongruencia és diagnoszticitás alapján manipuláljuk, ezután az egyes résztvevőknek a tesztfázisban a korábban látott képek helyett a képen látható tárgyak nevét mutatjuk be, majd megkérjük a résztvevőket, hogy idézzék fel a korábban látott tárgyak színét.Akódolás-specificitási hipotézis, valamint a TAP-modell mind megmagyarázhatnák, hogy miért találunk eltéréseket a gyerekek és a felnőttek között az előhívási teljesítményben, azonban eredményeink — gyerekek esetében jobb teljesítmény a képi tesztfázisban, a teljesítménykülönbségek hiánya a kép-kép és kép-szó feltételek között a kongruens feltételben, valamint az inkongruens feltételben feltárt hibamintázat — a forrásmonitorozás mögött rejlő kontrollfolyamatok életkori különbségeinek hipotézisét, valamint a konceptuális reprezentációk kialakulásának érési folyamatát támasztják alá.

Restricted access

Vizsgálatunk célja az emlékezeti előhívás során aktiválódó asszociatív és stratégiavezérelt folyamatok (Shing és mtsai, 2010) mechanizmusainak feltárása volt perceptuális forrásmonitorozási paradigma segítségével. E kérdést fejlődési kontextusba helyezve óvodás korú, kisiskolás és felnőtt személyek teljesítményét hasonlítottuk össze egy emlékezeti feladatban. A hétköznapi színűk alapján kongruens, inkongruens és neutrális képeket alakítottunk ki és mutattunk be incidentális tanulási helyzetben, majd azt kértük a vizsgálati személyektől, hogy emlékezzenek arra, milyen színű volt a tesztfázisban újra bemutatott, ezúttal fekete-fehér kép. Hipotézisünk alapján azt vártuk, hogy különbség mutatkozik a csoportok között az inkongruens és neutrális képek helyes színére való emlékezésben, azonban nem feltétlenül találunk különbséget a kongruens színű képek színének felidézésekor, elsősorban a már gyermekkorban aktívnak és érettnek mutatkozó asszociatív folyamatoknak köszönhetően. Eltérést találtunk a kongruens és inkongruens képekre való emlékezésben, illetve az inkongruens képek színében elkövetett hibák mintázatában. Eredményeink megerősítették hipotézisünket, mely szerint a gyermekek előhívási profilját a már érett, felnőttekhez hasonló, univerzális tudásra építő asszociatív folyamatok és az éretlen, gátlási mechanizmusokat is tartalmazó stratégiavezérelt folyamatok jellemzik.

Restricted access